MI a teendő munkahelyi baleset esetén?

Mi a teendő munkahelyi baleset estén?

Csak az nem rontja el, aki nem csinálja! Balesetek bárhol történhetnek – főleg munka közben, amikor általában aktívak vagyunk, és ezernyi apróság köti le a figyelmünket. Sokat lehet tenni azért, hogy ne történjen nagy baj, nem szabad leblokkolni viszont vészhelyzet esetén sem. Lássuk, mire kell figyelni munkabaleset estén!

Ugyanolyan baleset, mint a többi!

„A kollégám összeesett mellettem. A kórházban meghalt.” – meséli egykori Komárom-Esztergom megyei munkahelyéről egy fiatalember. – „A többiek soron folytatták a munkát.”  A munkahelyen bekövetkező balesetek esetén, főleg, ha a hangulattal, környezettel egyébként sincs minden rendben, sokszor tapasztalhatunk furcsaságokat. A büntetéstől való félelem, az erős koncentráció, a baleset miatti ijedtség sokszor a legrosszabbat hozza ki az emberekből. Holott a munkabaleset sem különbözik semmiben a focipályán, közúton vagy az otthon szerzett sérülésektől.

A legfontosabb teendők itt is:

• Helyszín biztosítása
• Mentő hívása, orvos értesítése
• Elsősegélynyújtás

Ennek a háromnak a sorrendjét mindig a körülmények, és a helyzet súlyossága határozza meg. Ha például valaki áramütést szenvedett, a terület áramtalanítása, vagyis a helyszín biztosítása akár az elsősegély megkezdésénél is fontosabb: el kell kerülni, hogy bárki más is megsérüljön a beteg környezetében.  Az erős vérzést azonnal csillapítani kell, ez sokszor fontosabb, mint az üvegszilánkok összesöprése, máskor azzal érjük el a leggyorsabb eredményt, ha azonnal orvosért kiáltunk.

A mentők, az üzemorvos és más segítő szervek elérhetőségét érdemes és szükséges jól látható helyen jelezni. Ismerjük meg a mentőhívás szabályait!

Mitől más mégis a munkabaleset?

A munkabaleset fogalmát az 1993. évei XCIII. törvény 87. paragrafusának 3. pontja adja meg: „az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.” Munkahelyi baleset tehát, ha a szakács elvágja az ujját a késsel, akkor is, ha nem közvetlenül a munkáltató hibája egy rossz mozdulat. Munkabaleset az is, ha valaki elcsúszik a műszak után a zuhanyzóban, és az is, ha a villanyszerelő a megrendelő nappalijában szenved áramütést.

A munkabaleset azért más, mint a szabadidőben bekövetkező események, mert itt a körülményeket nagyon pontosan ki kell vizsgálni. Ez két dolog miatt fontos: tudni kell, hogy mi vezetett a balesethez, mert ezzel elkerülhető a megismétlődése, a munkavállalót pedig minden esetben, az ő felelősségének mértékétől függetlenül kártérítés illeti meg a sérülések miatt.

Az események rögzítése miatt minden balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. Erre vonatkozóan a 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról ad iránymutatást. Itt található pedig a munkabaleseti jegyzőkönyv minta (letölthető). A jegyzőkönyvet érdemes minél gyorsabban az események megtörténte után kitölteni. Érdemes fényképekkel, és a biztonsági kamera felvételeivel is igazolni, mi történt. A kamerával történő megfigyelésről itt írtunk bővebben.

„Úton a munkába” történt

Az úgynevezett úti baleset a munkabalesetek speciális csoportja. Úti balesetnek minősül, ha a munkavállaló a szállására tartva, vagy onnan elindulva szenved sérüléseket. Ha bizonyítani lehet, hogy a dolgozó a lehető legrövidebb úton ment haza a munkavégzés helyéről, de például elesett a biciklijével vagy elcsúszott a járdán, akkor a keresőképtelensége idejére a baleseti táppénz 90%-át, vagyis valamivel magasabb összeget kap, mintha csak táppénzen lenne.

Más a helyzet akkor, ha a munkavállalót a munkaadó saját, vagy bérelt járművön viszi haza. Ha például a céges busz szenved balesetet, a sérültek a 100%-os baleseti táppénzre jogosultak. Ebben az esetben üzemi balesetnek számítanak az események.

Az úti balesetek kapcsán érdemes figyelni arra, hogy különös óvatossággal közlekedjünk, tartsuk be a KRESZ szabályait, vagy a minket szállító jármű vezetőinek előírásait is. Használjuk például a céges busz biztonsági övét, ne álljunk fel a mozgó járművön, vagy ne fogadjuk el a lehetőséget, hogy arra nem alkalmas eszközzel, például a teherautó platóján szállítsanak haza bennünket!

Mit kell tudnunk munkavállalóként?

Ha üzemi baleset ért bennünket, munkavállalóként a következőket érdemes figyelembe venni:

• A felvett baleseti jegyzőkönyvet nem vagyunk kötelesek elfogadni. Jogunk van abban a saját verziónk rögzítését kérni az eseményekről.
• Ha a munkáltató nem ismeri el üzemi balesetként a történteket, kérhetünk jogorvoslatot.
• A baleseti táppénz megítéléséről szóló határozatot az erre jogosult TB kifizetőhely, vagy a megyeileg illetékes járási hivatal adja ki. Erre a dokumentumra a kártérítési ügyintézéshez is szükség lesz.

A személyi védőeszközök segítenek a balesetvédelemben 

Mit kell tudnunk munkáltatóként?

Munkáltatóként gyakorlatilag minden helyzetben felelősek vagyunk a dolgozókért. Nem csak a munkavégzés helyén, de az öltözőkben, raktárakban, sőt, egyes esetekben a közlekedés során is.

Azt, hogy melyek a pontos kötelezettségeink munkaadóként, arról a 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet ad iránymutatást. A rendelet alapján az üzembe helyezés előtt minden munkahelyet veszélyességi osztályba kell sorolni. A balesetek elleni védekezés módjai osztályonként változnak.

Néhány általános szabály:

• Ügyeljünk rá, hogy az egyéni védőeszközök rendelkezzenek EK-tanúsítvánnyal és megfelelőségi nyilatkozattal. Ez bármilyen munkakörnyezetre igaz.
• Nem kell üzemi balesetnek tekinteni azokat az eseményeket, amelyek munkavégzés közben, de kizárólag a munkavállaló „elháríthatatlan magatartása” miatt történnek. Ilyen például, ha valaki ittasan dolgozik, vagy szándékosan okoz balesetet.
• Munkaidőn kívül (például túlórában) csak akkor vagyunk felelősek a munkavállaló egészségéért, ha a munkavégzés kifejezetten a mi utasításunkra történt. Ha valaki például nyitás előtt, önszántából segít a munkatársának, a bekövetkezett sérüléseket nem kell munkabalesetnek elismerni.
• Nem minden baleset okoz komoly sérülést, mégis jobb, ha ezeket az eseményeket is rögzítjük. Jó példa erre az egészségügyi dolgozókat érő véletlen tűszúrás, vagy a hegesztés közben bekövetkező, apróbb égési sérülés.

Az üzemi balesetnek komoly erkölcsi és anyagi kockázata van. Ilyen esetekben azonban a testi és lelki következmények a legelrettentőbbek. Munkavállalóként a saját érdekünkben ragaszkodjunk a biztonságos körülményekhez, munkáltatóként pedig tegyünk meg mindent a balesetek elkerülésére! Ne habozzunk külsős munkavédelmi cég szakértő segítségét kérni! Több szem a munkabiztonság terén is többet lát!