Kézvédelem: Több, mint munkavédelmi kesztyű

Kézvédelem: Több, mint munkavédelmi kesztyű

Gyermekkorunkban sokan szeretettel adtuk a kezünket a nagypapa kérges tenyerének a biztonságába, vagy melegítettük meg a tenyerünkben a nagymama munkától girbe-gurba ujjait. A szép emlékek miatt sokszor törvényszerűnek tűnik, hogy a dolgos kezek idővel elfáradnak. Pedig a kéz betegségei rengeteg kellemetlenséget okoznak, nem csak idős korban. Lássuk, mit lehet tenni a kézvédelemért!

Ott is fontos, ahol észre sem vesszük

Valójában szinte alig van közöttünk olyan, akinek ne a saját keze lenne a legfontosabb munkaeszköze. Míg a gyártósori összeszerelők, a rakodómunkások vagy éppen egy sebészorvos esetében természetesnek vesszük a kesztyű viselését és a kézvédelmi óvintézkedéseket. Mindenkinek szüksége lenne azonban az odafigyelésre.

A kezet érő veszélyek sokfélék lehetnek:

• Biológiai veszélyek (az orvosok, tetoválók, kozmetikusok sok fertőzéssel, mikro-organizmussal találkozhatnak)
• Mechanikai sérülések (szúrás, vágás, dörzsölés – például rakodás, darabolás, földmunka közben)
• Elektromos hatások (áramütés, ívjelenség, sztatikus feltöltődés – például a gyártásban, összeszerelésben dolgozók esetében)
• Hőhatás vagy hideghatás (például konyhai dolgozók, hegesztők, de akár hűtőházi alkalmazottak esetében)
• Vibrációs és rezgés (sofőröknél, gépkezelőknél, akik például légkalapáccsal, fúrógéppel dolgoznak)
• Vegyi hatások (például maró anyagokkal találkozás esetén

A hatások néha egyértelműek és gyorsan jelentkeznek. Gyakran azonban csak évek után kerül felszínre egy-egy komoly probléma. Ilyen lehet az irodai dolgozók esetében a visszatérő ínhüvelygyulladás. Bár a számítógép használatakor a kezet nem éri nagy terhelés, a monoton munka hosszú évek alatt komoly elváltozást okozhat.

Miért kell különösen figyelnünk munkaadóként?

A kezet érintő minden károsodásnak komoly következményei vannak. Egy-egy kézsérülés nem csak a munkatársaink teljesítményére, hanem gyakran az életminőségére is hatással van. A munkahelyi balesetek során keletkezett kézsérülések és a tartós kézbetegségek is komoly munkaügyi perek tárgyai lehetnek.

A kézvédelemhez szükséges eszközök, például a munkavédelmi kesztyűk beszerzése és használata az egyéni védőeszközök juttatási rendjének hatáskörébe tartozik. A többi kézvédelmi intézkedést a munkavédelmi oktatás során lehet elsajátítani. A kesztyűk kiosztásával és veszélyek elkerülésének megmutatásával azonban nem mindig lehet célt érni. A hosszútávú hatások ellen érdemes rendszeres szűrővizsgálatok szervezésével, és megelőzést célzó programok tartásával is védekezni. Az irodai, munkahelyi torna, az ortopédiai ellenőrzések, és a betegségek, panaszok okainak vizsgálata sok kellemetlenségtől kímél meg mindenkit.

Mit tehet a munkavállaló?

Korábban már írtunk arról: ha foglalkozási megbetegedésről vagy balesetről van szó, csak akkor kaphatjuk meg az ilyenkor járó kompenzációt, ha mi magunk is mindent megtettünk a védekezés érdekében. Ezért, és a hosszú távú egészségünk érdekében is fontos, hogy ne csak akkor tartsuk be a szabályokat, ha azokra írásban, szóban utasítást kaptunk.

Néhány tipp a kezünk védelmében:

• Viseljünk kesztyűt! Akkor is, ha a munkánkhoz nem közvetlen előírás, a fizikai feladatokhoz jó ötlet kesztyűt viselni. A megfelelően érdesített felületű kesztyű például javítja a fogást, kevésbé kell görcsösen tartani a szerszámot, munkadarabot. Ez sok terhet levesz a csuklóról és a kéz izmairól.
• Tartsuk melegen, szárazon a kezünket! Ha a munka során hűvös környezetben, vagy hideg vízzel dolgozunk, szintén fontos kesztyűt viselni. A hideg, vagy a szélsőséges hőmérsékletváltozás megviseli a kéz finom érhálózatát. Ma már vízhatlan, bélelt kézvédők is kaphatók.
• A csuklószorítók, hüvelykujj- és könyökvédők nem csak a gyógyuláskor, de a megelőzésben is segítenek! Viseljünk bátran ilyesmit.
• Figyeljünk az eszközeink megfelelő beállításaira! Sokszor a székünk, asztalunk magassága, vagy a számítógép billentyűzetének a helyzete is befolyásolja, hogyan tartjuk a kezünket.

A korai felismerés és tudatos tervezés

Mielőtt valamilyen munkakörben elhelyezkedünk, érdemes pontosan utána nézni a kockázatoknak. Ma már számos jellegzetes foglalkozási betegséget ismerünk. A monoton tevékenységet végzők és nagyobb terheket mozgatók körében például az ujjak és kézfej zsibbadását okozó kéztő-alagútszindróma az egyik leggyakoribb megbetegedés.  Gyűrűs- és kisujj diszpláziája, vagyis hajlított állapotban rögzülése a sofőrök, szobrászok, gyakran ökölbe szorított kézzel dolgozók betegsége, a vibrációs betegség pedig a fúrógéppel, légkalapáccsal dolgozókat érinti legtöbbször.

A hosszú távú megbetegedések egy részét megfelelő körültekintéssel is nagyon nehéz elkerülni. A rendszeres szűrés segít abban, hogy korán, még a gyógyítható szakaszban felismerhetők legyenek a tünetek. Tudatos karriertervezéssel az is elérhető, hogy egy-egy komolyabb műtét, betegség esetén még időben kevésbé megterhelő munkakörbe kerülhessünk – ehhez azonban az összes veszély és kockázat ismeretére is szükség van.

A kézvédelem tehát jóval összetettebb feladat, mint a megfelelő kesztyűk kiosztása. A kockázatbecslés, a balesetek és megbetegedések kivizsgálása és a gondos munkavédelmi oktatás ugyanúgy részei a folyamatnak, mint a legjobb védőeszközök megtalálása. Egy tapasztalt munkavédelmi cég hatékony segítséget nyújthat a megelőzésben és hiányosságok feltárásában is.