És akkor beszéljünk az időjárásról! – Klímaváltozás és munkavédelem

És akkor beszéljünk az időjárásról! – Klímaváltozás és munkavédelem

Áradások Németországban, megnyíló föld a tajgán, erdőtüzek Kaliforniában… Az időjárás változásait ma már egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni. A megváltozó körülmények átalakítják a mezőgazdaságot, az építészetet és az ipart is – ez pedig a tűz- és munkavédelemre is hatással van. Lássuk, milyen kihívásokkal szembesülnek a szakemberek!

Klímahiszti vagy a kellemetlen igazság?

Ha éghajlatváltozásról beszélünk valakivel, általában kétféle reakcióval találkozhatunk. Van, aki elfogadja, hogy globális változás zajlik, amely részben természetes, részben mesterséges okokra vezethető vissza. Sokan mások úgy gondolják: a klímaváltozás mindig is része volt a Föld működésének, természetes folyamatról van szó – túl sokat foglalkozni vele pedig csupán a politikusok és nagy cégek érdeke.

Valami változik az időjárásban

A munkavédelem szempontjából az igazság valahol a két hozzáállás között keresendő. Figyelembe kell vennünk a hiteles, tudományos forrásból származó információkat, ugyanakkor nem szabad felülnünk a propagandának sem. Annak, hogy az életünk változik, egyértelmű jelei vannak, a látszólag a természet védelmét szolgáló kereskedelmi látszatintézkedéseknek viszont sokszor több kára, mint haszna van.

Az éghajlat megváltozása nem csupán globális folyamatok eredménye. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egyes beavatkozások – például a folyók szabályozása, a mocsarak lecsapolása, az erdők kivágása vagy telepítése – egy-egy területen belül, lokálisan is módosíthatja a klímát. A globális változások ezt a hatást még fel is erősíthetik, így a két dolgot egyszerre figyelembe véve kell dolgoznunk.

Milyen kihívások elé állítanak a globális jelenségek?

 A klímaváltozás hatásait az Európai Parlament egy látványos ábrán ismerteti. A Parlament által használt adatok szerint:

• Magyarországon – főleg nyáron – ritkábbak lesznek az esőzések és gyakoribbak az aszályos időszakok.
• Megnő az áradások veszélye.
• Nő a bozót- és tarlótüzek kialakulásának esélye.
• Az erdőkben nehezebb lesz jó minőségű faanyagot termelni.
• A nyári hőhullámok miatt megnő a lakosság nyári áramfogyasztása – a hűtéshez ugyanis energiára van szükség.

Ezeket a változásokat nem mindig lehet élesen érzékelni. A faanyag minőségének romlása például nem egyik évről a másikra jelentkezik. Bizonyos jelenségekhez az ipar és a mezőgazdaság is fokozatosan tud alkalmazkodni. A baj viszont sokszor hirtelen érkezik: egy nagy tűz után derülhet ki például, hogy az élővilág olyan károkat szenvedett, amelyeket már hosszú távú stratégiával sem lehet maradéktalanul helyrehozni.

Megváltozott a táj

A helyi változások is hatnak

A globális változások mellett a helyi ipari és társadalmi folyamatok is hatnak a munkavédelemre. Magyarországon például az egyik leglátványosabb jelenség, hogy számos korábbi, ipari központ, például Ózd, Salgótarján vagy Tatabánya sokat veszített egykori jelentőségéből. A korábbi nagyvárosok egy része szinte elnéptelenedett, míg egyes települések, például a Budapest közelében fekvő Fót vagy Dunakeszi az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megduplázták a lakosságukat.

Ezek a változások a környezetre is hatnak. A benépesülő területeken megnő például a lebetonozott felületek aránya, megváltozik a csapadék elvezetése, villámárvizek alakulhatnak ki. Az elnéptelenedő városokban sokszor nincs, aki karbantartsa a korábbi ipari épületeket vagy telepeket. A gazdátlan építményekből káros anyagok, azbeszt szabadulhat fel, az elhagyott területeken szivárgó vegyi anyagok, ismeretlen eredetű hulladékok maradhatnak hátra.

Hogyan befolyásolják a változások a tűz- és munkavédelmet?

 A változások miatt a munkavédelmi szakembereknek számos olyan szempontot kell figyelembe venniük, amelyek néhány évvel ezelőtt sokkal kisebb súllyal estek latba. Bár a veszélyforrások nem sokban különböznek a pár évtizeddel ezelőttiektől, az arányok ma már egészen mások, mint korábban.

Íme néhány dolog, amelyre napjainkban sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni:

• Szokatlanul meleg időjárás

Az utóbbi évek nyarai egyre forróbbak. Míg korábban a kánikula legfeljebb 3-4 napig tartott, ma már nem ritka, hogy több, mint egy hétig tart a forróság. Ez nem csak azért probléma, mert nő a hőguta vagy hőkimerülés, napszúrás veszélye. Tartós kánikulában sokan nem tudják kipihenni magukat, nő a reakcióidő, csökken a stressztűrő képesség.

A munkavédelemben egyre fontosabb szerepet kap a megfelelő pihenési lehetőségek biztosítása. A sátrak, szigeteletlen konténerek ma már nem feltétlenül jelentenek kellően hűvös, védett megoldást. Sok helyen klimatizált konténerrel, lakókocsival, busszal kell felfrissülési lehetőséget teremteni.

Változik a munkaruházat is, előtérbe kerülnek a hőelvezető, technikai anyagok, illetve az UV-védelemmel ellátott felsőruházat és sapkák.

• Száraz, aszályos időszakok

 A hosszan tartó, aszályos időszakok elsősorban a tűzvédelemmel foglalkozó szakembereket állítják kihívások elé. Szárazságban megnő a bozót- és tarlótüzek veszélye és jellemző bizonyos anyagok öngyulladása is – a szántóföld szélére halmozott szerves trágya például könnyebben éri el a kritikus hőmérsékletet.

• Egyenetlen csapadékeloszlás, villámárvizek

Az elmúlt években nem volt ritka, hogy az aszályos időszakok után hirtelen nagy mennyiségű csapadék esett. Mivel a városokban egyre több az akadályozott lefolyású, betonozott felület, egyre többször alakulnak ki villámárvizek, az eső pincéket, kerteket önthet el.

Ezzel a lehetőséggel már az épületek tervezésénél számolni kell, de az is fontos, hogy baj esetén a megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a védekezéshez. A viharprotokollnak ma már tartalmaznia kell, mit tehetünk, ha megemelkedik a vízszint az alsóbb részeken, hogyan áramtalanítsuk, vagy menekítsük az épületet beázás esetén.

• Havazás és hosszú telek

 Ahogyan nyáron a csapadék, télen a hó okozhat gondokat. Bár az utóbbi években ritkán esett nagyobb mennyiség, az egyszer-egyszer lezúduló hózápor is komoly gondot okozhat. Ha a hó nem egyenletes mennyiségben esik, könnyen lehet, hogy egyszerre 20-30 centiméter hóval is számolnunk kell – még olyan területeken is, ahol ez eddig nem volt jellemző. Ezt a munkálatok szervezése, sőt, az építkezések során is érdemes figyelembe venni. A sátrak, csarnokok teteje beszakadhat a hirtelen nagy mennyiségű hó alatt, olvadáskor pedig a beázások jelenthetnek problémát.

Az elhúzódó tél miatt a járművek műszaki felkészítésére is sokkal komolyabb hangsúlyt kell fektetni. A hosszú fagyos időszak miatt sokszor olyanok is autóba kényszerülhetnek, akiknek nincs gyakorlatuk a felfagyott úton történő vezetésben.

• Viharok

Egyre többször találkozhatunk hatalmas viharokkal, nagy erejű széllel, vagy akár azzal, hogy a szokásos szélirány megváltozott. Ezeknek a jelenségeknek nem csak az időjárásváltozás lehet az oka. Sokszor arról van szó, hogy a terület beépítettsége vagy erdőborítottsága alakult át.

A mekkai darubaleset is figyelmeztet: a széllökéseket érdemes komolyan venni nem csak az épületek tervezésénél, de akár a szabadtéren végzett munka esetében is. Az építkezéseken, tömegrendezvényeken, erdészeti munkák során is törekedni kell arra, hogy a vihar se okozzon gondokat.

A védelem nem áll meg a gyárkapuban

A munkavédelem az elmúlt évtizedekben sokat változott. Ma már nem egyszerűen a munkát végző emberek biztonságára, illetve arra kell ügyelni, hogy magában az üzemben ne történjen baleset. Egy-egy üzemzavar, vagy a nem kellően felelős működés nem csak a dolgozók életét, de az egész környék sorsát meghatározza.

A levegőtisztaság vagy a vizek és a talaj védelme nem kizárólag munkavédelmi feladat. Egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a feladatokat minél kisebb mértékű természetkárosítás árán lehessen elvégezni.

A telepített rendszerek feladata ma már nem csak az, hogy emberéletet mentsenek. Az is fontos, hogy baleset esetén ne juthasson káros anyag a levegőbe, ne szennyezze a település vizét vegyszerszármazék.

A tűz- és munkavédelmi rendszerek is sokat változtak – a tűzoltó anyagok megválasztásánál például ma már nem csak a hatékonyság, hanem a kisebb környezetterhelés elérése is szempont. A természet védelme sok olyan intézkedést megkövetel, amelyre a korábbi években kevésbé összpontosítottak a szakértők. Ezekkel a rendszerekkel a munkavédelemben is meg kell ismerkedni.

A legfontosabb segítség: a tapasztalat

A munkavédelemben mindig is fontos volt a lehető legújabb ismeretek beszerzése és a változások folyamatos követése. Az elméleti tudás azonban kevés. A munkavédelmi módszerek legjobb tesztje minden esetben az éles bevetés, a legfontosabb tanítómester pedig a tapasztalat.

Sosem volt még ennyire fontos, hogy minél több szakma és terület képviselőit meghallgassuk – még akkor is, ha az ő szakterületük látszólag távol áll az általunk észlelt problémáktól. A folyamatos információcsere és a széleskörű nemzetközi tudásmegosztás nagyon sokat segít abban, hogy akár tőlünk idegen esetekre is magabiztosan készüljünk fel.

A változás az élet természetes része, de a folyamatok sokszor nagyon hirtelen és drasztikusan jelentkeznek. Mi azonban hiszünk abban, hogy folyamatos felkészüléssel a legváratlanabb helyzetben is hatékonyan léphetünk.

Biztonságos és hosszú munkával töltött éveket kívánunk!