Szőrös, tollas munkatársak: az állatok és a munkavédelem

Szőrös, tollas munkatársak: az állatok és a munkavédelem

 Az állatok évezredek óta hűséges társak a munkában. Kocsit húzó lovak, teherhordó elefántok, szívós öszvérek szolgálták, szolgálják az ember kényelmét és fejlődését. Ma is számos állat dolgozik velünk és mellettünk. Szerencsére ma már nem csak a tulajdonos szeretetén és megbecsülésén múlik a jó soruk. A szabályozások is védik őket.

A haszonállatok kíméletes tartásával rengeteg előírás foglalkozik. Az egyik legfontosabb ilyen szabályozás a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól. Ez a dokumentum írja elő például, melyek a tartás minimum követelményei és mit jelent pontosan az állatok szakszerű gondozása. Fontos rendelkezés még az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló törvény és az Állattenyésztésről szóló rendelet is.

Az állattartást, legyen szó akár mezőgazdasági, akár kedvtelésből tartott állatokról, a helyi önkormányzatok is szabályozhatják rendeletekkel. Előírhatják többek között, mekkora a belterületen tartható állatok maximális száma, vagy elzárhatnak területeket a kutyasétáltatás elől.

A szabályozások betartása azonban önmagában nem garantálja azt, hogy az állatok valóban jól érzik magukat. A mezőgazdasági állatok esetében sok fajnál tapasztalható, hogy a törvények csak az állatjóléti minimumot követelik meg, csak annyira szabályozzák a tartási körülményeket, hogy azok ne okozzanak betegséget, például folyamatos járványveszélyt. Az, hogy az állatok valóban méltó körülmények között élhessenek, leginkább a gazdán a múlik.

Társállatok a munkahelyen: az irodai kutyák

Az állattartási szokások az elmúlt néhány évtizedben gyökeresen megváltoztak. A korábban félig haszonállatként tartott kedvencek: az egerésző macskák, házőrző kutyák sokak számára családtaggá váltak. Ezzel párhuzamosan egyre nő az állatbarát munkahelyek száma is. Ma már nem kell messzire menni ahhoz, hogy irodai kutyákkal, stresszoldás céljából tartott macskákkal, egerekkel, hörcsögökkel, tengerimalacokkal találkozzunk egy-egy munkahelyen.

Hacsak nem egészségügyi intézményről, óvodáról vagy más speciális területről van szó, nincs olyan szabályozás, amely tiltaná, hogy az állatok is a gazdájukkal tartsanak a munkahelyre. Az önkormányzatok többnyire a vállalkozások kezébe adják az erre vonatkozó szabályozási lehetőséget. Az üzletek, irodák, telephelyek üzemeltetői maguk dönthetnek arról, hogy a nyilvánosság előtt nyitott terekbe milyen szabályok mellett engedik be az állatokat.

Természetesen vannak helyek, amelyekre szigorú szabályok vonatkoznak: élelmiszerboltokba, vendéglátóhelyekre, patikákba, játszóterekre például nem, vagy csak korlátozott területen léphetnek be állatok – akkor is, ha a tulajdonos egyébként engedi, hogy azok a vendégtérben tartózkodhassanak. Élelmiszerboltba például csak segítő kutyával szabad belépni, a kutyabarát vendéglátóhelyen pedig extra szabályokat kell alkalmazni, hogy az élelmiszerbiztonság garantálható legyen. Ebből a szempontból a segítő kutyák (például a vakvezető vagy rohamjelző állatok) helyzete speciális, ők szinte bárhová a tulajdonosaikkal tarthatnak, hacsak ez a helyzet nem kiemelten veszélyes rájuk vagy a környezetükre nézve.

Az “irodai állatok” vagyis a munkahelyre kedvtelésből beengedett társak esetében a következőkre érdemes figyelni:

• Tisztázni kell, milyen állatok engedhetők be az adott területre és mik a minimum követelmények velük szemben. A kutyák esetében érdemes elvárni a minimum szocializációt, sok munkahely például alap engedelmességi vizsgához köti a négylábú “kollégák” jelenlétét.
• Biztosítani kell az állatok jólétét és rendszeres gondozását. Az irodai hörcsögöt például nem szabad kenyérhéjjal vagy más ételmaradékkal etetni, az akváriumról a szabadságolások idején is szakszerűen gondoskodni kell.
• A mentési terv és más biztonsági szabályzatok készítésénél érdemes figyelembe venni, hogy a területen állatok is tartózkodhatnak. Érdemes az ő mentésüket, menekítésüket is megtervezni, illetve figyelmeztetni a mentésben résztvevőket arra, hogy a területen állatokkal is találkozhatnak. A baleset esetén megrémült kutyák agresszívvá válhatnak, a madarak, kisemlősök pedig akár egy apróbb üzemzavar, például egy szinte jelentéktelen papírkosár-tűz során is életveszélybe kerülhetnek, még akkor is, ha személyi sérülés nem történik.

Lelki társ: páva? – Milyen szabályozás alá esnek a segítő állatok?

 A vakvezető, mozgássérült-segítő, rohamjelző kutyák ma már teljesen elfogadott látványt jelentenek. Ezeknek az állatoknak és gazdáiknak komoly tréningeken kell átesniük, cserébe viszont speciális jogosultságokat kapnak. A képzésről a 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól rendelkezik.

A segítő állatok iránti igény azonban folyamatosan változik. Ma már nem csak olyan kutyákkal találkozunk, akik fogyatékossággal vagy mentális kihívásokkal élő személyeket támogatnak. Léteznek terápiás állatok is, akik kórházakban, iskolákban, gyógypedagógiai intézményekben teljesítenek szolgálatot. Ezen a területen a szabályozás még nem tökéletes: az egészségügyi intézmények területén például erősen korlátozva van a segítő állatok jelenléte, holott a rehabilitációs és gyermekosztályok lehetnének az alkalmazás elsődleges területei.

A különböző állat-asszisztált képzések, terápiák is egyfajta szürke zónába esnek. Az előírások általában csak a segítő kutyákkal foglalkoznak, holott a terápiában sokszor lovakat, törpenyulakat, macskákat is használnak. Míg a lovardai és lovas szolgáltatásokat szigorú szabályozás köti, lóasszisztált terápiát egyelőre kis túlzással szinte bárki tarthat. Szerencsére a terület folyamatosan fejlődik, így valószínűleg idővel a szabályozás is követi majd a gyakorlat változásait.

Főleg külföldön bevett gyakorlat, hogy az embereket sokszor olyan állatok is segítik, akik nem mentek át szigorú képzési folyamaton. Az “érzelmi támogató állatok” főleg enyhébb mentális betegséggel élők, gyászfolyamaton keresztül menő, esetleg poszttraumás stressz szindrómában szenvedő emberek életvitelét segítik – sokszor pusztán a jelenlétükkel. Az utóbbi időben számos visszaélés tapasztalható ezen a téren. A légitársaságok például ma már sokat szigorítottak a támogató állatokkal szembeni követelményeken, megelégelve, hogy sokan extrém, vagy veszélyes állatokat, pávát, pónilovat, kígyókat próbáltak ingyen utaztatni “támogató állat” címke alatt.

Állatkert, cirkusz, szafari – meddig lehet elmenni?

 A nem mezőgazdasági céllal tartott állatok egyik legfontosabb feladata mindig is a szórakoztatás volt. Ma már számos állatkert, szafari park, állatsimogató várja a látogatókat, de rengeteg állatos cirkusz, mutatványos is járja az országot. Ezekben a produkciókban gyakran védett, egzotikus vagy éppen veszélyes állatok is szerepelnek. A szabályozások éppen ezért nagyon szerteágazóak, az építészettől a tenyésztésig, az állategészségügytől a szolgáltatók számára előírt végzettségekig terjednek.

A Magyar Állatkertek Szövetsége összegyűjtötte az állatkertek, állatotthonok, cirkuszok üzemeltetésével kapcsolatos törvényi előírásokat. A szabályozások a szórakoztatási célú állattartás szinte minden pontjára kiterjednek. A megfelelő intézményeknek nem csak állat-, de növényvédelmi szempontokat is figyelembe kell venniük.

Bármilyen szigorúak is a szabályozások, ezen a területen az elmúlt években több baleset, visszaélés, gyanús esemény is történt. Ezeknek csak egy része szakmai hiányosságokra visszavezethető. Sok kellemetlenség elkerülhető lenne, ha:

• A munka során valóban betartanák a munkavédelmi intézkedéseket, senki nem maradna magára nagy testű állatokkal, vagy nem kelően biztosított, veszélyes területen.
• Megfelelő védőfelszerelésben végeznék a munkát és a karbantartási feladatokat is. A megfelelő anyagú ruházat, a kesztyű, védőszemüveg rengeteg veszélyes helyzetben segítség.
• Javítanák a kommunikációt és a tájékoztatást. A szabályok fontossága nem minden nézelődő, látogató számára egyértelmű. Érdemes folyamatosan tanítani, tájékoztatni a közönséget is.

Az állatokkal közös munka számos kihívást tartogat. Megfelelő szakértelemmel és odafigyeléssel azonban a legtöbb nehézség kezelhető. Munkavédelmi cégként mindent megteszünk, hogy az állatok közelsége biztonságos és felszabadító élményt jelentsen, ne csak az ember, hanem szőrös, tollas vagy éppen pikkelyes társaink számára is.

Sok éves tapasztalatunkkal szívesen segítünk egy barátságos, tiszta és biztonságos környezet kialakításában. Hiszünk abban, hogy egy ilyen helyen mindannyian megférünk egymás mellett.

Kellemes közös időtöltést és munkát kívánunk!