Ki kicsoda a munkavédelemben?

“Na jó, ez fura, beszéld meg a munkavédelmissel!” – ez a mondat gyakran hangzik el, ha valami rendellenességet tapasztalunk a munkaterületen. De vajon kihez fordulunk ilyenkor pontosan? Vehet-e táppénzre az üzemorvos és tűzoltó-e a tűzvédelmi szakember? Lássuk, ki kicsoda a munkavédelemben!

Ki, kivel, milyen viszonyban áll?

 Bármilyen különös is, a munkavédelemben először azt érdemes tisztázni, ki a munkáltató. Az ő feladata ugyanis az, hogy a munkavégzést megszervezze, kijelölje a munkaidőt, biztosítsa a munkához szükséges eszközöket és gondoskodjon a megfelelő munkavédelmi jogszabályok betartásáról.

Ez a jogviszony nem mindig teljesen egyértelmű. Munkaerőkölcsönzés esetén például elképzelhet, hogy valaki hónapok óta egy gyár területén dolgozik, a munkaadója azonban nem az üzem tulajdonosa, hanem egy munkaerő szolgáltató cég. Ilyenkor a munkáltató és a telephely tulajdonosa között szerződésnek kell létrejönnie arról, ki és hogyan biztosítja a munkavédelmi feltételek teljesülését.

A munkavállaló vagy dolgozó az, aki az adott területen munkát végez, függetlenül attól, hogy ez milyen jogviszonyban történik. Munkavédelmi szempontból nem számít, szerződéses, kölcsönzött, alvállalkozói viszonyban dolgozik-e valaki. A munkabiztonsági intézkedések nem csak a szerződött munkavállalókra vonatkoznak, hanem mindenkire, aki az adott munkaterületen tartózkodik. A gyalogosokra, látogatókra, ellenőrökre, újságírókra is.

A munkavédelmi szakemberek

 A “munkavédelmis” kifejezéssel általában a kijelölt munkavédelmi felelősöket, szakembereket jelölik. Az ő feladatuk többek között:

• Az előzetes munkabiztonsági szempontú vizsgálat elvégzése a munka megkezdése előtt.
• Részvétel a menekülési terv készítésében.
• A munkabiztonsági felülvizsgálatok elvégzése.
• Részvétel a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásban.
• Az üzemi balesetek kivizsgálása.

A jogszabályok előírják, hogy milyen típusú üzemben hány munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni és nekik pontosan milyen végzettségekkel kell rendelkezniük.

A Munka Törvénykönyve értelmében a 20 főnél többet foglalkoztató munkahelyeken munkavédelmi képviselőt kell választani. A munkavédelmi képviselő a munkavállalók közül kerül ki. Az újonnan megválasztott munkavédelmi képviselőnek minimum 16, az újraválasztott munkavédelmi képviselőnek 8 órás továbbképzésen kell részt vennie. A munkavédelmi képviselőnek joga van többek között véleményezni a munkavédelmi intézkedéseket, részt venni a munkabiztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban.

A munkavédelmi feladatok viszont általában annyira széleskörűek, hogy a legtöbb munkavállaló kiszervezi ezeket és egy munkavédelmi céget bíz meg a feladatok megszervezésével.

Elképzelhető, hogy a munkavédelmi szakember saját hatáskörben kijelöl néhány főt arra, hogy különböző munkavédelmi feladatokat lásson el, ennek a célja viszont általában csak az, hogy egyszerűbb legyen a munkát megszervezni. Megadható például, hogy a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók közül kinek mikor a feladata a munkaeszközök ellenőrzése és ki rögzítheti, hogy ez megtörtént. Így elkerülhető például, hogy azért maradjon el a napi vizsgálat, mert mindenki azt gondolja, valaki más már elvégezte a feladatot. Ez azonban munkaszervezési és nem elsősorban munkajogi kérdés.

A foglalkozás egészségügyi szakemberek

 A munkáltatók kötelesek a munkavállalóiknak munka-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani. Az üzemorvos általában az a személy, aki a munka-egészségügyi alapszolgáltatást koordinálja, az a személy, akivel a vizsgálat során a munkavállalók találkoznak

Ma már a legtöbb cég valamilyen egészségügyi szolgáltatóval szerződik, akik teljeskörűen el tudják látni a jogszabályban meghatározott feladatokat és olyan szakembereket tudnak biztosítani, akik rendelkeznek az ehhez szükséges végzettséggel. Általában a szükséges szűrővizsgálatok és ellenőrzések megszervezése is ezeknek a szolgáltatóknak a feladata.

A munkahelyeket foglalkozás-egészségügyi szempontból A-tól D-ig terjedő kategóriába sorolják. Az „A” a legveszélyesebb munkahelyeket, a „B” pedig a legalacsonyabb kockázatúakat, jellemzően az irodákat jelöli. A nagy létszámú „A” vagy „B” kategóriába tartozó munkahelyeken a jogszabályok megkövetelhetik az állandó orvosi, vagy szakápolói jelenlétet. Gyakran ezeket a szakembereket is üzemorvosnak nevezik.

Az üzemorvos vagy szakápoló elláthat elsősegélynyújtási feladatokat, adott esetben gyógyszert, beutalót, kezelési javaslatot is adhat, táppénzre azonban mindenkit csak a saját orvosa vehet fel.

A munkahelyi elsősegélynyújtók kijelölése szintén kötelező, ha az adott munkahelyen egy műszakban 5-nél több ember dolgozik. Ők olyan munkavállalók, akik megfelelő felkészültséggel rendelkeznek ahhoz, hogy baj esetén elsősegélyt adjanak. Ők nem feltétlenül rendelkeznek egészségügyi képesítéssel. Az ő feladataikról itt írtunk bővebben: Elsősegély: ki, mikor, mit és hogyan?

A tűzvédelmi szakemberek

 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében az 5-nél több főt foglalkoztató üzemek esetében kötelező megfelelő, közép- vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert, “tűzvédelmist” foglalkoztatni. (A pontos végzettségekről a 9/2005 (III. 25) BM Rendelet ad útmutatást.)

A legtöbb cég ma már ezt a feladatot is kiszervezi. A “tűzvédelmis” szakembernek ráadásul nem feltétlenül gyakorlati, hanem adminisztratív feladatai is vannak, így nem feltétlenül tartózkodik állandóan munkaterületen.

Vannak olyan üzemek, ahol létesítményi tűzoltóságot szerveznek, az ő feladataikat szintén a fenti rendelet határozza meg.

Előfordulhat, hogy az üzemi elsősegélynyújtókhoz hasonlóan a munkavállalók közül, általában önkéntes alapon “fire marshallokat” tűzvédelmi felelősöket is kijelölnek. Ők szintén nem rendelkeznek tűzvédelmi végzettséggel, de speciális felkészítést kapnak, így baleset esetén segíteni tudnak a menekítésben, az azonnali beavatkozásban.

A munkavédelmi szolgáltatók és hatóságok

 Közvetve vagy közvetlenül a munkavédelem területén számos szolgáltató dolgozik. A különböző oktatásszervező cégek például végezhetik a munkavállalók (elsősegélynyújtók, munkavédelmi felelősök) képzését. Az akkreditált szervezetek szakvizsgákat, közép- és felsőfokú oktatásokat is szervezhetnek.

A kormányhivatalok munkavédelmi főosztálya és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság különböző osztályai ellenőrzési jogokkal és kötelezettségekkel bírnak.

Az egészségügyi szolgáltatók végezhetik a jogszabályoknak megfelelő, alap munkaegészségügyi-ellátási feladatokat. Léteznek olyan cégek is azonban, akik ezen felül is plusz feladatokat: felvilágosítást, szemléletformálást, prevenciós tevékenységet, pszichológiai szolgáltatást nyújtanak, vagy kihelyezett (önkéntes) szűrővizsgálatok (melanoma szűrés, emlővizsgálat, nőgyógyászati ultrahang stb.)  lebonyolítását vállalják.

A hozzánk hasonló teljes körű tűz- és munkavédelmi szolgáltatást nyújtó cégek álltában minden adminisztrációs- és ellenőrzési tevékenységet vállalnak, ide tartozik a tűzvédelmi szabályzat és a munkavédelmi szabályzat elkészítése, az oktatások megszervezése és lebonyolítása, a tanácsadás és a különböző felülvizsgálatok is.

A tevékenységünk célja nem csak az, hogy segítsük ügyfeleinket az előírásoknak megfelelő környezet kialakításában vagy a bírságok elkerülésében. Sokéves tapasztalatunknak hála rengeteg valós veszélyt felismerünk, részt tudunk venni egy biztonságosabb, stresszmentesebb, egészségesebb környezet biztosításában.

Forduljon hozzánk bizalommal!