Pokoli tornyok: beszéljünk a paneltüzekről 

Pénzes Sándornét nem lehetett megállítani. A még hűvös májusi éjszakán egymás után vágta csíkokra a lánya lakásában található ágyneműt, paplant, függönyöket, majd paplanhuzatba csomagolta kétnapos unokáját. Balázs Béluskát ezen a rögtönzött kötélen engedték le a hetedikről, amíg az asszony veje a lakás ajtaját locsolta egyre kétségbeesettebben. A kisbaba az 50 évvel ezelőtti Csertő utcai tűzvész legfiatalabb túlélője lett.

Dráma az erkélyen

1972. május 18-án éjszaka a zuglói Füredi utcai lakótelep egyik lakásában egy idős asszony különös zajra ébredt. Amikor a VII. emeleti lakás ajtaján kinézett, azt látta, hogy a szomszédja bejárata mellett a villanyóra szekrénye izzik, az ajtó pedig nemsokára tüzet foghat. Az idő éjfél körül járt, így mindenki az igazak álmát aludta, de az idős hölgy nem esett pánikba, hangos csengetéssel sikerült riasztania a szomszédait.

Dán házak a Füredi úti lakótelepen – ucsendre felhasználó felvétele a Wikipedián.

Nemsokára a Csertő utca 12-14. számú lépcsőház több lakója is felébredt, a legtöbben a folyosón próbáltak menekülni, mások az ajtók réseit eltorlaszolva, az oltásra felkészülve igyekeztek megvárni a segítséget. A tűz, de leginkább a füst és a gázok ugyanis annyira gyorsan terjedtek, hogy már a 10. emeleti lakók is megérezték a bajt.

Hamarosan az egész lépcsőházban akkora füst lett, hogy többen a lakásaikban ragadtak. A folyosón már semmit nem lehetett látni, ráadásul a szellőzőrendszereken és nyitva hagyott ablakokon keresztül már a lakásokat is kezdte elárasztani a feketeség. A X.-en lakó család összekötött lepedőkön próbált menekülni. Az édesanyát a szomszédoknak sikerült behúznia a VII. emelet egyik ablakán, az apa és 16 éves lánya azonban kizuhantak az ablakon.

Hatalmas küzdelem volt az oltás

A tűzoltók negyedórával a tűz érkezése után a helyszínre érkeztek. Összesen 181 tűzoltó vett részt az oltásban, 13 gépkocsifecskendővel és 8 másfajta eszközzel. Az oltást sok tényező nehezítette: a tűzoltóknak nem volt igazán megfelelő felszerelése az ennyire magas épületek oltásához és gyakorlattal sem rendelkeztek a paneltüzekkel kapcsolatban. A rutinos és összehangolt munkának köszönhetően azonban sikerült megfékezni a lángokat.

https://www.youtube.com/watch?v=eotCd6gzYHA

Egy későbbi paneltűz következményei a XV. kerületben

A lánglovagok egy része oxigénes mentőkészülékkel megkezdte a legveszélyeztetettebb lakók mentését. A megfelelő felszerelésben érkező szakemberek sok lakót a saját lábán tudtak kijuttatni a lángok közül, néhány idős asszonyt ölben menekítettek. A lakásokat tüzetesen át kellett vizsgálni, mert páran félelmükben elrejtőztek valahová, néhányan, köztük egy édesapa és 5 éves kislánya pedig már ájultak voltak a füst miatt. Egy ápolónőt és kisgyermekét már nem sikerült megmenteni: füstmérgezés áldozatai lettek.

A tűzoltók többi bajtársának nem csak a lángok visszaszorításán kellett dolgoznia. Meg kellett akadályozniuk azt is, hogy a tűz tovább terjedjen az alsó szintekre, így védősugarat képeztek. Tisztában voltak azzal, hogy a tűzivíz az alsóbb szintek lakásaiban, vagy az épület szerkezetében is komoly károkat tehet, ezért ahol lehetett, vízködöt vagy háti fecskendőt alkalmaztak, hogy kevesebb vizet kelljen felhasználni.

1 óra 47 perckor, körülbelül másfél órával a szakemberek kiérkezése után a tűz kialudt, a pakolás és az épület biztonságossá tétele azonban hajnalig tartott. A zuglói pokoli torony 7 áldozatot követelt. Öten a helyszínen, ketten a kórházba szállítás után hunytak el. Hárman, köztük a X. emeleti család tagjai azért lelték halálukat, mert kiestek vagy kiugrottak az ablakon, a többiekkel a füstmérgezés végzett.

Súlyos lecke az építőiparnak 

Azt, hogy miért volt különösen súlyos eset a Csertő utcai paneltűz a 10. emeletről kiugrott család története mutatja be talán a legérzékletesebben. A lángok három emelettel lejjebb csaptak fel, azonban olyan gyorsan terjedtek, hogy a családtagok néhány perccel később már életveszélyben érezték magukat.

A tűz gyors terjedésének több oka is volt: a két lépcsőház és az egyes szintek között hiányoztak a tűzzáró ajtók vagy bármilyen elválasztás, így a lángok mind a két lépcsőházban szinte akadálytalanul tudtak terjedni. A folyosókat két oldalról zárt szekrények szegélyezték, ezekben különböző vezetékek, például a fűtés és melegvíz csövei futottak. A szekrények kerete puhafa volt, az ajtók papírból préselt bútorlapból – csupa éghető anyagból készültek. A lakók ráadásul a néhány év alatt sok éghető dolgot helyeztek el itt.

A folyosók linóleum borításúak voltak. Az anyag nem tudott ellenállni a tűznek, sűrű füsttel égni kezdett. Az egyébként is felfelé terjedő forró levegő és a házban uralkodó huzat felfelé húzták a füstöt és a tüzet.

A Csertő utcai ház a dán Lars-Nielsen típusterv alapján készült. Mivel a tömbben rengeteg lakást lehetett kialakítani, a hatóságok viszonylag elnézőek voltak az épülettel. A házak például kicsivel magasabbak voltak a középmagas épületeknél, de a BUVÁTI úgy döntött: ezekre még alkalmazni lehet a középmagas építményekre vonatkozó szabályokat.

Az eset utóélete 

Az 1972-es Csertő utcai paneltűz még ma is a főváros egyik leghírhedtebb tűzesetének számít. Az épületbe a lakók csak 1979-ben költözhettek be, így a szomszédok – a közös élményeknek hála – még jól ismerték egymást. Az otthon nélkül maradt lakókat ideiglenesen egy másik, frissen felépült, de még üres füredi úti házba költöztették. A helyi gyárak munkásai felajánlották a segítségüket, a környező vállalatok étellel, építőanyagokkal és anyagi felajánlással igyekeztek segíteni.

https://www.youtube.com/watch?v=7NR3O4eKRMQ

Panel építkezés 1975-ből

Az eset hatására szigorították a középmagas épületekre vonatkozó szabályokat és elrendelték, hogy azok visszamenőleg is érvényesek legyenek, az 1965-ig épült házakra is. Igyekeztek utólagos tűzzárók és füstelvezetők beépítésével megakadályozni a hasonló tragédiák kialakulását és több helyen lecserélték az éghető burkolatokat és aknafedőket is.

Munkavédelmi tanulságok 

Kicsit több, mint két évtizeddel a zuglói eset után robbanás rázta meg a békásmegyeri Jós utcát. A detonáció kiindulópontja egy idősebb asszony és pszichés zavarral élő fia 9. emeleti lakása volt. A férfi feltehetőleg körülbelül 30 kg TNT-nek megfelelő robbanóanyagot tárolt a fürdőszobában, ez robbant be, amikor a rátöltött víz elpárolgott.

A Jós utcai épület 9. emeletének utcafronti panelja kiszakadt a helyéről, a 10. elemet pedig gyakorlatilag a 9.-re omlott. Az épületben hatalmas tűz keletkezett, A 6-10. emelet teljesen kiégett. Az épület (csakúgy, mint a Csertő utcai ház) azonban ma is áll. A megfelelő tűz és füstvédelmi intézkedéseknek is hála sok lakó még az érintett emeletekről is saját lábán, segítség nélkül tudott elmenekülni – de a tragédiának így is voltak ártatlan áldozatai.

Közülük az egyik legtragikusabb a Hegyi testvérek története, akik – miután látták, hogy szüleik életüket vesztették a tűzben – egymás kezét fogva kiugrottak az erkélyről.

A fejlett megoldásoknak hála a nagyobb épületekben bekövetkezett tüzek ma már ritkán követelnek sok halálos áldozatot. Onnan, ahol betartják a füst- és tűzvédelmi szabályokat, akár több száz ember is tud távozni, Ehhez azonban nem csak műszaki megoldásokra van szükség.

A középmagas épületekben (3 lakószintnél magasabb házak esetében) Tűzvédelmi Házirendet kell készíteni. Ez a dokumentum tartalmazza például a tűzvédelmi intézkedéseket, az éghető anyagok tárolására vonatkozó szabályokat és a menekülési tervet is. Ezt a tervet érdemes minden, a házban élő lakóval megismertetni, hiszen segíthet a veszélyes helyzetek felfedezésében és megfelelő kezelésében, illetve csillapíthatja a pánikot is.

Ha panelházba vagy más, összetettebb szerkezetű épületbe érünk, érdemes tájékozódni a menekülési útvonalakról és lehetőségekről. Pánikhelyzetben sokan tehetetlenségükben döntenek – például kivetik magukat az ablakon ahelyett, hogy a tető felé próbálnának menekülni. Gyakori az is, hogy a lakók mindenáron ki akarnak jutni az épületből, pedig a lakásaikban maradva, réseket eltorlaszolva biztonságban megvárhatnák a szakszerű beavatkozást. Ezeket a módszereket azonban kevesen ismerik. Érdemes ezekre akár a munkahelyi oktatások alatt is felhívni a figyelmet.

A zuglói tűzből történő mentést nehezítette, hogy az eredetileg 2 méter széles folyosókat a szekrények 1,2 méteresre csökkentették, ráadásul többen is tároltak valamit a közlekedőkben. A társasházakban ma is sok ilyen megoldással találkozhatunk, a folyosókat pedig több helyen is zárható rácsokkal, ajtókkal látják el.

Erre a problémára megoldást kínálhat, ha a pincében, tetőtérben található tárolóhelyiségeket rendszeresen ellenőrzik és – ha erre lehetőség van – igyekeznek biztonságos tárolóhelyet biztosítani a lakóknak. Ma is sok olyan társasház van, ahol a menekülés megkönnyítésére néhány – egyébként elválasztott – szintet összenyitottak úgy, hogy ott, ahol egyébként lakás lenne található, folyosót alakítottak ki. A lakás “maradéka” sokszor a társasház közös tulajdonában marad – ezt megfelelő szabályok mellett fel lehet használni a tárolásra. A kamerarendszer bevezetése és az őrzés segít a lopások, betörések kockázatának csökkentésére, így (az amúgy is szabálytalan) védőrácsok is feleslegessé válnak.

Gyakori, hogy a társasházak lezárnak bizonyos menekülési útvonalakat, például a tetőre vezető ajtót, hiszen ezeken át könnyen ismeretlenek juthatnak az épületbe. Ezek azonban tűz esetén fontos menekülőutak, így érdemesebb kamerával, riasztóval, automata zárrendszerrel védekezni.

A panel- és lakóépület-tüzek az emberek otthonait veszélyeztetik, mi pedig elsősorban a munkahelyek tűz- és munkabiztonságával foglalkozunk. Miért tartjuk mégis fontosnak, hogy beszéljünk erről a témáról? Azért, mert úgy gondoljuk, a munkavédelmi oktatásnak és tevékenységnek nem szabad a gyárkapuban megállnia. Az oktatások során érdemes olyan univerzális ismereteket is átadni, amelyeket a munkavállalók a mindennapi életben is hasznosítani tudnak. Hiszen a munkaidejükön kívüli biztonságuk kulcsfontosságú abban, hogy holnap egészségesen, figyelmesen tudják ellátni a feladatukat.

Biztonságos pihenést kívánunnk!