Beépített tűzoltó rendszerek: a megelőzés a legjobb védekezés?

Beépített tűzoltó rendszerek: a megelőzés a legjobb védekezés?

 

Ha valahol tűz keletkezik, minden pillanat számít. Minél gyorsabban sikerül megfékezni a lángokat, annál kisebb a kár és a veszély. Egyáltalán nem mindegy azonban, milyen technológiát alkalmazunk. Bár az automata tűzoltás elsőre nagyon jó lehetőségnek hangzik, néha szó szerint igaz a mondás: “Nagyobb a füstje, mint a lángja.”

Hogyan működnek a beépített tűzoltó rendszerek? 

Ha máshonnan nem, a filmekből ismerős lehet a jelenet: a főszereplő rágyújt egy cigarettára, a füstjelző vijjogni kezd, hamarosan pedig hideg zuhanyként teríti be a helyiséget a tűzivíz. Ez a technológia régóta létezik már, de – pont az ehhez hasonló helyzetek megelőzése miatt – ennél kifinomultabb rendszerekre van szükség.

Az elsődleges kérdés az, hogy mikor és mi alapján lép működésbe a rendszer. A fejlett füstérzékelőknek hála ma már megoldható, hogy a tűzoltó berendezés automatikusan, emberi beavatkozás nélkül is elinduljon, ha hőmérséklet emelkedést, füstöt, tüzet észlel.

Az ilyen rendszer nagyon hasznos lehet, főleg olyan helyzetekben, amikor az adott helyiségben nem tartózkodik senki. Egy ilyen rendszer hatékonyan előzheti meg például a kapcsolószekrények kigyulladását, a tiszta-terek, szerelőfülkék égését. A hátránya, hogy okozhat kellemetlen meglepetéseket – például akkor is bekapcsolja az esőztetést, ha valaki éppen menekülni próbál a teremből.

Léteznek olyan berendezések is, amelyek távolról vagy a helyiségből vezérlehetők – például a tűzjelző ablak betörésével automatikusan indíthatók. Ezeket a rendszereket sokszor lassúbb működésbe hozni, mint a teljesen automata megoldásokat – itt viszont van idő a menekítésre, menekülésre.

Honnan lehet tudni, hogy tűz van? 

A tűzoltó készülékekhez megfelelő vészjelző megoldásnak is társulnia kell. A hangjelzés mellett a fényjelzés is elengedhetetlen – a  zajos munkakörnyezetben például nem biztos, hogy mindenki időben felfigyel a szirénára. A jelzés megfelelő óvintézkedésekkel is párosulhat: felgyulladhatnak a menekülési útvonalat jelző lámpák, lekapcsolódhat az áram az adott helyiségben, eligazító üzenetek jelenhetnek meg a megfelelő platformokon.

Ma már léteznek olyan megoldások is, amelyek nem csak a helyszínen képesek tájékoztatni bárkit. SMS-ben, emailben, tájékoztató képernyőkön is üzenetet küldhetnek az érintetteknek, akik így pontosabban tudják, mire számítsanak. Ezzel elkerülhető például az, hogy a következő műszak dolgozói gyanútlanul elinduljanak a helyszín felé és nehezítsék a segítő csapatok mozgását a területen.

A legtöbb rendszer ma már arra is képes lehet, hogy kinyissa a menekülési útvonalként szolgáló ajtókat, megállítsa és nyitva tartsa az épület felvonóit, vészhelyzeti működésre állítsa át a víz, gáz, villamos rendszereket.

Milyen megoldások léteznek? 

A tűzoltásra ma már több technológia és anyag is létezik. A klasszikus, vizes megoldást ma már viszonylag kevés helyen, főleg garázsokban, üzemcsarnokokban használják. A tűzivíz kárt tehet a berendezésekben, a helyiségben tárolt iratokban, sőt, az épület szerkezetében is. Hosszú távon megnehezítheti a helyszín elhagyását vagy megközelítését is. Ezt a technológiát inkább olyan területen érdemes alkalmazni, ahol kevesen tartózkodnak és az anyagok nagy része vízzel oltható.

https://www.youtube.com/watch?v=e_jxcdKwsRA

Sprinkler berendezés tesztje

A gázos, légkiszorításos technológia ennél korszerűbb. Az oltógáz nem tesz kárt a környezetében, így akár irodaházakban, elektromos helyiségekben is alkalmazható megoldás. A hátránya, hogy csak olyan helyiségekben lehet alkalmazni, ahonnan viszonylag biztonságosan menekülni lehet. Létezik olyan technológia, amelyik csak lokálisan, pl. a munkafelületre, gépre irányítva olt gázzal (többnyire szén-dioxiddal vagy halonnal). Itt is érdemes kerülni az anyag belélegzését, de maga a helyiség lassabb töltődik meg gázzal, így több idő juthat a menekülésre.

Egyes gépeket, jellemzően például a CNC esztergákat belső oltórendszerrel is fel lehet szerelni. Ezek esetében azonnal a gépnél történik az oltás, gyakorlatilag a tűz közvetlen közelében – így sokkal gyorsabb a lángok elfojtása, majd a tűz utáni vizsgálat, szervizelés, takarítás is.

Beépített porral vagy habbal oltókat ma már jóval kevesebb esetben használnak. Bár a porral oltás hatékony lehet elektromos tüzek és más, vízzel nehezen oltható tüzek esetében is, a por nehezíti a menekülést, egészségkárosodást okoz és károsítja a környezet is. Ezekkel a rendszerekkel többnyire lokális megoldásként találkozhatunk, például olajsütők felett.

Az aeroszolos oltási technika tulajdonképpen a porral oltók egy fejlettebb típusának tekinthető. Ekkor a por alapú aeroszol teljes egészében elárasztja a helyiséget és kémiai és fizikai alapon is olt, így annak sincs nagy esélye, hogy az oltóanyag távozása (párolgása) után újra begyullad a rendszer.

Ennek a technikának az a hátránya, hogy csak emberi tartózkodásra nem alkalmas területeken lehet használni, például kazánok belsejében, kábelcsatornákban, kapcsolószekrényekben. Az előnye az, hogy környezetbarátabb, mint a halon gáz, ráadásul a nehezen hozzáférhető helyeken is gyorsan és biztonságosan alkalmazható.

A tűzvédelmi rendszerek és a munkavédelem 

A beépített tűzvédelmi rendszerek nagyon hatékonyak és gyakorlatilag azonnal, akár már a lángok tényleges megjelenése előtt reagálni lehet a bajra. Ez azonban csak akkor igaz, ha a rendszereket megfelelően tervezik meg, építik be és körültekintően használják.

A régi tűzjelző berendezéseket sok helyen kiiktatják

Az automata tűzvédelmi rendszerek esetében az egyik leggyakrabban előforduló hiba, hogy a rendszer nem lép működésbe. Ennek többféle oka lehet: nincsenek jól beállítva az érzékelők, zárlatos a rendszer, esetleg korábban az egész tűzérzékelő rendszert kiiktatták, mert túl sok fals jelzést produkált. Ezek a problémák rendszeres felülvizsgálattal és karbantartással az esetek nagy részében elkerülhetők. Érdemes megvizsgálni, minden rendben van-e például a sprinkler rendszer vízellátásával, fel vannak-e töltve a gáztartályok, megfelelő-e a nyomás, illetve nem változott-e meg az épület koncepciója annyira, hogy az ellehetetleníti a megfelelő működést.

A rendszer csak akkor működik, ha idejében használják

Gyakori hiba az is, hogy az érintettek nem merik működésbe hozni a beépített rendszert, például tartanak attól, hogy kárt okoznak. A tűzérzékelők kifejlesztése óta ez a probléma ritkábban áll fenn – de még így is előfordulhat, hogy az automata rendszert valamiért mégis kézzel kell kapcsolni. Ilyen eset lehet, ha valami teljesen váratlan eset történik – például nem az érzékelőhez közeli gépek, hanem az üzem takarításakor összegyűjtött hulladék gyullad ki. A tűzvédelmi oktatás, a felelősségi körök tisztázása és a bizalmi légkör kialakítása ebben is nagyon sokat segít. Fontos, hogy a dolgozók se féljenek beavatkozni baj esetén.

A beépített tűzoltó rendszereket nem mindig lehet előzetesen lepróbálni: Nem sokszor van lehetőség például a sprinkler rendszer vagy a porral oltó “élő” tesztjére, hiszen ez komoly előkészületet igényel vagy anyagi károkkal jár. Mégis érdemes mindent megtenni azért, hogy a dolgozók ismerjék a rendszer működését és tudják, mi a helyes viselkedés működés közben és után. Szellőztetés nélkül például tilos a gázzal oltott területre lépni.

Tűz- és munkavédelemmel foglalkozó szakemberként elengedhetetlennek tartjuk a folyamatos tájékoztatást, a személyzet és a dolgozók képzését. Megfelelő viselkedéssel, karbantartással, szakszerűséggel a problémák jelentős része megelőzhető, a beépített tűzoltó rendszerek pedig valóban a korai megelőzést, kárelhárítást teszik lehetővé.

Biztonságos munkavégzést kívánunk!