Törvénnyel és józan ésszel szemben – Miért következett be a törökbálinti petárdaraktár-robbanás?

Törvénnyel és józan ésszel szemben – Miért következett be a törökbálinti petárdaraktár-robbanás?

(tanulságos munkabalesetek 7. rész)

 2004. augusztus  5-én, néhány perccel 17 óra előtt hatalmas robbanás rázta meg Törökbálint környékét. Az első detonációt, amely olyan erős volt, hogy még a helyszíntől 7 km-re található szeizmográfok is érzékelték, több kisebb is követte. Az egykori Mechanika Művek területéről hatalmas füstoszlop szállt fel. Nem sokkal később lángolni kezdett a telephely körüli aljnövényzet is. A balesetben három ember veszítette életét, 10-en sérültek meg és 6 környékbeli ház is teljesen kiégett. A törökbálinti petárdagyár-robbanás néven elhíresült eset a magyar ipar történetének egyik legszégyenteljesebb tragédiája lett.

Baleset vagy merénylet?

A Pyro-Technic Kft. 1998-ban költözött a Törökbálint külterületén álló egykori Mechanikai Művek területére. A cég tevékenysége körül mindig sok volt a kérdőjel. A tűzijátékok értékesítésével foglalkozó vállalatot a környéken petárdagyárként emlegették, pedig nem rendelkezett a készítéshez szükséges engedélyekkel.

Több jel arra mutat, hogy a raktárban illegális petárdakészítés zajlott. A cég a helyi bányásztársaság engedélyét kérte fekete lőpor tárolására. Többen úgy tudták, a Magyar Honvédség pusztavacsi állomásán viszonylag olcsón lehetett hozzájutni az anyaghoz. A gyanút tovább erősítette, hogy a tűzvizsgálat során katonai lőszerek nyomait találták meg a területen. Emiatt több szakember elképzelhetőnek tartotta, hogy a telepen fel nem robbant lőszerek “újrahasznosítását” végezték.

Mivel a tevékenységet senki sem ismerte pontosan, nehéz pontosabban következtetni arra, miért robbantak be a tárolt anyagok. Egyes források szerint a cég a baleset előtt egy nagyobb megrendelést kapott, az a petárdatípus, amit a vevő kért viszont nem volt elérhető. A tanúk szerint a raktárból anyagmozgatás zaja, később valakinek a jajgatása hallatszott ki. Emiatt több lehetséges forgatókönyvet is lehetségesnek tartanak:

• A nem megfelelő rakodás (ütődések, súrlódásból keletkező hő, szikra stb.) miatt berobbantak az anyagok.
• Kísérletezni próbáltak az anyagokkal és a körülmények kontrollálhatatlanná váltak.
• A munkások nem tartották be az alapvető szabályokat, nyílt lángot vagy valamilyen nem bevizsgált berendezést, például kávéfőzőt használtak.

A tűzvizsgálat szerint sem elektromos zárlat, sem villámcsapás nem okozhatta a balesetet, azt viszont nem lehetett egyértelműen kideríteni, hogy csak a robbanás után, vagy már az előtt keletkezett-e a tűz.  Emiatt viszont az idegenkezűséget sem lehet egyértelműen kizárni. A cég a későbbi büntetőjogi eljárás alatt is arra hivatkozott: a telephely merénylet áldozata lett. Mivel a cég korábban az augusztus 20-ai központi tűzijáték lebonyolításáért is felelt és a baleset idején is több vidéki helyszín ünnepi rakétái is a helyszínen voltak, sokan szakmai féltékenységről, leszámolásról és bosszúról kezdtek pletykálni.

Az esetet követő bírósági eljárás nyolc évig húzódott az ügy pedig a büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül ért véget. A pirotechnikai szakértő szerint a raktárban több szabályt is megsérthettek, ezt a véleményt azonban a bíróság nem vette figyelembe. Az önkormányzat, valamint a házukat és vagyontárgyaikat elveszített helyiek kártérítést kaptak. A törökbálinti robbanás azonban a mai napig az egyik legrejtélyesebb tragédia.

Nem voltak rendben az engedélyek

 Az egykori Mechanikai Művek telephelyén a baleset bekövetkezésekor 80-100 cégnek volt telephelye. A Mechanikai Műveket a 1930-as években hadianyag, azon belül is robbanószer gyártására hozták létre. A területet ennek megfelelően alakították ki: tüzivíz medencéket és földsáncokat hoztak létre, de az épületek anyagának megválasztásával is a biztonságot kívánták növelni. A telep megfelelt a korabeli szabványoknak, az évek során azonban rengeteg változás történt.

A rendszerváltás után a Mechanikai Művek feldarabolódott. A korábban egységesen kezelt területnek több tulajdonosa lett, a korábbi védműveket átépítették. A környék telkein egyre több lakóingatlan épült, sokszor szabálytalanul. A robbanás kockázatát már nem vették olyan komolyan, mint a hadianyaggyártás idején.

Megfelelő dokumentáció hiányában a raktárépületek oltása mindig kockázatos

A Pyro-Technic Kft. 1998-ban költözött a hajdani MM területére és rögtön megkezdte az átépítéseket, bár erre nem volt engedélye. A tulajdonosok többek között lecsatlakoztak a létesítmény közös tüzivíz medence rendszeréről és saját tűzcsaphálózatot alakítottak ki.

Az átépítésekre a cég nem kért engedélyt, ezért az önkormányzat 2003-ban és 2004-ben is megbírságolta a vállalatot. 2002-ben a tűzoltóság ellenőrizte a telephelyet. A vizsgálat során súlyos szabálytalanságok kerültek napvilágra. A szakértők kijelentették, hogy a hely nem alkalmas a pirotechnikai eszközök tárolására mert hiányoznak a minimális követelmények, például a szikramentes padló vagy a tűzjelző rendszer.

A baleset utáni oltást nagyban nehezítette, hogy a tűzcsap-rendszerben a nyomás nem volt megfelelő, holott erre a tényre már a 2002-es vizsgálat is felhívta a figyelmet. A károk enyhítésében végül az segített, hogy a balesetkor a helyszínen tartózkodott a Fővárosi Vízművek egyik szakembere, aki megnyitotta az egyik víztározó fedelét. Ez a műtárgy nem tartozott a “hivatalos” tüzivíz források közé, de segített a vízhiány mérséklésében.

Munkavédelem: életveszélyes hiányosságok

 A bíróság a felmentő ítéletet szóban azzal indokolta: a cég volt vezérigazgatója “nagyfokú gondossággal” járt el a baleset idején, a beszámolók egy része azonban egészen másról árulkodik. A létesítmény alapvetői hibái mellett többen arról is beszámolnak: a raktár zsúfolt és rosszul szellőztetett volt. Ez a két hiba egy sokkal biztonságosabban kialakított épületben is felesleges kockázatot jelent.

A szabályok betartásával kevésbé lettek volna súlyosak a következmények

Szellőztetés nélkül a robbanásveszélyes vagy mérgező gázok koncentrációja megnőhet a teremben. Az elhasznált levegő miatt a dolgozók figyelme romlik, ráadásul a hőmérséklet és a páratartalom is megnőhet. Az érzékeny anyagok könnyen reakcióba léphetnek egymással vagy a környezetükkel.

A zsúfoltság több szempontból is kerülendő. A túlságosan telített helyiségekben szűkülnek a menekülési útvonalak. A láng- és hőálló burkolatok képesek ugyan lassítani a tűz terjedését, azonban minél több éghető anyag van ezek környezetében, annál intenzívebb vagy hosszabb az égés. Könnyen megtörténhet, hogy egy ilyen hatásnak a burkolat már nem tud ellenállni.

A törökbálinti tűzeset hatását súlyosbította, hogy nem állt rendelkezésre lista és információ a területen tárolt készletek pontos összetételéről. Ennek hiányában a tűzoltóság nehezen tudta megbecsülni, melyik területen milyen szerekre lehet szükség a hatékony oltáshoz.

Súlyosabb hiba, hogy a jegyzőkönyvek szerint a cégnek semmilyen mentési terve nem volt. Ha ez a dokumentum létezett volna, gyorsabb és pontosabb lehetett volna a tűzoltóság riasztása. A mentési terv nem csak azért lehet hasznos, mert segíti a házon belüli gyors és pontos beavatkozást. Akkor is fontos, ha végül más erőket is be kell vonni a munkába. Megfelelő terv birtokában tudni lehet például, hol érdemes túlélők után kutatni, vagy hol kell nagyobb figyelmet fordítani a műszaki mentésre – akár valamilyen, elsőre nem egyértelmű összefüggés miatt.

A Pyro-Technica Kft. úgy igyekezett csökkenteni a költségeit, hogy nem őriztette folyamatosan a területet. A baleset idején nem dolgozott a biztonsági szolgálat, emiatt sem lehetett teljes bizonyossággal kizárni, hogy idegenkezűség történt. A rosszindulatú vagy akár véletlen “látogatások” megelőzése sok üzem esetén kulcsfontosságú a biztonság szempontjából. Sokszor ártó szándék sem kell ahhoz, hogy komoly baleset következzen be. Ilyen eset lehet például, ha valaki egy ismeretlen, látszólag elhagyott területre téved és cigarettára gyújt, anélkül, hogy sejtené, milyen gyúlékony anyagok vannak körülötte.

A cigarettázásról több forrás is megjegyzi: bár a területen tiltották a nyílt láng használatát, valószínűleg senki nem ellenőrizte, hogy a dolgozók valóban betartják-e a szabályt. A robbanás lehetséges okai közé sorolják, hogy valaki rágyújtott a belső helyiségben. A gondos és meggyőző munkavédelmi oktatás rengeteget segíthet abban, hogy a munkatársak megértsék egy-egy szabály jelentőségét.

A törökbálinti katasztrófában három ember, a Pyro-Technic Kft. munkatársa vesztette életét. Hat családi ház égett le, megsérültek a környék épületei és a parkoló autók is. A messzire szóródott tűzijáték-maradványok egy részét a lakosság szedte össze, ezek a száraz, meleg időben újabb veszélyforrást jelenthettek volna.

A szabályok betartása és a szigorúbb ellenőrzés talán megelőzhették volna a bajt, de minden bizonnyal legalább csökkentették volna a súlyos következményeket, akár akkor is, ha hiszünk a merénylettel kapcsolatos teóriáknak. Az eset jól mutatja: a biztonság nem csak a vezetők vagy szakemberek, hanem mindannyiunk felelőssége is.

Balesetmentes munkavégzést kívánunk!