Forróvizes tartályba zuhant, meghalt
Forróvizes tartályba zuhant, meghalt
2023 nyarán egy békéscsabai konzervgyárban forróvizes aknába esett egy 58 éves nő. A Rózsika néven emlegetett áldozatot egy kollégája húzta ki a 120 fokos vízből. Az özvegyasszony néhány nap kórházi kezelés után életét vesztette. A rendőrség foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt indított eljárást. Az esetről keveset tudni – a megrázó történet munkavédelmi tanulságait azonban így is érdemes lehet elemezni.
Mindenki dicsérte, sosem volt beteg
Az 58 éves Rózsika 2023. augusztus 16-án, munka közben egy forróvizes aknába csúszott. A fájdalomtól ordító nőt a kollégái próbálták menteni. A nő testének 85%-a megégett. Mentőhelikopterrel szállították kórházba, de 6 nappal a baleset után belehalt a sérüléseibe.
A gyári munka felelősség (a kép illusztráció)
Hogy pontosan mi okozhatta a tragédiát, azt egyelőre találgatni lehet. Az áldozat egyik rokona egy hírműsornak így nyilatkozott: „Szabálykövető, lelkes dolgozó volt soha nem volt beteg, tehát én csak dicséretet hallottam róla. Mindig mindenre odafigyelt, kicsivel több, mint egy éve temette el a férjét, úgyhogy most végtelenségig még jobban a lányáért élt”.
A baleset idején tehát Rózsika valószínűleg egy nehéz időszakon volt túl. Az ilyen helyzetek sok munkavállaló teljesítményét negatívan befolyásolják, de vannak, akik ellenkezően reagálnak. Van, aki a munkába menekül, és teljes erőbedobással dolgozik tovább. Sokan anyagi okokból hajlamosak még jobban teljesíteni, túlórákat vállalni.
A legtöbb munkáltató, részben jogosan, elvárja, hogy a munkavállalók a munkahely ajtaján kívül hagyják a magánéleti problémákat. Ez azonban nem mindig reális és könnyen teljesíthető elvárás. A támogató környezet ezért nem csak az általános jólét, hanem a munkabiztonság szempontjából is nagyon fontos.
Sokat segíthetünk azzal, ha a munkavállalók ingyenes vagy kedvezményes szűréseken, vizsgálatokon, akár kezeléseken vehetnek részt. Hasznos lehet, ha hozzáférnek például pszichológiai konzultációhoz és minden olyan lehetőséghez, amely megkönnyítheti a számukra a feladataik ellátását.
Aki “sosem beteg” az nem feltétlenül egészséges mindig. Rengetegszer előfordul, hogy a munkavállalók kisebb, nagyobb betegségekkel nem fordulnak orvoshoz, inkább igyekeznek “valahogy kihúzni” a munkahelyen. A tüneteket csillapító vagy elfedő gyógyszerek azonban nem feltétlenül pótolják a megfelelő pihenést. A táppénz igénybevétele a legtöbb munkavállalónak alapvető joga. Az elmulasztott napok és kiesett munkaórák nagy veszteséget jelenthetnek a munkáltatónak – de még mindig kisebb költség egy-két nap mulasztás, mint egy munkavállaló elvesztése – akár egy súlyos baleset vagy betegség, akár egyszerűen a kiégés okozta fluktuáció miatt.
Fontos a megfelelő munkakörnyezet kialakítása
A támogató, őszinte, barátságos munkakörnyezet hosszú távon jobban megtérül, mintha kizárólag a teljesítményre összpontosítanánk. Természetesen nem tudhatjuk, ebben az esetben mi történt a konzervgyárban. Az általános tanulság azonban az, hogy a munkavállalók értelmi és fizikai egészsége prioritást kell, hogy élvezzen, hiszen már ennyivel, az odafigyeléssel csökkenthetjük a betegségek és balesetek veszélyét.
Hogyan lehet tartályba zuhanni?
Vályi Péter az eset előtt szinte pontosan 50 évvel, 1973. szeptember 18-án veszítette életét. Az akkori Minisztertanács elnöke egy diósgyőri üzemlátogatáson zuhant a forró fémolvadék közé. Vályit szintén kimentették, de a súlyos égési sérülésből már nem épült fel.
Vályi Péter tragédiáját a feltételezések szerint emberi mulasztás okozta. A rendelkezésre álló információk szerint a gyárban szinte semmi nem úgy működött, ahogyan kellett volna. Vályi olyan helyen állt, ahol nem lett volna szabad. Nem viselt védőfelszerelést és nem is ismerte pontosan a megtekintett munkafolyamatot.
Ezzel szemben az elhunyt asszony valószínűleg már gyakorlottan mozgott az adott környezetben. A két esetnek mégis van közös tanulsága: kiemelten fontos fizikai eszközökkel is megakadályozni, hogy súlyos baleset történjen.
Természetesen a kockázatokat egyetlen üzemben sem lehet nullára csökkenteni. Az azonban nagyon fontos, hogy a munkahelyet úgy alakítsuk ki, hogy a lehető legkisebb eséllyel történjen súlyos baleset, tragédia.
A leesésgátlók, korlátok, rácsok csak részben akadályozzák a munkaterülethez való hozzáférést, de sokszor képesek megvédeni a munkavállalókat, például akkor, amikor egy váratlan helyzetben megcsúsznak – ahogyan az Vályi Péterrel is történt.
Már a rendszerek tervezésénél is érdemes (és sokszor törvényileg kötelező) úgy gondolkodni, hogy fizikailag megakadályozzuk egy baleset bekövetkezését. Az, hogy ez mennyire sikerült jól, gyakran csak akkor derülhet ki, ha az adott eszközöket tényleg használni is kezdik. Ezért fontos az állandó ellenőrzés, a szabályok és a környezet folyamatos alakítása.
A kollégája mentette ki
A szerencsétlenül járt nőt kollégái mentették ki a tartályból. Elképzelhető, hogy ez a mentés nem feltétlenül volt szakszerű, talán nem is volt gyors. Egy dolog azonban biztos: félelmetes és veszélyes helyzetben a dolgozók próbáltak és tudtak is cselekedni. Pedig a szituáció egyáltalán nem volt egyszerű.
A forró vízbe zuhant égési sérültet rendkívül nehéz menteni. A beteg pillanatok alatt szinte önkívületi állapotba kerülhet. A víz éget, a környezet csúszós, a megfelelő segítségnyújtás magabiztosságot és komoly fizikai erőt igényelhet – még akkor is, ha rendelkezésre állnak az ahhoz szükséges eszközök. (Például lehetséges a tartály azonnali, gyors leeresztése és a környezet hűtése.)
Mindenképpen a dolgozók felkészültségét jelzi, hogy valamilyen módon be tudtak avatkozni, ráadásul anélkül, hogy újabb, komoly baleset következik be. Ez azt jelenti, hogy a mentést végző személy legalább a saját képességeivel tisztában volt annyira, hogy vállalkozott az aktív beavatkozásra.
Természetesen az a tökéletes, ha minden a begyakorolt mentési terv szerint történik, de az is óriási eredmény, ha a munkatársak nem bénulnak meg veszélyhelyzetben. Ez a hozzáállás tanítható és kondicionálható. Többször hangsúlyoztuk, milyen fontos szerepe van a megfelelő beavatkozás megtanításának és ismétlésének a munkavédelmi oktatások során.
A következő lépés az elsősegély
A sajtóhírekből nem derül ki, hogy a bajba jutott hölgy a mentés után részesült-e elsősegélyben. A jókor megkezdett ellátás azonban, ha ez esetben valószínűleg nem is ment önmagában életet, legalább a fájdalom csillapításában segít. Sokszor ezen múlik, a beteg milyen gyorsan kerül a mentők kiérkezése után viszonylag stabil, szállítható állapotba. Ha a szervezetet kevesebb fájdalom és stressz éri, akkor szakszerű segítség mellett az életben maradásának esélyei is javulnak.
Az üzemekben a munkakörnyezet sokszor nagyon összetett. Ilyen esetekben kiemelten fontos, hogy az elsősegélynyújtás eszközeit úgy tároljuk, hogy azok baj esetén könnyen hozzáférhetőek legyenek. A szemmosók, hidegvizes csapok, elsősegélydobozok megfelelő elhelyezése hozzájárul ahhoz, hogy baj esetén a beavatkozás gyorsabb és biztonságosabb legyen, nem csak a beteg, de az elsősegélynyújtó számára is.
Egy tragédia utóélete
Minden munkahelyi baleset bekövetkezése után fontos felvenni a jegyzőkönyvet, kivizsgálni a körülményeket és megtenni az óvintézkedéseket az újabb tragédia elkerülésére. De a baleset utóélete nem ér véget ott, ahol pont került a hivatalos dokumentumok végére.
A szerencsétlenül járt hölgy kollégái végignézték a munkatársuk tragédiáját. Ez valószínűleg mindenkinek komoly sokkot jelentett. Reméljük, hogy ezek az emberek segítséget kapnak az események feldolgozásához, ha szükséges, lehetőségük van legalább néhány napot pihenéssel, gyásszal tölteni.
Még akkor is, ha egy baleset egyértelműen az áldozat hibájából következik be, szinte természetes, hogy a munkatársak elbizonytalanodnak, megkérdőjelezik a saját biztonságukat. Egy-egy ilyen eset után változhat a csoportdinamika. Fel kell készülni arra: néhányan talán távozni szeretnének az adott munkahelyről. Ilyen helyzetben sokat segíthet az érintetteknek, ha cégen belül új pozíciót vagy másik beosztást kaphatnak, ahol nem kell minden nap a tragédia helyszínén teljesíteniük.
Nem csak egy kollégát veszítettek (A kép illusztráció)
Az esettel kapcsolatos pletykák nem csak a cég hírnevét rontják. Rányomják a bélyegüket a csapaton belüli morálra, sokszor sértőek lehetnek az áldozat és családja számára. Ennek elkerülése érdekében érdemes nyíltan kommunikálni az esetről. Érdemes elmagyarázni az érintetteknek a vizsgálat eredményét, beismerni az esetleges hibákat és figyelmet fordítani arra, hogy az áldozat megfelelő megbecsülést kapjon – akkor is, ha a tragédia az ő mulasztásának eredménye.
A feszültségek csillapításában sokat segíthet, ha a munkatársaknak lehetőségük van búcsút venni az áldozattól, esetleg támogatni a családot, kifejezni a részvétüket. Fontos gondolni arra is: a baleset elszenvedője sokak számára nem csak kolléga. A kis közösségek tagjai ilyenkor sokszor a barátjukat, szomszédjukat, rokonukat veszítik el. Bármilyen bosszantó mulasztás, felelőtlen viselkedés, szabályszegés álljon is egy ilyen baleset hátterében, nagyon fontos tiszteletben tartani az elhunytat és munkatársaik érzéseit.
Őszinte részvétünk a családnak, barátoknak, kollégáknak!
