Így fest a munkavédelem jövője? Gondolatok az EU 2021-27-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretéről
Így fest a munkavédelem jövője? Gondolatok az EU 2021-27-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretéről
Az Európia Unió munkavédelmi stratégiája alapjaiban határozza meg a hazai munkavédelem alakulását is. A legutóbbi, 2020-as stratégia sikeresen csökkentette a foglalkozási megbetegedések és a munka közben bekövetkezett balesetek, halálesetek számát is. A taktikát azonban idővel finomítani kell. A sors különös fintora, hogy az évek óta tervezett finomítással egyidőben épp egy sosem látott következményekkel járó világjárvány zajlik. Vajon milyen lesz a munkavédelem egy ennyire változó világban?
Milyen lesz a jövő munkavédelme?
Az Európai Bizottság 2021. 06. 28-án adta ki az “Az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete” című dokumentumot (ezt a továbbiakban a ‘21-27-es stratégia címen említjük.) A dokumentum alcíme Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában. A stratégia az Európai Unió szociális jogi pillérének része, tehát egyfajta alap, amelyre az uniós szerződések és jogszabályok építenek majd.
A teljes rendszer legfontosabb szerepe, hogy az unió és tagállamai versenyképesen és fenntarthatóan fejlődhessenek. A dokumentum tehát viszonylag nagy és elsőre nehezen megfogható területet ölel fel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki sokat markol, keveset fog. Bár maga az írás viszonylag kevés konkrét utasítást ad, a kijelölt irányvonal mégis sokat mond a jövőről.
Már a dokumentum bevezetője is kiemeli: az előző dokumentumok és szabályozások sem voltak hatástalanok: “a munkahelyi balesetek száma mintegy 70 %-kal csökkent az Unióban 1994 és 2018 között”. (Bár a szerkesztők hangsúlyozzák, ennek részben az az oka, hogy az ipari termelés a legtöbb országban visszaszorult, a bányák jelentős részét bezárták, ahogyan sok országban az elavult technológiát alkalmazó, nehézipari üzemek is megszűntek). A korábbi szabályozásoknak azonban sok esetben inkább a meglévő rossz gyakorlatok felszámolása volt a célja.
“Az EU gazdaságának gerincét alkotó kkv-k sajátos igényeit kielégítő szilárd munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági támogató struktúra alapvető hozzájárulást nyújt a fenntartható gazdasághoz és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság sikeréhez az egész Unióban. “- írják a szerkesztők, akik kiemelik: a statisztikák szerint minden, a munkavédelembe fektetett euró kétszeresen térül meg a cégek számára.
Az előző években kialakult egy – viszonylag eredményes – munkavédelmi keretrendszer. Ezeket a szabályokat ma már minden tagállamban viszonylag könnyű betartani és betartatni. A mostani dokumentumban viszont a negatívumok felszámolása helyett már proaktívabb szemlélet fogalmazódik meg. A cél itt már a fejlődés, a folyamatos, biztonságos termelékenység és jólét biztosítása – nem pedig a bajok orvoslása.
Mire fókuszálunk a jövőben?
A mostani dokumentum három alapvető célt fogalmaz meg a jövőre:
- A munkavédelemnek reagálnia kell a társadalmi és technológiai változásokra.
- Kiemelt szerepet kap a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzése,
- illetve a felkészülés az egészségügyi vészhelyzetekre, mint amilyen a COVID-19 járvány is volt.
Mik a társadalmi és technológiai változások?
Az elmúlt harminc évben az életmódunk, a társadalmi berendezkedés és a népesség korfája is sokat változott. A megszűnő gyárak környezetéből sokszor elvándorolt a munkaerő, máshol ezek a vidékek leszakadtak, mert más területeken nem volt igény az adott szakmunkára vagy nagy mennyiségű betanított munkásra. A mezőgazdasági munkálatokra, klasszikus napszámosi feladatokra ma már sok térségben nehéz megfelelő munkaerőt találni. Sokan nem bírják a fizikai terhelést, mások nincsenek tisztában az alapvető szabályokkal. Az is gyakori, hogy a környéken élők inkább a rosszul fizetett betanított állásaikban maradnak. Hiába fizetne ugyanis jobban a mezőgazdaság, fontosabb, hogy a családnak egész évben bevétele legyen.
A klasszikus szakmákat a társadalmi változások alakíthatják át
A társadalom sok országban öregszik, kevesebb gyermek születik, viszont nőtt a születéskor várható átlag élettartam. Az emberek sokszor jóval tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon. A korábbi végzettségek könnyen elavulnak, így folyamatos képzésre, tanulásra van szükség.
Mivel az unió területén egyszerűbb a munkavállalás, ezért nagyobb mértékű a munkaerő vándorlása is. Az egyik leglátványosabb probléma éppen a társadalom elöregedésével van összefüggésben. A gazdagabb országok polgárai szívesen alkalmaznak olcsó (kelet európai) munkaerőt a gondozási feladatokra, így azonban a szegényebb régiókban hiány támad képzett egészségügyi személyzetből, gondozókból. Így aztán az idősebb generáció ápolása nagy terhet ró az ottani, aktív társadalomra. Tovább mélyíti például a szegények és gazdagok, férfiak és nők közötti munkaerőpiaci szakadékot.
A dokumentum azt mondja: kiemelten fontos ezeket a társadalmi és szociális változásokat vizsgálni és elemezni és ennek tudatában alakítani a munkahelyi biztonságot is. Ezek között az egyik legfontosabb intézkedés a pszichoszociális veszélyek felszámolása. Ide tartozik például a munkaidő családbarát kialakítása, a lekapcsolódásához való jog vagy az úgynevezett “platform munkások” egészségvédelme is. (Ezek a munkavállalók valamilyen digitális felületen – platformon – végzik a feladataikat).
Minden eddiginél nagyobb figyelem hárul a platform munkásokra
A dokumentum már nem azt mondja, hogy a változásokra reagálni kell. A stratégia ezeknek a változásoknak az előrejelzését tűzi ki célul. Ennek keretében a legfontosabbnak a zöld és digitális átállásokat tekinti az egyik legfontosabb faktornak.
A zöld átállás azt jelenti, hogy a cégek egyre komolyabban törekszenek a környezetbarát működésre. Ez elsőre pozitívan hangzik, munkavédelmi szempontból azonban ez újabb kihívásokat tartogat. eddig például sok hulladékot egyszerűen elégettek vagy a depóba szállítottak. Most azonban ezek szakszerű feldolgozására is szükség van – így számos munkavállaló valójában több veszélyes anyaggal találkozik, mint korábban.
A digitális átállás előnyeit és hátrányait első sorban a COVID időszak alatt ismerhettük meg. A digitális munkavégzés lehetővé teszi például a távmunkát, illetve főként a monoton feladatok magas szintű automatizálását is. Ennek számos pozitív hozadéka van, az otthoni munkavégzésnek köszönhetően például olyanok is munkába állhatnak, akik ezt valamilyen okból eddig nem tudták megtenni. Itt is vannak azonban nehézségek. A távmunka miatt például sokan kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek – például mert a lakáskörülményeik nem teszik lehetővé, hogy otthonról dolgozzanak.
Új dolog-e a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzésére való törekvés?
Nem. A munkavédelemnek eddig is feladata volt a második stratégia, második pillérének, vagyis a megelőzésnek a minél magasabb szintjét elérni. Most azonban ez az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap. Már nem csupán a balesetek és a foglalkozási megbetegedések kivédése a cél, hanem a gyökérokok megszüntetése.
Ebben kiemelt szerepe van a rákkeltő anyagokkal szembeni kitettség csökkentésének. Külön kiemelik az azbesztmentesítés fontosságát, illetve az egészségügyi dolgozók helyzetét, akik rendszeresen találkoznak karcinogén anyagokkal és más veszélyes gyógy-, és vegyszerekkel.
A munkahelyi balesetekkel és megbetegedésekkel kapcsolatban úgynevezett “zéró elképzelés” lép életbe, vagyis arra kell törekedni, hogy egyáltalán ne történhessenek meg a balesetek. Ehhez az eddigi intézkedések mellett nagyobb szükség van a megtörtént esetek komolyabb kivizsgálására, illetve a vállalatok közötti jó gyakorlatok megosztására is.
Ugyanígy komoly szerepet kap a tudatosság erősítése is. A munkavállalóknak nem csak a munkavédelmi ismereteket kell majd pontosan átadni, előtérbe kerülnek az egészséges életmódot népszerűsítő programok is.
A munkahelyre a dokumentum már nem kifejezetten munkakörnyezetként, hanem az életminőséget is meghatározó tényezőként tekint. A stratégiában nagy szerepet kap a nemek közötti egyenlőség, illetve a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása is. A munkahely megléte, vagyis a megélhetés és a produktív, “értelmes időtöltés” biztosítása alapvető tényező lesz az általános egészségvédelemben is.
Az intézkedések között kiemelt szerepet kap a munkahelyi zaklatás visszaszorítása és az ezzel kapcsolatos felvilágosító programok is. A stratégiából tehát egy olyan kép rajzolódik ki, ahol a munkaviszony az egészség megőrzésének eszköze is. A munkavállaló felelőssége, hogy tudatosan figyeljen a saját egészségére és biztonságára, miközben a munkáltatónak ehhez lehetőleg minél magasabb szinten kell biztosítania az eszközöket – felvilágosítással, szűréssel, a technológia megváltoztatásával vagy preventív intézkedések bevezetésével.
Egészségügyi vészhelyzetek – a világjárvány tanulságai
A COVID-19 járvány kezelése komoly mérföldkő a munkavédelemben, hiszen az első komoly, globális egészségügyi vészhelyzetről van szó. A szakemberek úgy látják, a jövőben jobb, ha felkészülünk a hasonló kihívásokra. Az ajánlás szerint minden cégben szükség van gyors intézkedési tervre, amely lehetővé teszi, hogy egy hasonló járványhelyzetben a minimumra tudják csökkenteni a megfertőződés esélyét.
A járványhelyzet nagy vesztesei közé tartoznak az uniós és nem uniós idénymunkások. Ezeknek az embereknek egy része csak ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik abban az országban, ahol dolgozik, így kérdéses, mikor és milyen áron részesülhet egészségügyi ellátásban – holott a fertőzés korai felismerése kulcsfontosságú lenne a terjedés megállításához.
Sokan közülük átmeneti lakhelyen, munkásszálláson voltak kénytelenek elviselni a karantént, távol kerültek a családjuktól, esetleg el kellett hagyniuk addigi tartózkodási helyüket és a továbbfertőzés kockázatát vállalva hazautazniuk. Ahhoz, hogy a munkaerő vándorlása ne jelentsen további problémákat, az idénymunkások helyzetének tisztátázása az egyik legfontosabb feladat lesz a jövőben.
Mi változhat?
A stratégia nem törvény, tehát az abban foglaltak sem emelkednek automatikusan jogszabályi erőre – viszont az alapelvek visszatükröződnek az uniós, ezen keresztül pedig a nemzeti szabályozásokban is. A három legfontosabb, a munkavédelem jövőjét érintő változás a következő lesz:
- Tudományos alapú megközelítés jellemzi majd a szabályok és gyakorlatok kialakítását. Komolyabb hangsúly lesz majd a statisztikákon, a munkahelyi balesetek és megbetegedések vizsgálatán. Több kérdőívvel, jegyzőkönyvvel, gondosabb vizsgálati módszerekkel számolhatunk – emellett valószínűleg nagyobb hangsúlyt és támogatást kapnak a tudásmegosztást célzó programok és rendezvények.
- Nagyobb figyelmet kap a megelőzés. Valószínűleg szigorodik majd a szűrés és a munkavállalók egészségének monitorozása. Előtérbe kerülnek a preventív intézkedések – a munkahelyi gyógytorna, az extra pihenőidő, vagy más, a foglalkozás közben fellépő káros hatások következményeit enyhítő lehetőségek.
- Globális vészhelyzetekre is készülni kell – vagyis a jövőben elvárás lehet, hogy a vállalatoknak gyors intézkedési terve legyen például kijárási korlátozások vagy más, nagyobb tömegeket érintő vészhelyzeti szabályozások esetére.
A stratégia tehát nem jelenti azt, hogy a munkavédelem alapjaiban változna meg. A dokumentum tulajdonképpen az elmúlt évek szakmán belüli és technológiai fejlődésére koncentrál. Kiemelten foglalkozik a platform-munkások, illetve a digitalizáció és a távmunka kérdésével – tehát már nem csak a klasszikus, ipari balesetek elkerülése a cél. Érvényesül a zéró elképzelés, amely szerint már nem elég csökkenteni a megbetegedések, balesetek számát vagy súlyosságát, hanem a tökéletes elkerülésre kell törekedni. A világjárvány tanulságaiból okulva pedig megjelenik egyfajta globális szemlélet, amely gyors védekezést és reakciót követel meg egy közös vészhelyzetben.
A világ változik, egy valami azonban nem: igényes munkavédelemmel, lehetőleg a nemzetközi elvárásokat megelőzve igyekszünk a partnereink mellett állni. A jövőben is jó munkát kívánunk!