A daruzás veszélyes üzem
A daruzás veszélyes üzem
Az emelőgép az egyik legősibb eszköz, amit a munka megkönnyítésére használunk. A daru képe ma már annyira hozzátartozik az építkezésekhez és munkaterületekhez, hogy szinte fel sem tűnik. Pedig a daruzás igenis veszélyes üzem. A munkavédelem szabályaival nem csak akkor kell tisztában lenni, ha mi ülünk a kezelőfülkében. Érdemes akkor is megismerkedni a tehermozgatás veszélyeivel, ha csak látogatók vagyunk a munkaterületen.
Ismerjük fel a veszélyt!
Néhány figyelmeztető jelet akár teljesen laikusként is könnyen észrevehetünk. Ilyenek például:
- A daru billeg, kileng, esetleg valamilyen utólagos ellensúllyal támasztották meg. Ilyenkor elképzelhető, hogy a darut rosszul szerelték össze, túl laza talajra állították fel, esetleg a megengedettnél nagyobb terhet emelnek vele.
- A teher mozog, himbálózik, megcsúszik. Ez általában a rögzítés hibáját jelzi.
- Az eszközök állapota. A köteleken és egyéb teherfelvevő eszközön nem lehet jelentősebb kopásnyom. A teherfelvevő eszközöket minden munkakezdés előtt szemrevételezéssel meg kell vizsgálni. A láncok, sodronyok nyúlását még gyakorlott szem is nehezen ismeri fel. Érdemes a régen használt eszközöket újabbakkal összehasonlítani. Ha a biztonságot illetően kérdés merül fel, azonnal fel kell függeszteni a munkát és szakembert kell segítségül hívni.
Műszakkezdés előtt minden esetben ellenőrizni kell a daruzás megkezdéséhez szükséges tárgyi feltételek biztonságos meglétét.
Láthatatlan problémák
Sok veszélyes helyzet nem ennyire látványosan és egyértelműen jelentkezik. Szerencsére az emelőgépek kezelésére vonatkozó szabályozás, a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet sok gyakorlati támpontot is ad a berendezések helyes kezeléséhez. Ezekkel a munkavédelmi szabályokkal legalább nagyvonalakban érdemes tisztában lenni – már az egyszerű logika is segíthet a biztonságosabb munkakörnyezet kialakításában.
Szakértelem. A rendelet előírja, hogy az emelőgép kezelőinek pontosan milyen jogosítványokkal kell rendelkeznie. Még a legegyszerűbbnek tűnő feladat is rejt magában munkabiztonsági buktatókat. Gyakori hiba, hogy négypontos felfüggesztés esetén valaki a négy teherfelvevő szár összes teherbírásával számol, holott ilyen esetben valójában mindig csak három szár dolgozik. Kétpontos mágneses emelés esetében a rosszul kiszámolt rögzítés miatt a mágnesek egymáshoz csúszhatnak, elengedve a megemelt munkadarabot.
Kommunikáció és csapatmunka. Az emelés csapatmunka, amelynek során mindenkinek tisztában kell lennie a maga feladatával. Fontos, hogy az emelőgép kezelője, az emelés irányítója, és a teher felfüggesztését végző kötöző, vagy kötözők összehangoltan dolgozzanak. Az emelőgép kezelőjének gyakran úgy kell a munkatársaival együttműködnie, hogy nem is látja őket. Emiatt fontos, hogy a munkavégzés az emelési terv alapján történjen. A folyamat megkezdése előtt meg kell beszélni a kommunikáció módját, és az egyezményes jeleket. A kézi rádió adó-vevő mellett érdemes kézjeleket, hangjelzést, vezényszavakat is használni. Jó, ha ezt nem csak az emelésben résztvevők, hanem azok is ismerik, akik a munkaterület más részein dolgoznak.
Az egységes jelzések segítik a megértést
Vizsgálatok és karbantartás. A rendszeres felülvizsgálat és az eszközök megfelelő szervizelése kulcsfontosságú kérdések a munkabiztonság szempontjából. Az ellenőrzésekhez érdemes akár külső cégek, vállalkozások segítségét is kérni. Egy specialista gyakran nagyobb eséllyel fedezi fel a hibákat, mint aki minden nap a gépen dolgozik.
A megszokás nem jelent biztonságot
„Eddig mindig így csináltuk, és sosem volt semmi baj.” – ez az egyik legszomorúbb mondat, ami egy baleset kivizsgálásakor elhangozhat. A tapasztalat az egyik oldalon hatalmas segítség, de nem szabad, hogy a rutin vakmerőséghez, túlzott magabiztossághoz vezessen. Gyakran látni például, hogy valaki emelő segítségével „tép fel” valamilyen rögzített munkadarabot, esetleg a daru segítségével, a megemelt tárgyon állva „utazik” – de sok más hasonló, szabálytalan, mégis bevett gyakorlat létezik.
Az ilyen helyzetekből adódó balesetek elkerülése miatt érdemes rendszeres munkavédelmi gyakorlatokat és oktatásokat tartani, akár a jogszabályban előírt kötelező tanfolyamokon túl is. Néha már ennyi is segíthet kicsit más szemszögből megvizsgálni a megszokott munkavégzést. Gyakran az egyszerű, külső segítség is elég, hogy a szakmai büszkeség feladása nélkül, közösen lehessen biztonságosabb irányba terelni a munkafolyamatokat.