Dohányzás munka közben: csak körültekintően, vagy inkább úgy sem!

Dohányzás munka közben: csak körültekintően, vagy inkább úgy sem!

A közelmúltban több olyan munkahelyi balesetről olvashattunk, amelyeknek talán meg sem kellett volna történnie, ha valaki nem gyújt rá, vagy nem gyújt rá rosszkor és rossz helyen. Mennyire veszélyes a munkahelyi dohányzás és mit lehet tenni a balesetek megelőzéséért? Nézzük!

Szabályok és tiltások erdejében

Amikor a dohányzás miatt bekövetkező tragédiákról beszélünk, az egyik leglogikusabb lépésnek az tűnhet: tiltsuk meg teljesen a dohányzást a munkahelyen! Ennek a döntésnek azonban megvannak a hátulütői, ráadásul nem is feltétlenül jogszerű teljesen kitiltani a füstölgőket.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy nem lehet teljesen megtiltani a dohányzást a munkahelyeken. A munkáltatónak csak arra van lehetősége, hogy az adott helyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánítsa, ha ezt a dolgozók egybehangzóan kérik. A Nemdohányzók védelméről szóló törvény előírja, hogy a munkahelyeken és intézményekben dohányzóhelyeket kell kijelölni. Az ezekre vonatkozó követelményeket a törvény tartalmazza.

A munkahely nemdohányzóvá minősítése nem oldja meg a cigarettázás miatt bekövetkező balesetek (és az egészségromlás) problémáját. A teljes tiltás önmagában nem kezeli a nikotinfüggőséget. Kijelölt hely hiányában könnyen előfordulhat, hogy a (még) dohányzó munkatársak, látogatók, vendégek valahol elrejtőzve gyújtanak rá, esetleg elhagyják a munkaterületet. Ez több okból problémás:

• A dohányzók olyan helyen gyújthatnak rá, ahol nem ismerik a pontos tűzvédelmi szabályokat.
• Ha a dohányzóknak rejtőzködnie kell, könnyen olyan helyen dobhatják el az égő cigarettát, ahol nem derül ki azonnal, hogy a csikk tüzet okozott.
• Ha valaki dohányzás miatt elhagyja a munkahelyét, de eközben balesetet szenved vagy a hiányzása miatt például üzemzavar történik, az bonyolult munkaügyi helyzetet teremt.

Fontos azonban a másik oldal, a nemdohányzók szempontjait is mérlegelni. A dohányzás sokszor szül konfliktust, hiszen sokan rendszeresen tartanak “munkaközi szünetet” azért, hogy zavartalanul rágyújthassanak – míg a nemdohányzók ez idő alatt tovább dolgoznak. Emiatt viszont fontos, hogy a munkahelyen történő dohányzás proaktívan szabályozva legyen.

A diszkrimináció nem megoldás

Sok munkahelyen ma már külön kiemelik: nem dohányzó munkatársat keresnek egy-egy állás betöltésére. Ez azonban szintén nem jó gyakorlat, mert a dohányzók ellen nem alkalmazható hátrányos megkülönböztetés. Ezt egyébként a törvény az Egyenlő bánásmódról szóló törvény is tiltja. A dohányosok kiközösítése helyett hatékony szabályozásra van szükség.

A dohányzásnak kulturális jelenség is.

Ennek első lépése a dohányzóhelyek kijelölése és a dohányzással kapcsolatos szabályok lefektetése. A házirendben érdemes lefektetni, ki és mennyi munkaközi szünetet kap, kiemelve azt: ez a dohányzó és nemdohányzó kollégáknak is jár.

Ha a dohányzás körüli vitákat sikerül megszüntetni, máris kisebb az esély arra, hogy valaki szabálytalan helyen gyújt rá, esetleg engedély nélkül elhagyja a számára kijelölt területet. A dohányzással kapcsolatos szabályoknak és felvilágosításnak a munkavédelmi oktatásban is fontos helye van. Itt nem csak a dohányzással kapcsolatos előírásokról, de a hosszú távú hatásokról is érdemes beszélni.

Dohányos kihívások 

Ahhoz, hogy a dohányzás miatt bekövetkező baleseteket vagy az egészségromlás miatt kiesett munkaórákat el tudjuk kerülni, fontos megérteni, hogy a cigarettázás általában csak tünet, a háttérben pedig bonyolult lelki, társadalmi, gazdasági folyamatok állnak. Ezeket érdemes mérlegelni, ha egy hosszú távon is egészséges munkahelyet szeretnénk kialakítani.

Miért dohányozhat a munkavállaló?

• Társadalmi okokból. Például, mert a környezetében a cigarettázás státusszimbólum vagy valamikor az volt.
• A stressz miatt. Sokan a stressz miatt térnek vissza a korábbi függőségtől vagy alakítanak ki újabbakat.
• Unalomból. A kötelező szünetet sokszor nehéz értelmes tevékenységgel eltölteni. Van, aki azért gyújt rá, mert így nem kell valahol csendben álldogálni.
• Pszichoszociális okokból. Például, mert a munkahelyen mindenki dohányzik, aki pedig nem teszi, az kilóg a sorból.

Ezek közül az okok közül több is megszüntethető vagy kezelhető, méghozzá egyszerű eszközökkel. Ha pedig ez sikerül, az végül egy biztonságosabb, támogatóbb környezet létrejöttét jelenti.

Mit tehet a munkaadó?

• Népszerűsítheti az egészséges életmódot. Felvilágosító kampányokkal, a sport vagy az aktivitás támogatásával, versenyek, akciók szervezésével segíthet, hogy az egészség választása, ha nem is támogatott, de legalább elfogadott legyen a dolgozók körében.
• Csökkentheti a feszültséget. Megfelelő bérek, jól kialakított beosztás és munkaritmus, teljesítményértékelés, visszajelzés – ezek mind-mind csökkenthetik a munkavállalók vállára nehezedő terheket, segíthetnek abban, hogy felszabadultabban, kevesebb stressz árán végezhessék el a feladataikat.
• Támogathatja a leszokást, például jutalmakkal, leszoktató programokkal, akciókkal. Sokan szívesen szabadulnának a drága és kellemetlen függőségtől, de ehhez támogatásra van szükségük.

A dohányzásról való leszokást és a nemdohányzó munkahely kialakítását azért érdemes célul kitűzni, mert a viszonylag kis befektetésnek hála a cég sokat takaríthat meg:

• Csökkennek a dohányzás okozta anyagi károk. Ebbe a kategóriába nem csak a nagyobb balesetek, tarló- vagy bozóttüzek tartoznak. A cigarettával kiégetett munkaruha vagy kárpitok, a nikotin miatt elszíneződő falak, a takarítás vagy szagtalanítás plusz költsége ugyanúgy megspórolható kiadás.
• Kevesebb a dohányzás miatt elmulasztott munkaóra. A munkavállalóknak nem kell a nikotin iránti vágy miatt szünetet tartania, kevesebb a függőség miatti koncentrációhiány és visszaszoríthatók egyes megbetegedések is.
• Kevesebb lehet a munkavállalók közötti feszültség és javulhat a munkamorál.

Amikor a munkahelyi dohányzásról beszélünk, azt is fontos látni: attól, hogy valaki cigarettázik, még lehet kiváló munkaerő. A cigarettázás azonban hosszú távon egészségügyi problémákat okozhat. A dohányzás ráadásul sokszor csak tünete valamilyen súlyosabb problémának: a munkahelyi feszültségnek, társadalmi problémáknak, pszichoszociális veszélyeknek.

A kiégett szőnyeg, lehamuzott munkaruha is a dohányzással összefüggő anyagi kár

A dohányfüstmentes környezet kialakítása, a megfelelő felvilágosítás és az okok feltárása mindenkinek érdeke. Igaz, hogy a dohányzás visszaszorítása ellen folyó küzdelem ritkán jár igazán látványos eredménnyel, de hosszú távon a látványos gondok elkerülése a cél.

Néha éppen az apró változtatások tehetnek a legtöbbet az egészségért és a biztonságért. Munkavédelmi szakemberként ezért végezzük a munkánkat kiemelkedő körültekintéssel.

Jó egészséget kívánunk!