Amikor a megbetegítő ok körülvesz – környezeti tényezők a munkavédelemben

Amikor a megbetegítő ok körülvesz – környezeti tényezők a munkavédelemben

Ma már szerencsére azt tapasztalhatjuk: a cégvezetők és jogszabályalkotók is felismerték, hogy a munkavállalók épsége, egészsége megőrzendő érték. Ugyanígy komoly elvárás a cégek felé a környezet védelme és a fenntartható működés. A két terület, munka- és környezetvédelem szorosan összefügg. Hogy pontosan mennyire, azt a szakmák csak az elmúlt néhány évtizedben kezdték felismerni.

Ami jó a munkásnak, jó a környezetnek 

Napjainkban a legtöbb nagyberuházás már elképzelhetetlen anélkül, hogy a cég egy sor természeti és környezeti szempontot figyelembe venne. A csarnokok, logisztikai központok például gyakran épülnek autópálya-lehajtók mellé, így eleve kényelmesen megközelíthetők teherautóval is. A nagyobb szolgáltatóközpontok, gyárak igyekeznek felmérni a beruházás környezetének szociokulturális viszonyait is, hogy ezekre építsenek a cég fejlesztésénél.

A tervezésnél fontos figyelembe venni a környezeti adottságokat

A munkavédelem célja a lehető legbiztonságosabb, balesetmentes és egészséges környezet kialakítása. Ez ma már szinte elképzelhetetlen anélkül, hogy a környezeti tényezőkkel is számolnánk. A levegő szűrése, a hűtés, tisztítás egyszerre védik a munkavállalók és a környezet épségét.

A munkáltató felelőssége azonban nem ér véget a gyár kapujában. A sajóbábonyi gyárban történt TNT robbanás idején a település felett fekete felhő keletkezett a robbanás nyomán. Hatalmas pánik alakult ki, ami nehezítette a sok halálos áldozatot követelő eset kezelését. Ha a gyár szellősebb területen fekszik és az építésnél figyelembe veszik például az uralkodó szélirányt, mindenki sokkal nagyobb biztonságban lett volna.

A Bhopali tragédiában sokan csak azért vesztették életüket, mert sem ők, sem a helyi hatóságok nem tudták, milyen anyaggal állnak szemben és hogyan menekülhetnek. A gyárnak, ahonnan a mérgező köd kiszabadult, nem is lett volna szabad ennyire közel épülnie a lakott területhez vagy ahhoz a környékhez, ahonnan élelmiszer származik.

A biztonság akkor a legnagyobb, ha az üzem és a környezete összhangban vannak. A tervezés és munkaszervezés akkor lehet a legsikeresebb, ha a szakemberek minél több szempontot igyekeznek figyelembe venni. A környezetbarát megoldások pedig ezekben az esetekben legtöbbször emberbarátiak is.

Globális kihívások – szomorú következmények

Egy működő üzemben mindig vannak kockázatok, ráadásul sok egészségkárosító tényezőt nem azonnal, hanem évek múltán fedezünk fel. Bár ma már ritkán fordul elő olyan súlyos munkabetegséget okozó eset, mint a világító órákat festő rádiumlányoké, ma is sokszor megtörténik, hogy csak hosszú idő után derül ki, hogy egy ártalmatlannak tűnő anyag vagy gyakorlat valójában mennyire veszélyes.

Az is megtörténik, hogy a súlyos kockázat már csak akkor kerül nyilvánosságra, amikor a munkahely megszűnik, az üzemet felszámolják, tulajdonosváltás történik vagy a technika végleg elavul.

Az elhagyott üzemek területén általában sok a szennyező anyag

A Lőrinci mellett működő egykori selypi Eternit Cementgyár története szomorú példája annak, milyen súlyos károkat okozhat, ha az elhagyott anyagokat és technológiát nem kezelik megfelelően. Az üzem területén azbesztet felhasználva készítettek építőelemeket. Akkoriban sokáig nem törődtek az anyag okozta betegségekkel, az elhagyott üzem bontása során pedig csak rontottak a helyzeten. Szakszerű rekultiváció helyett gyakorlatilag szabadon hagyták szállni az azbesztszálakat.

A mára megszűnt Budapesti Vegyiművek illatos úti telephelye szintén a legszomorúbb helyszínek közé tartozik. Itt már a gyártás időszakában is jelentős talaj- és vízszennyezés történt. Az épületekben kezelt DDT bomlástermékei pedig mára megtalálhatók a közeli otthonokban összegyűjtött porban is.

Ezek a helyzetek mindenki számára különösen nehezek. Gyakran az egykori dolgozók tragédiája jelzi, hogy az üzemben nem stimmelt valami, máskor a terület későbbi lakói szenvednek a következményektől. A felelőtlen döntések több generáció sorsát is megpecsételhetik.

Tragédiák nyomai

Hasonló a helyzet azokon a területeken, amelyeket valamilyen katasztrófa sújtott. A bázeli Sandoz gyárban keletkezett tűz nyomán a Rajna élővilága olyan komolyan károsodott, hogy csak hosszú évek munkájával lehetett helyreállítani valamelyest a folyó egyensúlyát. A magyarországi vörösiszap katasztrófa következményei is a mai napig hatnak.

Egy-egy baleset vagy felelőtlen szennyezés következményei hosszú távon beláthatatlanok. Ezekben a helyzetekben a természet látványos károsodása vagy a közvetlenül érintett emberek egészségromlása tulajdonképpen rövidtávú károknak minősülnek. A problémák évtizedekig hathatnak nem csak a természeti környezetre, de az emberekre is.

A bázeli szennyezés után a rajnai halászat gyakorlatilag megszűnt, így családok veszítették el a megélhetésüket. A folyó megítélése romlott, a turisztikával foglalkozó vállalkozások hatalmas veszteségeket szenvedtek el. Az érintett terület arculata örökre megváltozott – amiatt, hogy valaki hibás technikát alkalmazott.

A vörösiszap katasztrófa sok ember életére a mai napig rányomja a bélyegét. Nem csak a környezetkárosítás súlyos következményeivel kell megküzdeni. Az emlékek és traumák éppen úgy befolyásolják a környék jelenét és jövőjét, mint a művelésre, lakhatásra alkalmatlanná vált területek.

A felelőtlenség hosszú távon többe kerül

Tanulságos munkabaleseteket elemző cikksorozatunk számos fejezetéből az derül ki: a tragédiákat sokszor a spórolás és kapkodás okozza. A nem megfelelő munkakörülményekkel, az oktatás vagy az egyéni védőeszközök elspórolásával egy vállalat rövid távon tényleg pénzt takaríthat meg. Az évek alatt viszont a közösség sokkal többet fizet rá ezekre a döntésekre, mint amennyi profitot a norma túlteljesítése hozhat.

Ha egy területen romlanak a munkakörülmények, folyamatosan csökken a környéken élők életszínvonala is. Elmarad az épületek energetikai korszerűsítése, késhet a csatornázás. Az elvándorlás miatt nehezebb lesz képzett munkaerőt találni, ezért a fejlődés sokáig megrekedhet. Legrosszabb esetben olyan szegregátumok alakulnak ki, ahol a lakosoknál a legalapvetőbb dolgok, például a szemétszállítási díj megfizetése is komoly problémát okoz.

Ezek a körülmények sokszor oda vezetnek, hogy a környék munkáltatói kénytelenek bezárni a boltot. A migráció miatt ugyanis megtörténhet, hogy nem tudnak megfelelően képzett munkaerőt felvenni, magas hozzáadott értékű munkát végeztetni az alkalmazottaikkal. A költségeik annyira megnőnek, hogy a kezdetben olcsó munkaerőt igénylő feladatokat már nem lehet gazdaságosan ellátni.

Komplex feladat

A környezetvédelem és a munkavédelem is komplex feladatok. A két terület közötti tapasztalatmegosztás pedig ma már elkerülhetetlen a korszerű és fenntartható működés biztosításához. Munkavédelmi cégként nem csak azért dolgozunk, hogy baleseteket és sérüléseket előzzünk meg. A munkavédelem ma már globális gondolkodást kíván.

A környezetbarátabb megoldás általában biztonságosabb is

A környezetvédelem sem szűkíthető le csupán a természeti kincsek megóvására. Az épített környezet, a társadalmi és pszichoszociális szempontok éppen olyan fontos, mint a biológiai sokféleség vagy az élőhelyek megóvása. Az üzemek környezetbarátabbá alakítása során a munkavédelemben szerzett tapasztalatok és módszerek is remekül alkalmazhatók. A szakemberek gyakorlati tapasztalatai, például az “emberi tényezővel” kapcsolatos ismeretek rengeteget segítenek a kockázatelemzés, az életszerű döntések meghozatala során.

Felelős cégként a munkavédelmet globális feladatnak tartjuk. A munkánk során biztonságosabb világot és nem csupán biztonságos munkahelyet szeretnénk teremteni. A feladatunk nem ér véget az üzem kapujában. A munkavédelemben nem csak a kollégáink egészsége, hanem a gyermekeink jövője is a tét.

Jó egészséget kívánunk!