Biológiai veszélyek a munkahelyen: mit érdemes tudni?
Biológiai veszélyek a munkahelyen: mit érdemes tudni?
A koronavírus néhány hét alatt világjárvánnyá fejlődött. A legtöbb munkahely komoly lépéseket tett, hogy védekezzen a fertőzések ellen. Ha már a szokottnál jobban odafigyelünk a biológiai veszélyekre, érdemes azokat az óvintézkedéseket is számba venni, amelyekre „békeidőben” is szükség van a munkabiztonság érdekében. Vajon mit tehetünk az egészségesebb munkahelyekért?
Milyen biológiai veszélyek léteznek?
A „biohazard”, vagyis a biológiai veszély sárga alapon fekete piktogramja sok filmből, képregényből ismerős lehet. A veszélyjelző pecsétet ilyenkor leginkább laboratóriumok ajtaján, vagy vegyszeres hordókon láthatjuk. Ezek a képek egyáltalán nem állnak messze a valóságtól. Azok a munkahelyek, ahol a munkavállalók fokozottan ki vannak téve a biológiai veszélyeknek, valóban a laboratóriumok, kórházak, szemétlerakók, egészségügyi intézmények közül kerülnek ki, kockázatos helyek azonban az élelmiszerfeldolgozók, vágóhidak, állattenyésztési telepek is.
A biológiai veszélyt biológiai tényezők okozzák. Ezek fogalmát munkaügyi értelemben a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet határozza meg. A biológiai „tényezők mikroorganizmusok – beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat -, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak”. Kicsit leegyszerűsítve azt is mondhatnánk: a biológiai kockázati tényező a fertőzésveszélyt jelenti.
A rendelet négy nagy csoportra osztja ezeket a veszélyeket.
- Olyan biológiai tényezők, amelyek emberre nem veszélyesek (de például az egyik sertéstelepről a másikra átjutva megfertőzhetik a másik állományt)
- Olyan biológiai tényezők, amelyek megbetegíthetik a munkavállalót, de a terjedésük megakadályozható a közösségben, a betegség pedig könnyen kezelhető. (Ilyen lehet például egy bőrgombás fertőzés, vagy egy allergén szer)
- Olyan biológiai tényező, amely súlyos betegséget okozhat, vagy terjedhet is a közösségen belül, de hatásosan lehet védekezni ellene, a betegség pedig kezelhető. (Például valamilyen vírus)
- Olyan biológiai tényező, amelyik súlyos betegséget okoz és a szétterjedése az emberi közösségekben nem akadályozható meg (például egy agresszív vírus, amely ellen nincsen védőoltás.)
Hogyan lehet védekezni a veszély ellen?
A biológiai veszélyek elleni védekezés első lépése, hogy munkavédelmi kockázatelemzést végzünk. A kockázatbecslésnek a működés elindulása előtt, később évente kell megtörténnie, kivéve, ha megbetegedés, baleset vagy jelentős változás történik az üzemben, vagy az ágazatra vonatkozó előírások másképpen rendelkeznek.
A biológiai veszélyek ellen sok szempontból hasonlóan kell védekezni, mint az összes többi foglalkozási ártalom ellen. A pontos tájékoztatás, a szabályok és eljárások pontos rögzítése, a személyes védőeszközök kiosztása és a rendszeres orvosi ellenőrzés ugyanúgy részei a folyamatnak, mint az összes többi kockázati tényező esetén. Van azonban néhány speciális szempont, amelyet a biológiai veszélyt hordozó munkakörök esetében figyelembe kell venni.
- Minimálisra kell csökkenteni a veszélynek kitett munkavállalók számát. Ha nem lehet teljesen megszüntetni az expozíciót, vagyis a biológiai veszélyeknek való kitettséget, arra kell törekedni, hogy minél kevesebben, minél rövidebb ideig legyenek kitéve annak.
- Meg kell akadályozni a biológiai tényezők szétterjedését és munkahelyről történő kijutását.
- Az ezekkel kapcsolatos baleset, üzemzavar esetére kezelési tervet kell készíteni.
- Különös figyelmet kell fordítani a hulladékkezelésre és a biológiai tényezők munkahelyen belül mozgatására.
- Megfelelő személyi védőeszközöket kell használni.
A leggyakoribb hibák
„Ne nyúlj a szemedhez piszkos kézzel!”, „Zsebkendőbe köhögj, tüsszents!”, „Megfelelő maszkot viselj!”– a járványos időszakban mindannyian tapasztalhatjuk, hogy még ezeket az egyszerű szabályokat sem könnyű betartani. A munkahelyeken általában összetettebb feladatokkal szembesülünk, így jóval nagyobb eséllyel csúszik félre valami. Pedig néha az egészen apró hibák is nagy kockázatot rejtenek.
Nem megfelelő védőeszközök. A munkavédelmi maszkoknak több fajtája, ezeknek csak a töredéke alkalmas vírusvédelmi célokra. Ugyanez áll a többi személyi védőeszközre is: a strukturált felszínű gumikesztyű sem azonos az orvosok által használt steril latexkesztyűvel.
Hazahordott munkaruha. Főleg az egészségügyben gyakori gond az is, hogy a dolgozóknak nem jut megfelelő mennyiségű vagy minőségű munkaruha. Sokan saját öltözetben dolgoznak és otthon mossák a ruháikat, így kórokozókat juttatva ki a munkahelyükről.
Hiányos személyi higiénia. Sokan nem szívesen vetkőznek le a munkatársaik előtt a munkahelyi zuhanyzóban, de az is előfordul, hogy a munkáltatók elhanyagolják a mosdóhelyiséget, pedig néha egy alapos tisztálkodás, kézmosás is rengeteget jelent a járvány megelőzésében.
A tömeg is kockázat
A biológiai veszélyek nem csak a feldolgozóüzemekben, rendelőkben, kutatóintézetekben vannak jelen. Valójában mindenütt találkozhatunk velük, ahol pedig nagy tömegek fordulnak meg, növekszik a kockázat. A súlyosabb következmények megelőzése érdekében még a legtisztább munkahelyeken is figyelni kell a szabályok betartására.
Az iskolai asztalok rendszeres fertőtlenítése, az irodaházak számítógépeinek tisztítása, vagy a dohányzásra kijelölt helyek takarítása sokszor jelentéktelen apróságnak tűnnek, de sokszor ennyin múlik egy fertőzés terjedése.
A biológiai veszélyek feltérképezése és elhárításai sok tapasztalatot igényel, hiszen itt a baj forrása szabad szemmel gyakran szó szerint láthatatlan. Egy tapasztalt munkavédelmi cég megbízása ilyenkor sokat segíthet. Egy külsős audit rengeteg új problémára világíthat rá. A biológia veszélyek ellen nem csak a munkavállalókat, de azok családját, környezetét is védjük – ez még erősebb indok arra, hogy minden munkahelyen komolyan vegyük ezt a feladatot.
