Beszállásos munkavégzés: mérlegeljük a kockázatot!
Beszállásos munkavégzés: mérlegeljük a kockázatot!
A beszállásos munkavégzés az egyik legkockázatosabb tevékenység, mégis sokak számára hozzátartozik a mindennapi feladatokhoz. Számos baleset pont emiatt következik be: néha túlságosan hozzászokunk a nehéz körülményekhez, így lankad a figyelmünk, nehezebben mérjük fel a valódi kockázatot. Lássuk, mi az, amiről sosem szabad megfeledkezni!
Mi a beszállásos munkavégzés?
A beszállásos munkavégzés olyasmi, amit sokan anélkül végeznek, hogy észlelnék, valójában ilyesmiről van szó. A MSZ-09-57.0033-1990 számú szabvány alapján ide tartozik minden olyan munkálat, amit olyan terekben végeznek, amelyet nem emberi tartózkodásra terveztek. Ilyen lehet például:
- nagy átmérőjű csövek karbantartása,
- tartálykocsik, mixerkocsik tisztítása,
- aknákban végzett munka,
- tűzterek, kemencék javítása.
A beszállásos munkavégzés nehézségét az adja, hogy ezekben a terekben sokszor nehezített a mozgás, rosszak a látási viszonyok, nem ritkán pedig egyéb veszélyekkel is szembe kell nézni. Maró vagy irritatív anyagok, robbanásveszélyes gázok, fertőző hulladék, bűz okozhatnak fokozott terhelést. Egyes területeken jellemző még a terület és a környezet közötti nyomáskülönbség is. A rendszerek gyakran rosszul szellőznek, vagy a területre egyáltalán nem is jut levegő.
Mik a legfontosabb kockázatok?
A beszállásos munkavégzés azért igényel különleges figyelmet, mert általában rosszul megközelíthető, szűk területről van szó. Baleset vagy üzemzavar esetén nagyon nehéz a mentés. Az ilyen munkálatokat ráadásul sokszor úgy kell elvégezni, hogy a környéken szintén munka folyik, ráadásul úgy, hogy a környéken dolgozók nem biztos, hogy látják: valaki éppen egy ritkán használt területen tevékenykedik.
Az ilyen jellegű feladatokat tovább nehezíti, hogy sokszor nem lehet pontosan felmérni a körülményeket. Egy csatorna tisztításánál például nem mindig látható előre, éles fémhulladék vagy bomló állati tetem okoz-e dugulást. A zárt, szűk térben az áltagos munkálatok is nagyobb körültekintést igényelnek. Nincs hely elugrani egy visszapattanó darab elől, kevesebb a levegő, nagyobb hanghatással járhat a szerszámok használata.
Mivel tehető biztonságossá a beszállásos munkavégzés?
A jogszabályi előírások rengeteg hasznos útmutatást adnak a beszállásos munkavégzésre nézve. Ezt az területet nem csak a Munka Törvénykönyve, de a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet is tárgyalja. A dokumentumban foglaltak jó támpontot adnak a munkaszervezéshez.
Az egyik legfontosabb, hogy beszállásos munkát tilos egyedül végezni. Egy csapatnak legalább három főből: a beszállást végző dolgozóból, a terület megfigyelőjéből és a munka irányítójából kell állnia. Így biztosítható, hogy a terület egy pillanatnyi időre se maradjon felügyelet nélkül.
A figyelő és irányító személyek gyors beavatkozása életet menthet, például akkor, ha az éppen takarított gép véletlenül beindul, vagy ha a bent dolgozó valamiért elveszíti a kapcsolatot a külvilággal. Ehhez azonban nem csak állandó figyelemre és jelenlétre, hanem gondos szervezésre is szükség van.
A munkaterületet gondosan le kell zárni és ügyelni kell arra, hogy a környezet is tudjon arról: munka zajlik. A munkálatok előtt, az összes lehetséges körülmény ismeretében kötelező újabb kockázatbecslést készíteni. Ez azért lehet fontos, mert a környezet nem mindig állandó: sokszor a páratartalom, a munkák pillanatnyi állása, a hőmérséklet, az időjárás is befolyásolhatja, hogy mennyire kockázatos dolgozni.
A munkavégzés előtt részletes mentési tervet kell készíteni. Fontos, hogy a figyelők közül legalább egy főnek rendelkeznie kell megfelelő szaktudással ahhoz, hogy el tudja végezni a mentést, illetve elsősegélyt adjon. Számára is biztosítani kell azokat a személyi védőeszközöket és felszereléseket, amelyeket a veszélyes területen tartózkodónak viselniük kell. Nem szabad megfeledkezni a kommunikációról sem. Kulcskérdés, hogy mennyire gyorsan és hatékonyan tud segítséget kérni a munkát végző, vagy a figyelő személy. A távbeszélő készülékek, illetve a zajos területen alkalmazható kéz- és fényjelzések sokat segíthetnek.
A beszállásos munkavégzésre csak olyan munkavállaló kérhető fel, aki nem tartozik a törvény szerint magas kockázatú kategóriába (pl. szoptató anyák, nyugdíj előtt állók, diákok, egyéb egészségügyi kockázatok), rendelkezik megfelelő végzettséggel, és a munka megkezdése előtt tréninget kapott. A munkavégzésre külön utasítást kell kiadni, amelyet a munkavállalónak aláírásával el kell fogadnia. A dokumentum csak egyetlen napra vagy műszakra lehet érvényes.
A leggyakoribb balesetek és megelőzésük
A beszállásos munkavégzés a legtöbb esetben viszonylag ritka egy adott területen – pont ezért nem alakítanak ki sokszor huzamosabb ideig történő tartózkodásra alkalmas teret. Sok baleset származhat abból, hogy nem jelölték ki a munkálatok helyszínét, vagy a területen tartózkodók nem ismerik a munka pontos menetét. Ilyen esetekben történhet meg, hogy valaki az aknába esik, valaki tévedésből megkezdi a rakodást, vagy pl. egy tartály vízzel történő feltöltését. Megfelelő figyelemfelkeltő eszközök, kordonok, veszélyjelző matricák segítségével sokat lehet tenni a biztonságért.
A légzésvédelem szintén kulcsfontosságú. A szűk térben nem mindig van elegendő levegő. A megszoruló, a munka vagy baleset során keletkező, vagy eleve jelenlévő gázok rosszullétet és fulladást is okozhatnak. Számos tér csak zárt rendszerű légzőkészülékkel takarítható – még a szűrővel ellátott gázmaszk sem megfelelő. Nagyon fontos meggyőződni arról, hogy a zárt térben található anyagok nem lépnek reakcióba a különböző szerszámokkal és a munkához használt eszközökkel sem.
A tűz- és robbanásveszély is fokozott figyelmet igényel. A zárt térben a gáz sokszor olyan koncentrációban van jelen, amely már egy kisebb szikrától, például a műszálas anyagok sztatikus kisülésétől is berobbanhat. A védekezésben kiemelten fontos a megfelelő szellőztetés, mind a tűzesetek, mind a fulladásos, rosszullétes helyzetek elkerülése érdekében.
Miért érdemes segítséget kérni?
A beszállásos munkavégzés olyan folyamat, amely még a legtapasztaltabb csapatok számára is kihívást jelent. Nem megszokott feladatról és körülményekről van szó. A folyamatok gyakran megakasztják a munka megszokott rendjét – máskor viszont annyira logikusnak tűnnek a lépések, hogy sokan végig sem gondolják, valójában beszállásos tevékenységet végeznek.
Külső szemlélőként egy tapasztalt munkavédelmi szakember segít megtalálni a kockázatos pontokat. Munkatársaink számos csapattal és sokféle területen dolgoztak már. Ennek köszönhetően még a legkülönlegesebb helyszíneken is könnyen azonosítják azokat a tényezőket, amelyeket a megszokás vagy pont a szokatlanság miatt nem könnyű észlelni.
Nagy hangsúlyt fektetünk a kommunikációra és arra, hogy ne csak a munkát végző csapat, de a környezet is felkészült legyen, amikor a kényes műveletek zajlanak. A munkavédelmi oktatás keretében, a mentési terv készítésénél és a helyszín felmérésnél mindent megteszünk azért, hogy a helyszínen bárki a lehetőségekhez képest leggyorsabban és az elvárható legszakszerűbben tudjon beavatkozni. Segítünk, hogy a beszállásos munkavégzés ne egy veszélyes feladat, hanem egy örömteli, szakmai kihívást és izgalmat jelentő beavatkozás lehessen.
Jó munkát kívánunk!
