Kerüld a tömeget! Egy igazán fekete péntek margójára
Kerüld a tömeget! Egy igazán fekete péntek margójára
Néhány nappal jártunk az amerikai hálaadás napja után. A 2008-as novemberi péntek még Long Islanden is hűvösnek számított, a helyi nagyáruház előtt viszont már hajnalban is hatalmas tömeg gyűlt össze. A fekete péntek alkalmából meghirdetett akcióra vártak, hogy a szokásosnál jóval olcsóbban szerezzék be a karácsonyi ajándékokat. Az áruház hamarosan megnyitotta volna a kapuit. A várakozásban kimerült és ideges tömeg azonban nem tudott várni. 04:55-kor egyszerűen betörték az üvegajtókat.
A vásárlási láz végül tragédiába torkollt. A 35 éves Jdimytai Damour, becenevén Jimbo, az áruház alkalmazottja észrevette, hogy a tülekedők között egy kismama rosszul lett. Jimbo a segítségére sietett, a berohanó emberek azonban a földre rántották. A férfi pillanatokkal később szívrohamot kapott és meghalt.
A kialakult viszonyokra jellemző, hogy amikor a tragédiát észlelve megpróbálták lezárni az áruházat, a vevők nem voltak hajlandók távozni. Amikor a hangosbemondók jelezték, hogy valaki meghalt, sokan egyszerűen viccnek gondolták a bejelentést, akadtak, akik felháborodtak, mások a zavart kihasználva fizetés nélkül távoztak az áruval megrakott kocsival.
Miért halt meg Jimbo?
Jdimytai alkalmi munkavállaló volt, ez a státusz pedig különlegesen nagy sebezhetőséget jelentett az amerikai munkaerőpiacon. A férfi mindössze 8 dollárt keresett óránként, a cég pedig elvárta, hogy akár az életét is kockáztassa az áruházért. A kérdéses napon őt és még öt másik “nagyobb darab” (ez a kitétel a jegyzőkönyvekben is megtalálható) munkást kértek meg arra, hogy álljanak ellent a betóduló tömegnek.
A tömeg néhány órával korábban áttörte az áruház köré vont műanyag biztonsági kordont. Ekkor a vezetőség rendőröket hívott, akik egy ideig dulakodtak a vásárlókkal, később azonban arra hivatkoztak: a vásárlók távoltartása nincs benne a munkaköri leírásukban. A Nassau megyei rendőrség úgy gondolta, a kialakult helyzetért egyedül az áruházat üzemeltető Wallmart felelős – nem lett volna szabad akciót hirdetniük. A rendőrség egyedül hagyta a hat férfit – akiknek a munkaköri leírásában egyébként valóban szerepelt hasonló kötelesség.
Egyértelmű volt, hogy a tömeget sem az áruház sem a rendőrség nem tudja kezelni, holott erre elengedhetetlenül szükség lett volna. Jimbo halála előtt többen is megsebesültek, látható volt, hogy teljesen eluralkodott a káosz.
Ki volt a felelős?
A bíróság és a hatósági vizsgálatok végül szintén a Wallmart felelősségét állapították meg. Az utolsó ítélet szerint a cég nem volt elég körültekintő, hiányoztak a tömeg kezeléséhez és az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök is.
A megyei bíróság gondatlan veszélyeztetés miatti büntetését a Wallmart végül úgy oldotta meg, hogy 2 millió dollár kártérítést ajánlott fel, ebből 400 ezer dollár került Jimbo családjához, illetve azokhoz, akik megsérültek az események során.
Ennél izgalmasabb a 7000 dolláros munkaügyi bírság története. A Wallmart csaknem 1 millió dollárt költött arra, hogy elkerülje ezt a büntetést, amelyet végül csak 2015-ben, hét évvel az eset után volt hajlandó megfizetni.
Szörnyet alkottak
A leárazások különösen az Egyesült Államokban mindig is nagyon divatosak voltak. Az úgynevezett Black Friday-t, a hálaadás utáni első pénteken tartott drasztikus akciót a kereskedők azért találták ki, hogy élénkítsék a forgalmat és kiszórják a felesleges készleteket. Csakhogy a nagyszabású akció szörnyet szült.
Az emberek sokszor egyébként is az ajándékozás és a kötelező státusszimbólumok beszerzésének ünnepeként élték meg. A fekete pénteki akciók csak olajat jelentettek a fogyasztási láz tüzére, az akciókat sokan egyébként is a családjukért folytatott küzdelem részének tekintették.
Korábban már több botrány és sérülés következett be a plázákban, ezek közül kiemelkedik egy nő története, aki úgy igyekezett megszerezni a számára kívánatos árucikkeket, hogy paprikasprayt fújt a többi vásárlóra. Az áruházban pánik tört ki, többen átmenetileg elveszítették a látásukat és súlyos bőrirritációtóól szenvedtek. A hölgy mégis eljutott a pénztárig, hazavitte az árut és csak ez után adta fel magát a rendőrségen.
A helyzetet súlyosbította, hogy a nagyáruházak rendszerint a méretükhöz képest kevés alkalmazottal dolgoztak. Voltak olyan több száz négyzetméteres komplexumok is, amelyeket 20-40 fős gárda üzemeltetett, ebbe pedig már a sokszor alacsonyan képzett, alkalmi munkavállalók is beleszámítottak.
Magyarországon is történt ilyen
Évekkel Jimbo tragédiája után Magyarország is belekóstolt az akciók világba. 2002-ben az Electro World nevű áruház megnyitóján akkora tömeg alakult ki Budaörsön, hogy egy időre még Budapest belvárosában is hatalmas dugó keletkezett. A botrány akkor hatalmasodott el, amikor az áruház bejelentette, egy darabig még nem nyitnak ki, mert a biztonsági szolgálat attól tart, túl sok ember áramlana be a kapukon.
A tömeg egy része már az előző nap délutánján a parkolóban várakozott. Az autósok ellepték a szomszédos áruházak parkolóit is. Sokan az autópálya melletti mezőre is parkoltak így forgalmi akadályok alakultak ki. A Zsúfoltság miatt nem lehetett megfordulni a mellékutakon. Azok, akik végül elunták a várakozást, végül nem tudták elhagyni a helyszínt. Ettől hamarosan mindenki feszültté vált.
Tömeg nem csak a fekete pénteken alakulhat ki
Szerencsére az eset áldozatot nem követelt, de sokan rosszul lettek, a közlekedés megbénítása pedig komoly anyagi károkat okozott. Sokan beszéltek arról: az akció reklámértéke igencsak kétes volt.
A tragédia megelőzhető
Az, hogy az Electro World esetében nem történt nagyobb baj, részben annak volt köszönhető, hogy a biztonsági szolgálat eleve csak 50-esével engedte az embereket a legszűkebb területre: az áruházba. Bár odabent így is nagy volt a tömeg, sokan rájöttek, hogy már nem fognak bejutni, vagy nem kapnak az akciós termékből – így szép lassan többen elszivárogtak.
A Wallmartnál történtek is megelőzhetőek lettek volna – leginkább akkor, ha a szervezők sokkal körültekintőbben hirdetik meg az akciót – például csak kuponok ellenében adnak extrém kedvezményeket, így csökkentve a lehetséges résztvevők számát. Segíthetett volna az is, ha több alkalmazott és képzett biztonsági személyzet irányítja a helyszínen a résztvevőket.
A nagyobb tömeg, főleg azokon a területeken, amelyeket nem ennyi ember befogadására terveztek, mindig komoly kockázatot jelent. Az emberek viselkedése megváltozik, másképpen reagálnak a pánikhelyzetekre és másképpen értékelik a körülöttük zajló eseményeket, mintha csak kisebb csoportban lennének azok tanúi. Így fordulhat elő, hogy azok az emberek is betörik egy áruház ajtaját, akik átlagos helyeztben elítélik az ilyesmit.
Hogyan kezeljük a tömeget?
Ma már tudjuk: a tömegben bekövetkezett balesetek ellen az egyik legjobb védekezés, ha nem engedjük meg, hogy túl nagy tömeg alakuljon ki, esetleg olyan helyen, amelyik amúgy sem alkalmas ilyen sok ember befogadására.
Magyarországon a tömeghelyzetek kezelésének fontosságára egy szomorú tragédia hívta fel a figyelmet. 2015-ben a WestBalkán nevű budapesti szórakozóhelyen három fiatal vesztette életét. Az eredetileg nem diszkónak tervezett épületben aznap este jóval többen zsúfolódtak össze, mint amennyire a helynek engedélye volt. A partira érkező fiatalok megrémültek, többen pánikba estek és menekülni próbáltak. Két lány és egy fiatal nő a földre került, őket a kifelé igyekvő társaik agyonnyomták.
Az eset nagy port kavart. Szigorúbban ellenőrizni kezdték a szórakozóhelyek befogadóképességét, illetve nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy mindenhol könnyen megközelíthetőek legyenek a vészkijáratok.
A tömeghisztéria kialakulását többféleképpen le lehet kerülni:
- Akadályozzuk meg, hogy túl nagy tömeg érkezzen! Ha fennáll a veszélye, hogy egy eseményre, akcióra túl sokan reagálnak, több módszerrel is szabályozhatjuk a résztvevők számát:
- Alakítsunk ki sávokat! A résztvevők egy részét hívjuk például két órával későbbre!
- Kérjünk regisztrációt, osszunk kupont vagy meghívót – ezzel jelezzük, hogy nem tudunk és nem is vagyunk kötelesek bárkit beengedni.
- Nyújtsuk el az eseményt, szervezzünk több csúcspontot!
- Irányítsunk érthetően! Hangosbemondók, táblák, fények, szalagok, piktogramok segítségével mindenkinek egyértelművé tehetjük, mi történik. Ha nem hagyjuk információ nélkül az embereket, kisebb az esélye annak, hogy pletykák, rémhírek kezdenek terjedni.
- Bontsuk kisebb csoportokra a sokaságot! Érdemes szektorokat, szakaszokat kialakítani és egyszerre kisebb csoportokban mozgatni mindenkit – ezzel elkerülhetjük, hogy a szűk átjárókban, zárt területeken túl nagy legyen a zsúfoltság.
Az ünnepi tömeg kezeléséhez sok tanácsot adtunk adventi vásárokról szóló cikkünkben is.
A tömegben külön kell figyelni azokra, akik valamilyen okból sérülékenyebbek az átlagosnál. A gyerekek, nehezen mozgó emberek, idősek könnyen kerülnek bajba, ha túl sokan gyűlnek össze körülöttük, vagy hosszú a várakozás. Ha tehetjük, érdemes már érkezéskor szegmentálni az közönséget – külön engedni be a gyermekkel érkezőket, a mozgáskorlátozott vagy idős embereket.
A közlekedésben is könnyen alakulhat ki tumultus
A folyamatos tájékoztatást ma már nem csak hangszórók, táblák és kivetítők segíthetik. Bátran használjunk informatikai eszközöket. A nagyobb rendezvényekhez ma már viszonylag baráti áron készítetthetünk olyan szoftvert, amely segít eligazodni a forgatagban, és amelyen keresztül megbízható információval láthatjuk el a hozzánk érkezőket.
A tömeg az informatikában is kockázat
Annak, hogy ma már ritkán hallunk a nassaui 2008-as eseményhez hasonló tragédiákról nem csak az az oka, hogy a cégek belátták: nem a legjobb reklám tömegbalesetet okozni. A kereskedelem jelentős része ma már online platformokon zajlik, így szerencsére kevesebben jelennek meg fizikailag is az üzletekben.
A fekete pénteken jelentkező túlterhelődés azonban még ilyenkor is komoly problémákat okozhat. Mielőtt akciót hirdetünk, fontos mérlegelni a kockázatot, hiszen a túlterhelt oldal hosszú távon nagyobb károkat okozhat, mintha egyszerűen kimaradunk az extrém akciózásból.
Okos stratégiával az informatikai összeomlást is el lehet kerülni. Segíthet, ha nem mindenkinek, csak a leghűségesebb vásárlóknak hirdetünk kedvezményeket, esetleg nem is a fekete péntek napjára, hanem az általunk választott dátumra időzítjük az akciót. A szabályok éppen ugyanolyanok, mint a valódi tömeg esetében: a legjobb megelőzés, ha nem engedjük kialakulni sem.
Az alkalmazottak feladata
Jimbo esetében sokan kiemelték: a Wallmartban ő volt szinte az egyetlen, aki követte a munkaköri leírását – ez sajnos tartalmazta az, hogy védenie kell az árukészletet. Jimbo és társai azonban valószínűleg nem voltak megfelelően felkészítve a feladatra, ahogyan az áruház személyzetének többi tagja sem. Kérdés az is, megfelelő biztonságtechnikai eszközök álltak-e a dolgozók rendelkezésére – hiszen a biztonsági kamerák felvételein is látszik, hogy az üvegajtó egyszerűen beroppan a nekirontók erejétől.
Ebben a helyzetben fontos lett volna, ha a dolgozók menteni tudják a saját épségüket és hatékonyabb eszközök állnak a rendelkezésükre akár a tömeg kívül tartására, akár a sérültek mentésére.
Segíthetett volna az is, ha az áruház előzetesen felkészül a várható tömegre és mindenki pontos utasítások szerint cselekszik. Lezárással meg lehetett volna akadályozni, hogy sokan már az előző estét is a parkolóban töltsék. Többszörös kordonozással, pihenő és elsősegélynyújtó állomások létrehozásával, biztonságos pontok kijelölésével tovább lehetett volna csökkenteni annak kockázatát, hogy elszabaduljanak az indulatok.
A tömegek mozgatása esetében elengedhetetlen, hogy minden munkavállaló, beleértve az alkalmi szerződéssel dolgozókat és az önkénteseket is.
Többször hangsúlyoztuk azt is: a munkavédelem nem csak egy terület dolgozóinak biztonságáról szól. Mindenkinek az épségét és egészségét védeni kell, aki valamilyen céllal a helyszínre érkezik. A biztonságos működés megtervezésénél az is figyelembe kell venni, hányan zsúfolódhatnak össze az adott területen és megtörténhet-e, hogy bármilyen okból nagyobb tömeg alakul ki.
Komplex munkavédelmi szolgáltatásunkat úgy alakítottuk ki, hogy ne csak a dolgozókra, de a vendégekre és a cég környezetének egészségére is figyelmet fordíthassunk. Ebben a szellemben kívánunk biztonságos munkavégzést mindenkinek!
