Szerencse le! – A földalatti munkavégzés szabályai

Szerencse le! – A földalatti munkavégzés szabályai

Bányászok, villamos és olajipari dolgozók, metróvezetők, építőmunkások – azt gondolnánk, a technika változásával egyre kevesebben kényszerülnek a föld alatt dolgozni, pedig a “felszín alatti” szakmák köre egyre színesebb. A földalatti körülmények azonban sosem igazán ideálisak. Ahhoz, hogy hosszú távú egészségkárosodás nélkül megúszhassuk a mélységi munkavégzést, fontos betartani néhány fontos szabályt.

Ki dolgozik a föld alatt?

 Azt gondolnánk, a kérdés elég egyértelműen eldönthető, de a jog egy kicsit mást mutat. A Munka Törvénykönyvében a legtöbbet vizsgált rész a földalatti munkavégzés témakörében a szabadságolások kérdése. A földalatti munkát végzőknek ugyanis fizetett pót-pihenőnapok járnak.

A törvény korábbi verziója a bányászati iparban tevékenykedőknek 5, illetve 2 napot, a villamos és olajiparban 2, ritkán öt napot írt elő. Az idők változtak, kevesebb bányászra, több mélyépítő-munkásra lett szükség. A törvényből először a bányászat konkrét megjelölése kerül ki, az MT pedig ma már csak annyit tartalmaz: az állandó jelleggel a föld alatt dolgozókat 5 nap pótszabadság illeti meg.

Hogy mi minősül pontosan “a föld alatti” -nak, nehéz megmondani. A bányászok, vájárok, robbantómesterek, a metró építői, vagy olajfúrások mély területein dolgozók általában vita nélkül megkapják a pótnapokat. Más esetekben azonban nem egyértelmű a helyzet. Íme néhány problémásabb munkakör:

• Mélygarázsok parkolóőrei
• Plázák alsó szintjén található üzletek alkalmazottai
• Föld alatt kiépített üzemek (sörfőzdék, gombatenyészetek) dolgozói.

Ezekben az esetekben a szakemberek azt szokták javasolni: érdemes megvizsgálni, hogy az adott munkakörben dolgozók egészségét mennyire befolyásolják a mélységi munkakörülmények. A jól megvilágított, viszonylag szabályozott páratartalmú bevásárlóközpontokban kevésbé megterhelő a föld alatti munka, mint a nyirkos metróalagútban. Trükközni nem éri meg. Ha bizonyítható, hogy egy dolgozó egészségromlásáért a munkáltató felelős, a céget kártérítésre kötelezhetik.

Mik a felszín alatti munkavégzés egészségügyi kockázatai?

A föld alatt végzett munka általában nagyobb terhelést jelenti, mint a földfelszíni munkavégzés. Ennek több oka is van:

• Kevés a természetes fény, nehéz érzékelni a napszakok váltakozását. Ez álmatlansághoz, pszichés tünetekhez, fejfájáshoz, D-vitamin hiányhoz vezethet.
• A légnyomáskülönbség miatt megnő az érbetegségek kockázata, növekszik a csontelhalás veszélye. A huzat tovább ronthatja az ízületi bántalmakat.
• Gyakran szűk térben kell mozogni, nem ritka a beszállásos munkavégzés sem.
• Rossz a szellőzés, párás a levegő, a hőmérsékletet is nehéz megfelelő szinten tartani.

A föld alatti munkavégzést minden esetben egészségügyi kockázatelemzésnek kell megelőznie, a lehetséges veszélyekről pedig tájékoztatni kell a munkavállalókat.

A bányászok helyzete a munkaerőpiacon viszonylag egyértelmű

Mivel a föld alatti munka fogalma nem tökéletesen meghatározott, az egészségvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban érdemes a bányászatra vonatkozó előírásokból, például a 4/2001. (II. 23.) GM rendeletből, illetve a terület nemzetközi ajánlásaiból kiindulni. Ezek alapján vannak olyan munkavállalói csoportok, amelyek föld alatti munkavégzése tiltott vagy korlátozott. A bányászatban fokozottan kell felügyelni a fiatalkorú dolgozók egészségét, a nemzetközi egyezmények szerint pedig nőket is csak speciális esetekben szabad a bányában alkalmazni.

Egy különleges terület: a keszonmunka

A föld (és víz) alatti munka egyik speciális eszköze a túlnyomásos tér, vagy a keszon. Ezen a területen akkora légnyomás uralkodik, amely már az emberi szerveztre is hatással van, ezért csak fokozatosan “zsilipelve” lehet megközelíteni és elhagyni a munkaterületet. Ha a zsilipelés túl gyorsan történik úgynevezett dekompressziós szindróma, vagyis keszonbetegség alakulhat ki. A vérben nitrogénbuborékok keletkezhetnek, ezek pedig súlyos, akár halálos tüneteket is okozhatnak.

A keszonmunka nem csak rövidtávon veszélyes, hosszú távon is rányomja a bélyegét a dolgozók egészségügyi állapotára. Gyakoriak a szív- és érrendszeri, valamint a tüdőbetegségek is. Gyakoriak a különböző csontelhalásos tünetek is, főleg az egyébként is rosszabb vérellátottságú testtájakon, például a combcsont fejénél.

 Keszonmunkát használják a metróalagutak fúrásához is

A keszonmunkát az 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet szabályozza. Az egyik legfontosabb kitétel, hogy kizárólag az egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelelő, 20-40 év közötti munkavállalót szabad a feladatra alkalmazni. Nem csak nekik, hanem a területen szolgálatot teljesítő szinte minden kollégának ismernie kell a keszonmunka szabályait. Ebben az esetben a mentés, mentesítés, elsősegélynyújtás is másképp zajlik, mint az egyszerűbb körülmények között.

Hogyan csökkenthetők a földalatti munkavégzés kockázatai?

A föld alatti munkavégzés sosem lesz teljesen veszélytelen. Az ártalmakat sem lehet megszüntetni, de jelentősen csökkenti lehet a következmények súlyosságát. Íme néhány olyan apró változtatás, amely sokat segíthet:

• Csúsztatott műszakkezdés vagy rövidített munkaidő: A délutáni vagy hajnali műszakkezdés azt jelenti, a munkatársak naponta néhány órát tudnak természetes fényben is tölteni. Ennek különösen a téli időszakban van nagy jelentősége. Érdemes a beosztást úgy kialakítani, hogy a munkavállalók a nappal egy részét a szabadban is élvezhessék.
• Megfelelő megvilágítás: A jó megvilágítás nem csak a szemvédelem miatt fontos. A természetes fényt utánzó világítással csökkenthető a bezártságérzet, javítható a teljesítmény és könnyebb alkalmazkodni a nap ritmusához is.
• A rekreáció támogatása: A föld alatti munka az esetek nagy részében valamilyen fizikai jellegű munkát is jelent. Ezekben az esetekben kiemelten fontos a dolgozók pihenésének, feltöltődésének támogatása. A rendszeres edzés, az aktív kikapcsolódás, a masszázs és más kezelések segíthetnek csökkenteni a fizikai és akár a pszichikai terhelést is.
• A pszichoszociális veszélyek elhárítása: a felborult biológiai ritmus, a bezártság, a külső szemlélő számára gyakran nehezen érthető munkakörülmények nem csak fizikai, hanem lelki terhelést is jelentenek. A munkaerő hosszútávú megtartásának érdekében érdemes ezeket mérsékelni. Rendszeres foglalkozás pszichológiai felülvizsgálattal, nyílt, támogató légkör kialakításával könnyebb megtartani a dolgozókat.

A földalatti munkavégzés esetében nem csupán a közvetlen balesetveszély elhárítására kell törekedni. Kiemelt figyelmet érdemelnek a hosszú távú egészségügyi következmények is – amelyek szerencsére, egy kis odafigyeléssel könnyedén elháríthatók. Komplex munkavédelmi szolgáltatásunk keretében mindig figyelembe vesszük azokat a kockázatokat is, amelyek elsőre talán nem egyértelműek a helyszínen.

Jó egészséget kívánunk!