Különös munkabalesetek – fontos tanulságok

Különös munkabalesetek – fontos tanulságok

Az élet néha egészen furcsa dolgokat produkál. Néha csak a szerencsén múlik, hogy valakinek nem esik komoly baja, máskor egy látszólag ártatlan művelet végződik tragédiával. Összegyűjtöttünk néhány furcsa esetet a közelmúltból, hogy bemutassuk: a munkavédelem területén minden eshetőségre kötelező felkészülni.

Beleesett a szökőkútba

 2018-ban a romániai Bustény település kastélyának dolgozói holtan találták egyik társukat A 64 éves munkás – látszólag – belefulladt az épület szökőkútjába. A kiérkező mentők nem csak a férfi halálát állapították meg, de azt is: súlyos fejsérülést szenvedett. A vizsgálatok azonban nem tudták kideríteni, ez a szökőkútba esés előtt, vagy már ezek után történt. A nyomozás során azt feltételezték: az alkalmazott valószínűleg rosszul lett – de hogy pontosan hogyan sérült meg és került a szökőkútba valószínűleg sosem fog kiderülni.

A szökőkút is veszélyes lehet (A kép illusztráció)

A sérülések számos feltételezésre adnak okot a tragédiával kapcsolatban: miért lett rosszul a munkás? Támadás érhette, vagy magától zuhant a szökőkútba? Feladata volt a vízben, véletlenül esett bele, esetleg enyhülést keresett ott? A munkabiztonság szempontjából egyik eshetőség sem megnyugtató.

Munkavédelmi szempontból az egyik legfontosabb kérdés: miért maradhatott egyedül valaki sokáig egy munkaterületen? Több cikkben is hangsúlyoztuk: gyakran már önmagában az is megelőzheti a nagyobb bajt, ha a helyszínen nem egy ember tartózkodik. A társak hatékonyan be tudnak avatkozni nagyobb baj esetén. Természetesen nem mindig életszerű, hogy a munkavállalók folyamatosan legalább párosával mozogjanak. Ilyenkor is van azonban néhány apróság, ami segíthet:

• Alkalmazzunk intercom rendszert! A rádió, walkie-talkie lehetőséget ad arra, hogy bárki, bármikor segítséget kérjen – de sokszor a mobiltelefon, okosóra, akár a területen belüli nyomkövető is segíthet.
• A biztonsági kamera felvételeinek folyamatos figyelése segíthet hamar felfedezni a vészhelyzetet.
• Vezessünk pontos listát a területen tartózkodókról és tartsunk rendszeres létszámellenőrzést! Így nem csak akkor derül ki a baj, ha már késő van.

A kullancscsípés is baleset

 2002-ben egy lipcsei tanárnő osztálykirándulásra kísérte a diákjait. Egy erdős területen jártak, ahol a tanárnőt megcsípte egy kullancs, ennek következtében pedig megfertőződött a Lyme-kórral. Az 57 éves pedagógus a betegség miatt 10 hónapra táppénzre kényszerült, mivel látászavarral és egyensúlyproblémákkal küzdött. A bíróság úgy ítélte meg: az osztálykirándulás a pedagógusi munka része, a csípés baleset, a tanárnőt pedig segély illeti meg.

A kockázatbecslés a munkavédelmi szakember tevékenységének fontos része. Amikor a lehetséges veszélyeket mérlegeljük, fontos azonban arra is figyelni: a munkakörülmények változhatnak. Nem csak a megszokott tevékenységet kell alapul venni, a rendkívüli esetekre – ilyen egy pedagógus esetében az osztálykirándulás – is fontos felkészülni. A nagy létszámú résztvevővel megtartott oktatás vagy továbbképzés, a csapatépítő tréning vagy az éves takarítás-karbantartás is a munka részét képezik, csakúgy, mint a napi feladatok. Ilyenkor a munkáltató kötelessége, hogy a lehető leggondosabban járjon el. A tanárnő esetében a kockázatot csökkenteni lehetett volna megfelelő öltözet vagy rovarriasztó biztosításával, illetve a védőoltás beadatásával is.

Életeket követel a méhcsípés

A tragédiával végződő munkabalesetek között hazánkban is előkelő helyet foglalnak el a méh (vagy más rovar) csípése miatt bekövetkező szerencsétlenségek. Vannak, akik a rovartámadás által kiváltott allergiás reakció áldozatai lesznek, máskor a csípés, marás okozta fájdalom közvetve okoz bajt – eltereli például a vezető figyelmét.

Ezekben az esetekben az egyik legnagyobb gond az, hogy a résztvevők sokszor nincsenek felkészülve arra, hogy ilyesmi bekövetkezhet. A gyors beavatkozás, akár a munkatársak által nyújtott szakszerű elsősegély is életet menthetne, de sokszor az is elég, ha a páciens időben orvosi ellátást – például adrenalin injekciót – kap.

Saját flakonjából ivott fertőtlenítőt 

Valószínűleg saját ásványvizes üvegéből ivott fertőtlenítő folyadékot a nagykanizsai Czapári Márton. A Zala megyei vízmű dolgozója súlyos nyelőcső-károsodást szenvedett és a gyomor-nyálkahártyája is megsérült. Családtagjai szerint a végzetes napon többször is ivott a palackból, amit “Enyém” felirattal is ellátott – a sokadik kortynál viszont már nem víz, hanem a Huwa-San nevű, színtelen, szagtalan fertőtlenítő volt a flakonban. A sérült férfi kollégái elismerték: az oldatot gyakran töltik át kisebb üvegbe a könnyebb kezelhetőség érdekében, mert az csak nagy kiszerelésben kapható.

A hasonló balesetek elkerülése érdekében ma már szigorúan tilos maró, emberi fogyasztásra alkalmas anyagokat olyan edénybe önteni, tárolni amelyeket élelmiszeripari célokra is használnak. A vegyszereket, oldószereket felcímkézve, egymástól biztonságosan elkülönítve kell tartani. Hasonló balesetek mégis szinte minden évben bekövetkeznek az iparban.

Ezeknek a tragédiáknak az elkerülésében nagy szerepet játszik a munkavédelmi oktatás – vagyis azok az alkalmak, amikor a csapat minden tagja szembesülhet a veszéllyel. Szép számmal vannak, akik úgy gondolják: tudnak vigyázni magukra. Ha azonban a tét a társaik biztonsága és élete, szívesebben alkalmazkodnak a szigorú szabályokhoz.

A kockázatbecslésnek és a rendszeres felülvizsgálatnak azonban ilyenkor is fontos szerepe van. Azt, hogy egy-egy terv később mennyire biztonságos, általában csak a gyakorlat dönti el. Egy ilyen, a nagykanizsaihoz hasonló esetben elképzelhető, hogy érdemes például megtervezni a szer előzetes kiadagolását biztonságos edényzetbe – így kisebb az esélye annak, hogy valaki az első, keze ügyébe kerülő eszközt használja majd ideiglenes tárolóként.

Vegyük észre a veszélyt!

A fentiekből is látszik: sok baleset megelőzhető lenne, a veszélyt viszont nem mindig könnyű azonosítani. Míg a fakitermelésen dolgozók vastag ruházata, biztonságos lábbelije véd az éles ágaktól vagy a megpattanó fűrésztől, a kabát nyakába könnyen beszabadulhat egy megzavart méh. Hiába kortyol valaki biztonságos, megjelölt palackból, ha a társa nem jól értelmezi a feliratot. Senki nem gondolná, hogy valaki a szökőkút húsz centiméteres vizébe fullad – a rosszullét viszont átírja a szabályokat.

A veszély felismerését nem csak a mérések vagy például a folyamatos, kamerás megfigyelés segíti. A megértésben fontos szerepe van a kommunikációnak és a különböző helyzetek folyamatos elemzésének is. Érdemes rendszeresen meghallgatni a munkatársakat, megbeszélni a különböző területeken dolgozók tapasztalatait.

Míg az erdőben dolgozók valószínűleg maguk is látták már a kullancs vagy méhcsípés következményeit, a kiránduló pedagógus nem biztos, hogy reálisan ismeri fel a veszélyt. A vízimentők vagy a strandok dolgozói jól tudják, a legkisebb víz is problémát jelenthet rosszullét idején. A mezőgazdasági munkások tudnak védekezni a hőség ellen. A gyakorlati tapasztalatokat pedig a munkavédelmi szakember – de egy kis utána olvasással bárki – hatékonyan át tudja ültetni az elméletbe is. Ez a munka pedig lehetővé teszi, hogy ésszerű, betartható, de mindenki számára fontos szabályok szülessenek.

Balesetmentes munkát kívánunk!