Kitelepítés happy enddel: a nagylengyeli gázkitörés
Kitelepítés happy enddel: a nagylengyeli gázkitörés (tanulságos munkabalesetek 9. rész)
1988.november 15-én hajnalban, röviddel éjfél után kétségbeesett hívás futott be a Zala-megyei Tűzoltóparancsnokságra. A rémült olajipari szakemberek először nem tudták érthetően összefoglalni, mi is történhetett a Nagylengyel közelében található kőolajmező 282/A számú kútjánál. A kiérkező tűzoltó egységet elképesztő látvány fogadta.
Mesterségesen juttatták a föld alá a szén-dioxidot
A 282/A számú kút korszerűen és biztonságosan működött. Úgynevezett másodlagos működésű kútról volt szó. Azt az elvet, amit ennél a kitermelésnél alkalmaztak, szerte a világon használják ma is az olajmezők esetében. Mesterségesen szén-dioxidot “szorítanak” a kőzetrétegek alá, hogy a nagynyomású gáz segítsen a felszínre juttatni a földgázt.
A baleset éjszakáján a szakemberek éppen karbantartást végeztek, amikor a gáz ismeretlen okokból a felszínre tört. A keverék nem tartalmazott mérgező anyagokat, de a hirtelen kitáguló gáz pillanatok alatt jeget és szénsavat borított a környékre. Mivel a kút egy domb felső egyharmada környékén volt található, a gáz a völgy felé kezdett áramlani. Félő volt, hogy a környező településeken rosszullétet okoz, kiszorítja az oxigént.
A helyszínre érkező tűzoltók nem tudtak segíteni
A helyszínre érkező tűzoltók azzal szembesültek: a jég, a köd és az áramló gáz miatt gyakorlatilag nem is látják a kutat. Speciális oltóeszközök hiányában a helyszínen ők nem is tudtak hatékonyan beavatkozni. A munka ennek ellenére meglepően fegyelmezetten és eredményesen zajlott.
A helyszínre siető olajipari szakemberekkel közösen sikerült tisztázni, hogy a kút javítását végző személyzet el tudott menekülni a két, 60 bar-os nyomással felcsapó, 4-5 méter magas gázcsóva elől. Mivel a gázba ekkorra kőolajszármazékok is keveredtek, ezért a közelben csak légzőkészülékben lehetett munkát végezni.
Annak ellenére, hogy közvetlenül nem tudtak beavatkozni, a tűzoltók nem tétlenkedtek. Az olajipari szakemberekkel egyetértésben megkezdték a környező települések kiürítését. Ez a magyar katasztrófavédelem egyik legnagyobb sikertörténete.
Bak, Sárhida és Bocfülde lakosságát egyetlen éjszaka sikerült evakuálni. A tűzoltók összehangoltan dolgoztak: a közelben lévő egységek figyelmeztető jelzést használva indultak a falvakba, így a lakosság figyelmét hamar sikerült felhívni a veszélyre. A megyei parancsnokság értesítette a helyi buszvállalatot és a mentőszolgálatot is. Felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy aki teheti, saját autóval meneküljön. A többieket buszokkal és a mentők gépjárműveinek segítségével sikerült biztonságos helyre – például a zalaegerszegi sportcsarnokba szállítani.
Ügyeltek a tájékoztatásra
A munkát egy kicsit nehezítette, hogy sokan gyakorlatnak vélték a kitelepítést, így először nem voltak hajlandóak elhagyni az otthonukat. A szakemberek hamar felmérték, hogy az ügy olyan horderejű, hogy muszáj a lakosságot széles körben tájékoztatni. A BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság szóvivője és a Katasztrófaelhárítást Koordináló Központ vezetője, valamint a Zala Megyei Tűzoltóparancsnokság tűzmegelőzési osztályvezetője folyamatosan igyekeztek kapcsolatot tartani a médiával.
Az éjjel kitelepített lakókat reggel 8:30-kor tájékoztatták arról, mire számíthatnak. Ekkor kiderült az is, hogy a tűzoltók már készen állnak az állatmentésre. Az éjszaka során ugyanis sokan azért nem akartak távozni, mert féltek egyedül hagyni az állataikat. Egy lakos arra kérte a tűzoltókat, itassák meg az udvarán magára hagyott csikókat. A tűzoltóság teljesítette a kérést. Később családonként egy-egy fő visszatérhetett, hogy a tűzoltók felügyelete mellett ellássa a jószágokat. Ezzel sikerült megnyugtatni a lakosságot.
Megérkezik a Big Wind
Hamar kiderült, hogy bár tűz és robbanás nem keletkezett, a helyzetet nem lesz egyszerű orvosolni. A kutat az ömlő, addigra egyéb szénhidrogénekkel is feldúsult gáz miatt csak korlátozottan, légzőkészülékben lehetett megközelíteni. A területet addigra másfél méteres jég borította.
Hamar döntés született arról, hogy a kifejezetten az olajkutak oltására kifejlesztett oltógépeket kell bevetni a kitörés megállítására. Megérkezett a helyszínre a tűzoltóság két, Algyő/Turbó I Illetve Algyő/Turbó II névre keresztelt, sugárhajtású repülőgép hajtóművel felszerelt turbós oltógépe és intézkedtek arról is, hogy a MOL Big Wind névre keresztelt, kétturbós, különleges egysége és elinduljon a tököli reptérről.
https://www.youtube.com/watch?v=YYF8YQ7pLng
[Videó: A Big Wind]
A gépek feladata az volt, hogy felolvasszák a jeget és folyamatosan melegen tartsák a kút környezetét, hogy a szakemberek be tudjanak avatkozni. A kitermelést végző MOL munkatársai négy napig próbálták elfojtani az ömlést. A helyszínre egy 120 tonnás darut is állítottak. Ennek végül, hosszas munka után sikerült helyére mozdítani azt a tömítő elemet, amely feltehetőleg a balesetet is okozta. Ekkor megszűnt a kiömlő gáz sípolása. A munkaterületen négy nap után csend lett.
Miért sikertörténet?
A négy, MIG-21-es turbina összesen 50 köbméter kerozint fogyasztott el a 84 órás, megfeszített küzdelem során. A nagylengyeli gázkitörés kezelése azonban sikertörténet. A szakszerű munkavégzésnek és a gyors beavatkozásnak hála senki sem sérült meg. Bár sosem kellett ipari katasztrófa miatt ennyi embert kitelepíteni, a lakosság evakuációja rendben zajlott. A gázkitörést gyakorlatilag rekordidő alatt sikerült megfékezni.
A baleset során kétmillió köbméter gáz szabadult fel. A kutat több, mint 2000 méter mélyen kellett lecementezni ahhoz, hogy a terület stabil maradjon.
Mik az eset munkavédelmi tanulságai?
Abban, hogy senki nem sérült meg és a lakosság kimenekítése is rendben zajlott, hatalmas szerepe volt a kommunikációnak. A visszaemlékezésekből hamar kiderül, a tűzoltóság és minden, a mentésben résztvevő szakember nagy hangsúlyt fektetett a tájékoztatásra:
- Biztosították a mentést végző csapatok közötti rádiókapcsolatot
- Kihasználtak minden lehetséges eszközt, például a tűzoltóautók megkülönböztető jelzését, de a helyi telefonvonalakat is.
- Hatékonyan megszervezték a sajtó tájékoztatását, ezzel csökkentve a pánikhangulatot.
- Reaktívan és részletesen beszámoltak a fejleményekről az érintett civileknek, így nem alakult ki dulakodás vagy rendbontás a sportcsarnokban sem.
Ma már lényegesen több eszköz áll rendelkezésre a katasztrófák elhárítására és a még pontosabb kommunikációra. A legtöbb eszközt ma már szenzorokkal és automata riasztórendszerekkel is el lehet látni, sőt, akár arra is lehetőség van, hogy kamerarendszer továbbítsa az élő képet az üzemzavar helyszínéről a megfelelő helyre. Ezzel a “semmitmondó bejelentés” okozta késlekedés is elkerülhető.
A Zalaegerszegi Városi Televízió híradójából kiderül: bár a katasztrófa a helyszínen dolgozó, eredetileg kitöréselhárítást célzó ellenőrzést végző olajipari dolgozókat is meglepte, ők gyorsan és higgadtan cselekedtek, mindent megtettek a hatóságok értesítésének érdekében.
A tűzoltóság és a katasztrófavédelem fegyelmezett és összehangolt munkát tudott végezni a közelben tartózkodó civilekkel együtt. Bevonták a környékbeli vállalatok dolgozóit, a közlekedési vonalak munkatársait, felébresztették a szabadnapos tűzoltókat is. Ez többek között azért is lehetett lehetséges, mert legalább nagyvonalakban sokak fejében élt a mentési terv, a környező falvak lakói is tudták, mire számíthatnak a munka során.
Sokan kiemelik: a három, oltást végző “turbós” jármű személyzetét is dicséret illeti. Ezeket a gépeket eredetileg az olajfáklyák “elfújására” tervezték, a melegítés és a gáz elterelése nem volt a feladatok között. A kezelők azonban jól ismerték a gépek működését és az azokkal kapcsolatos előírásokat. Ez tette lehetővé, hogy rövid időn belül alkalmazkodni tudjanak a helyzethez.
A nagylengyeli gázkitörés három falu lakosságát veszélyeztette. Ha nem történik gyors beavatkozás, a szén-dioxid ömlés tömeges tragédiához vezethetett volna. A felkészült, gyorsan reagáló szakemberek és a mentésirányítás munkája azonban megelőzte a szerencsétlenséget, sőt, példátlanul rövid idő alatt elhárította a veszélyt.
A fegyelem, a kommunikáció és a szervezettség a kulcskérdések a munkavédelemben. Bár a pozitív történetek ritkán kerülnek be a hírekbe, a balesetmegelőzésnek és kármérséklésnek is megvannak a maga sikertörténetei. Munkabiztonsággal foglalkozó cégként igyekszünk tenni azért, hogy ezekből minél több legyen.
Balesetmentes munkát kívánunk!
