Mennyibe kerül hibázni? – Bírságok és megtérülés a munkavédelemben
Mennyibe kerül hibázni? – Bírságok és megtérülés a munkavédelemben
“Bízz meg egy munkavédelmis céget, mert különben megbírságolnak!” – ezt a tanácsot a legtöbb kis- és középvállalkozás megkapja. A nagyobb cégek munkavédelmi feladatai egyébként is annyira összetettek, hogy legtöbbször külsős szakembereknek szervezik ki a munkát. De vajon megéri csak emiatt egy másik fél kezébe adni az irányítást? Lássuk, mennyibe kerülhetnek a mulasztások!
De a papírok rendben voltak!
Sok vállalkozás akkor szembesül azzal, hogy segítségre van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a törvényeknek, amikor tűzvédelmi, munkavédelmi vagy adatkezelési szabályzatot kell készítenie.
A hatóság nem csak a nyilvántartást ellenőrzi
Ezeknek a dokumentumoknak az elkészítése nem minden cég számára kötelező, munkavédelmi szabályzat esetében nem is a teljes dokumentumot, csak bizonyos fejezetek meglétét ellenőrzi a hatóság, ráadásul a tartalmat sokszor nem, vagy csak indokolt esetekben vizsgálják. Emiatt könnyű azt hinni: ha a papírok rendben vannak, minden rendben van.
A gond csak az, hogy a hatósági ellenőrzéseken nem elsősorban csak a dokumentumokat, hanem magát a munkát, a körülményeket is vizsgálják. Ahhoz, hogy ezen a ponton elkerülhető legyen a bírság, gondosan összeállított, a cégre szabott, betartható szabályzatokra van szükség – hiszen ezek adják a mankót ahhoz, hogy az “életben” tényleg szabályszerűen és biztonságosan működjön minden.
Mikor bírságol a hatóság?
“Itt voltak, megnéztek pár dolgot. Volt, ami nem tetszett nekik, de csak figyelmeztettek, szóval minden oké.” – meséli sok cégvezető. Valóban előfordul, hogy a hatóságok nem bírságolnak, csak figyelmeztetnek a szabályok betartására. Bár a közvetlen anyagi kár ezzel elkerülhető, az ilyen megrovás sokszor azt jelenti: egy adott gépet le kell állítani, egy munkálatot szüneteltetni a hiba javításáig. Rosszabb esetben az is megtörténhet, hogy a következő ellenőrzésen már komoly büntetést kell fizetni.
A munkavédelmi bírság esetében az Munka törvénykönyvének 81-82. paragrafusa az irányadó. Súlyos normasértés esetén a munkavédelmi bírság alapösszege 50 ezer forint érintett dolgozónként. Ez az alapösszeg akár a 3-szorosára is növekedhet, ha a cég több munkavédelmi normát is megszegett vagy a szabálytalan működés már régóta fennállt.
A rossz gyakorlat súlyosabban büntetendő, mint az egyszeri hiba
A bírság maximális összege 10 millió forint lehet (ld. 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről és 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról)
Emellett a cég felkerül a Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség feketelistájára, ezzel rengeteg pályázati támogatástól esik el. A Büntető törvénykönyv szerint ráadásul büntetőjogi felelőssége van annak, aki a “tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja”, ezzel veszélyeztetve mások életét. Ez azt jelenti, hogy nem csak a cégnek kell büntetést fizetnie, hanem személyesen az is szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntethető, akinek a hibájából a baleset vagy normasértés bekövetkezett.
Hasonló a büntetőjogi felelősség a tűzvédelmi szabálysértések esetében is. Az ilyenkor kiszabható bírságot a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szabályozza. Több norma együttes megsértése esetén itt is el lehet érni a büntetés 10 millió forintos felső határát.
Az adatvédelmi hiányosságok miatt a cég szintén óriási bírságot fizethet, ez egyes esetekben a 20 millió eurot is elérheti.
Hogyan lehet megúszni a bírságot?
A munkavédelmi szabályok nagyon szigorúak, ezért az előírásokat bizonyos értelemben könnyű megsérteni. Előfordulhat, hogy a szabályszegés nem szándékos vagy nem a hanyagság következménye. Súlyos normaszegésnek minősül például, ha leálláskor valaki a targoncában hagyja az indítókulcsot – de elképzelhető, hogy csak azért tette, mert izgult annak tudatában, hogy ellenőrzik a munkáját. Megtörténhet, hogy egy gép tanúsítványát az ellenőrzéskor nem sikerül bemutatni – de nem hiányzik, csak iktatási hiba történt.
A bírságolás alapvető célja, hogy eltántorítsák a céget a normasértő gyakorlatok folytatásától. A bírságok kiszabása azonban csak a hatóság joga, de nem kötelessége. Ha az ellenőrzés során az látszik, hogy a vállalkozás mindent megtesz, hogy jogkövető magatartást tanúsítson, valószínűleg figyelmeztetéssel megúszhat egy-egy hibát.
A magukra valamit is adó munkavédelemmel, tűzvédelemmel, adatvédelemmel foglalkozó vállalkozásoknak felelősségbiztosításuk van. Bírság esetén tehát nem az őket megbízó cég, hanem a szakember biztosítója viseli a költségeket. Ha a munkáltató kiszervezi ezeket a feladatokat, mentesülhet akár a büntetőjogi felelősség alól is – hiszen így közvetve gyakorolja az “elvárható figyelmet és gondosságot”.
A bírságnál is nagyobb baj
Annak ellenére, hogy a szabályok szigorúak, a bírságokat viszonylag egyszerű kivédeni, hiszen a törvények (sokszor meglepően részletes) leírást adnak arról, mire kell figyelni. Nehezebb a dolog, ha munkahelyi baleset történik vagy valamilyen foglalkozási betegséget állapítanak meg a munkavállalónál.
A munkahelyi baleset akkor is bekövetkezhet, ha a cég egyébként mindent megtett azért, hogy csökkentse a veszélyeket. Ha a munkavédelmi szabályzat és az oktatások megfelelőek voltak, a baleset a lehető legkevesebb sérülést és kárt okozza: az időben megkezdett helyszínbiztosítás, menekítés, elsősegélynyújtás sokat jelentenek a káros következmények súlyosságának csökkentésében.
Ilyen esetben kiemelt feladata az eset pontos jegyzőkönyvezése és a hatóságok tájékoztatása. Jó, ha pontos terv van arra, egy-egy ilyen esetben ki- és hogyan cselekszik. A baleset után érdemes azonnal belső vizsgálatot indítani akkor is, ha csak könnyebb sérülés, kisebb anyagi kár, üzemzavar keletkezett. Ha a hatóságok is vizsgálatot indítanak, a cég és az érintettek törvényi kötelezettsége a pontos tájékoztatás. A kártérítési és büntetőperek esetén döntő fontosságú lehet, milyen hozzáállást tanúsít a vállalat és mennyire fordítanak és fordítottak figyelmet az esetre.
Megelőzés, gyakorlás, kivizsgálás – a megfelelő magatartás segít elkerülni a komoly következményeket
Hasonlóan kényes téma a foglalkozási betegségeké, a hosszú távon bekövetkezett egészségromlásé. Egyre több munkavállaló jelenti be kártérítési igényét olyan betegségek, tünetek miatt, amelyek a feltehetően a munkakörülményeik miatt keletkeztek. A számítógépes munkavégzés miatti látásromlásért, a stressz nyomán kialakult magas vérnyomásért, a monoton munka okozta gerincsérvért.
A foglalkozási betegségek kialakulásáért nem lehet kizárólag a céget felelőssé tenni. Fontos, hogy a munkavállaló is tegyen a problémák megelőzéséért – például viselje a felírt szemüveget, szedje a gyógyszereit. A munkavédelmi kockázatelemzés segíthet felfedezni, milyen olyan részei lehetnek a feladatoknak, amelyek hosszú távon károsíthatják a munkavállalók egészségét.
Rendszeres, akár a kötelező üzemorvosi vizsgálatoknál is gyakoribb szűrővizsgálatok szervezésével, rekreációs lehetőségek biztosításával, felvilágosítással és ellenőrzéssel megelőzhető a komolyabb egészségromlás – ezzel pedig a jogi következmények is.
A gondos tűz-, munka-, és adatvédelem megtérülő befektetés. A bírságok elkerülése csak a jéghegy csúcsa. Az igazi érték, hogy nyugodt szívvel, bizalmas, biztonságos légkörben dolgozhatunk. Precíz munkánkkal mi is ezt igyekszünk garantálni mindenkinek, aki úgy dönt, minket kér fel a feladatra.
Balesetmentes munkát kívánunk!
