Mindenki egyért! – A munkavédelem és a munkaerő-kölcsönzés összefüggései

A munkaerőhiány még a mostani, válságos időszakban is érezteti a hatását a hazai munkaerőpiacon. Hiába vannak az egyik oldalon sokan, akik elvesztették az állásukat, még mindig rengeteg cég panaszkodik arra, hogy a megüresedett pozíciókat már nem tudják betölteni. Szerencsére egyre több hatékony megoldás létezik a probléma orvoslására.

Ha mindenki rugalmasan áll a kérdéshez, az minden fél számára előnyös lehet. Az atipikus foglalkoztatás, például a munkaerő-kölcsönzés ma már bevett munkába állítási forma. De vajon mi a helyzet a munkavédelem szempontjából? Vannak-e a munkaerő-kölcsönzésnek különleges veszélyei?

Miért van szükség kölcsönzött munkaerőre?

 A munkaerő-kölcsönzés azt jelenti, hogy a munkavállaló egy olyan céggel köt szerződést, amely később más vállalatoknak “adja kölcsön” őt dolgozni. Elképzelhető például, hogy valaki asztalosként az A cégnek dolgozik már tíz éve, de ezalatt három évig az X, három évig az Y, majd négy évig a Z gyárban teljesített szolgálatot.

Az iparban gyakran van szükség kölcsönzött munkaerőre

Ennek a foglalkoztatási formának sok előnye van. A nagyobb cégeknek általában azért éri meg kölcsönzött munkaerővel feltölteni az állományukat, mert a kölcsönző cégek biztosítani tudják, hogy a szükséges létszám mindig rendelkezésre álljon. Ha valaki hosszabban megbetegszik, vagy ha egy bizonyos munkakörben nagy a fluktuáció, sokkal könnyebb pótolni a kieső munkavállalókat. A kölcsönző cég anélkül tud akár azonnal beállítani valakit egy adott pozícióba, hogy az elejétől végig kellene csinálnia a betanítás folyamatát.

Sok cég azért dönt a munkaerő-kölcsönzés mellett, mert a tevékenységük alkalmi vagy szezonális jellegű és nincs szükségük egész évben a teljes csapatra. Ha nő a munkamennyiség, kölcsönzött munkavállalókkal tudják kiegészíteni a dolgozók táborát, ha viszont nincs szükség ennyi emberre, nem kell bérköltségekkel számolni.

A külföldi vállalatok gyakran döntenek úgy, hogy a Magyarországra telepített csapat elindítását először kölcsönzött munkaerőre bízzák. Ilyenkor magasan képzett szakembereket, mérnököket, programozókat, marketingeseket, pénzügyi szakértőket is foglalkoztatnak kölcsönzött munkaerőként. Vannak vállalatok, akik a gyakornokokat is így fogadják.

Ki tartozik felelősséggel a kölcsönzött munkaerőért?

 A kölcsönzött munkaerő jogállását a Munka Törvénykönyve szabályozza, a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásáról pedig a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet ad bővebb felvilágosítást. A munkavállaló-munkaviszony létesítéséről és a vele kapcsolatos hivatalos bejelentésről és adatközlésről a munkaerő-kölcsönző köteles gondoskodni, ezután viszont a munkáltatói jogokat a bérbe vevő cég és a bérbeadó vállalkozás közösen gyakorolják. Arról, hogy pontosan milyen jogkörei és felelősségei vannak a két intézménynek, arról előzetes szerződésben kell megállapodni. Ezt a szerződést a munkavállalóval is ismertetni kell.

Az egyéni védőeszközök meglétéről a bérlő cégnek kell gondoskodnia

Munkavédelmi szempontból az egyik legfontosabb kitétel, hogy a kölcsönzött munkaerőt ugyanazoknak a jogoknak kell megilletnie, mint az azonos munkaterületen dolgozó, de hagyományos jogviszonyban foglalkoztatott kollégákat – vagyis a kölcsönzött munkaerőt azonos munkaidőben kell foglalkoztatni, lehetővé kell tenni számára a megfelelő képzések, oktatások látogatását és biztosítani kell az egyéni védőeszközöket is.

A törvény különösen szigorúan rendelkezik a:

• terhes és szoptató anyák védelméről,
• a védett korú vagy megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatos bánásmódról,

illetve tiltja a kölcsönzött munkaerő megkülönböztetését az azonos munkakörben dolgozó, közvetlen szerződéssel rendelkező munkatársaktól.

A munkaerő-kölcsönzés nagy előnye a munkavállaló számára, hogy a bérét a kölcsönbeadó cég akkor is köteles kifizetni, ha azt a kölcsönvevő vállalkozás nem adja át. Ha a kölcsönvevő cég meg is válna az adott munkatárstól, a kölcsönadó tovább tudja foglalkoztatni, például egy másik partnercég másik pozíciójában.

Hogyan kell felkészülni a kölcsönzött munkaerő fogadására?

 A munkaerő kölcsönzés korábban sok visszaélésre adott lehetőséget. Sok cég így próbálta elkerülni a kötelező béremelést vagy a járulékok fizetését, máskor a kölcsönző cégek kértek díjat a kölcsönzési szolgáltatásért, de az is megtörtént, hogy megtiltották, hogy a bérbe vevő cég és a kölcsönzött munkavállaló szerződést kössenek a későbbiekben. Ma már ezeket a gyakorlatokat a törvény tiltja. A kölcsönzött munkavállalók azonban ma sincsenek könnyű helyzetben.

Ma már európai uniós programok és nemzetközi szervezetek tájékoztatói is igyekeznek felhívni a figyelmet arra: a munkaerő-kölcsönzés mindhárom fél, a kölcsönző, a munkavállaló és a kölcsönadó cég részéről is komoly felkészülést igényel. A kölcsönvevő cégeket arra biztatják, hogy minél erőteljesebben igyekezzenek integrálni a kölcsönzött munkavállalókat, például:

• engedjék el őket a többi munkavállaló számára szervezett képzésekre, vizsgálatokra, programokra;
• biztosítsanak a számukra azonos juttatásokat és bért;
• engedjék, hogy részt vegyenek a munkakörükkel kapcsolatos döntéshozatalban.

Ez főleg abban segít, hogy csökkenjenek a kölcsönzött munkaerőre nehezedő pszichoszociális terhek. Általános tapasztalat, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók sokszor azt tapasztalják: nincsenek előrelépési lehetőségeik, nem tartoznak sehová, nem tudnak emberi kapcsolatokat kialakítani a munkahelyen. Emiatt ki vannak téve a kiégés veszélyének és könnyebben alakulnak ki náluk pszichiátriai vagy pszichoszomatikus eredetű betegségek.

Nem ez azonban az egyetlen, amiért érdemes körültekintően készülni a kölcsönzött munkaerő fogadására.

Két szék között…

 A csapatépítésnek munkabiztonsági szempontból is nagy jelentősége van. Fontos, hogy egy adott munkaterületen mindenki felismerje a veszélyt és átgondoltan, másokkal együttműködve tudjon cselekedni. Ez akkor működik jól, ha a csoport tagjai megbíznak egymásban és nem tartanak a visszaéléstől vagy a féltékenységből eredő vitáktól.

Munkavédelmi cégként sokszor találkozunk azzal: a munkaerő-közvetítő vállalkozások azt állítják, munkavédelmi oktatást vagy betanítást szerveztek az általuk kölcsönadott dolgozóknak. Ez jó esetben egy általános, tantermi tanfolyamos és valamilyen alapvető képzést takar – rossz esetben ennyi sem történt meg. Érdemes a kölcsönzött munkaerőt is bevonni a helyszíni, mindenkinek megtartandó tanfolyamokba és képzésekbe és nem a közvetítőkre bízni ennek a szervezését.

Ugyanez vonatkozik az egyéni védőeszközök és más felszerelések biztosítására is. Bár a közvetítő cég dönthet úgy, hogy ezeket saját hatáskörben szeretné megoldani, fontos ellenőrizni, hogy ez a valós igényeknek megfelelően történt-e. Munkáltatóként legyünk biztosak abban, hogy minden nálunk dolgozó kölcsönzött, vagy akár alkalmi munkavállaló biztosan a körülményekhez képest legjobb felszereléssel és tudással dolgozhasson.

Fontos elkerülni, hogy a kölcsönzött munkavállalók, vagy az ő egy részük, valamilyen okból kiessen a képzések, oktatások, támogatások rendszeréből. Ez általában akkor történik meg, ha a két cég úgy gondolja, az adott juttatást a másik félnek kellett volna biztosítania.

Egészségromlás, várandósság és munkahelyi baleset

Természetesen még a legkörültekintőbb munkavállalói környezetben is bekövetkezhet munkahelyi baleset. A körülmények kivizsgálásáért és a jegyzőkönyv felvételéért ilyenkor az a vállalkozás felelős, amelynek a telephelyén, munkaterületén az esemény bekövetkezett – vagyis általában a kölcsönbe vevő cég. Ilyen esetben a kölcsönbe vevőnek van tájékoztatási kötelezettsége, az esetről pedig értesítenie kell a kölcsönadó céget és a hatóságokat is.

Tartós egészségromlás és baleset esetén a jog erősen védi a munkavállalót. A Munka Törvénykönyve szerint ezekben az esetekben ő dönthet arról, melyik céggel szemben foganatosítja a kártérítési igényt, kit von felelősségre a vele történtekért. Éppen ezért sem a kölcsönadó sem a kölcsönvevő nem mulaszthatja el a kötelezettségeit. A rendszeres szűrővizsgálatok, az oktatás, felvilágosítás vagy rekreációs programok szervezése mind a két cég közös érdeke.

A várandósság munkaügyi szempontból speciális eset. Ha a munkavállaló a tényről tájékoztatja a munkaadót, onnantól kezdve védettséget élvez, a munkaviszonyát rendes felmondással nem, csak közös megegyezéssel, vagy (alaposan indokolt) rendkívüli felmondással lehet megszüntetni. Ilyen esetben fontos, hogy mind a két felet, tehát a kölcsönbe vevő és a kölcsönadó céget is tájékoztatni kell. Ha a kölcsönvevő úgy dönt, hogy nem szeretné tovább, hogy az adott munkavállaló náluk dolgozzon, a kölcsönadó ebben az esetben sem szüntetheti meg a munkaviszonyát.

Ha a munkavállaló nem követett el szerződésszegést vagy nem volt próbaidőn, újabb munkakört vagy rendelkezésre állási díjat kell fizetni a számára. Az állapotos édesanya tehát itt is viszonylag erős védelmet élvez.

Munkavédelmi cégként úgy érezzük, kötelességünk az ember- és családbarát légkör kialakítása. Igyekszünk nem csak a szigorúan vett munkabiztonság területén segíteni az ügyfeleinket. Szeretnénk arra is bátorítani őket, hogy nyugodt, inspiráló és biztonságos környezetet hozzanak létre, még a legmostohább körülmények között is. Ennek része az egymás igényeire való odafigyelés és az összetartó csapat kialakítása. Legyenek a munkaterületen dolgozók akár a saját alkalmazottaink akár egy munkaerő-kölcsönző cég munkatársai – a közös cél érdekében a legjobb felhőtlenül együtt dolgozni.

Mindenkinek kellemes munkavégzést kívánunk!