Kis kert, nagy baj – munkavédelem a háztáji gazdaságban

Kis kert, nagy baj – munkavédelem a háztáji gazdaságban

A zöldségek és gyümölcsök ára az egekbe szökött. Ezzel párhuzamosan a kertészkedés a virágkorát éli. Egyre többen tűrik fel az ingük ujját és indulnak kapálni, karózni, locsolni a saját termés reményében. A kiskert viszont csak akkor működik jól, ha a munkát komolyan vesszük. Nem csak a termés, de a saját épségünk és egészségünk érdekében is.

Elvesztette a karját 

Pár hete bejárta a közösségi médiát annak az amerikai édesanyának a története, aki mindkét karját elveszítette. A negyvenes éveiben járó nő kertészkedés közben egy vágást szerzett az egyik felkarján. Hamarosan összeesett és kórházba kellett szállítani. Kiderült, hogy vérmérgezést kapott, emiatt a végtagjai perifériás keringése elhalt. A nagyobb baj megelőzésének egyetlen módja az amputáció volt.

Egyszerű művelet, váratlan veszély

Nem ő volt az egyetlen. A 44 éves Lucinda Smith egy hasonló balesetben életét vesztette. A sajtó csak egy karcolást említ, amelyet szintén a kertben dolgozva szerzett. Hasonló történt egyébként 1942-ben Albert Alexanderrel is. A fiatal rendőr arcát egy rózsatövis karcolta meg. Ő volt a világon az első beteg, akit penicillinnel kezeltek sikeresen, de sajnos ekkor még nem állt rendelkezésre elegendő tisztított gyógyszer, így végül a kezdeti javulás ellenére belehalt a vérmérgezésbe.

A kerti veszélyek közül talán az ehhez hasonló esetek a legdrámaibbak, hiszen aki valaha ásót vagy metszőollót ragadott az tudja: szinte lehetetlen karcolások nélkül megúszni a munkát. Csakhogy a rozsdás szerszámok és a föld, komoly kockázatot jelentenek. A termékeny humusz például különböző állati eredetű bomlástermékeket is tartalmazhat. Ezek súlyos veszélyt jelentenek.

Érdemes a kertben olyan ruházatot viselni, amely megvéd az apró sérülésektől. A zárt cipő, hosszú ujjú felső, kesztyű, nadrág a nagy melegben kényelmetlennek tűnhetnek, de nem csak a vágásoktól és horzsolásoktól, de a napégéstől is védenek. Fontos, hogy kertészkedés után alaposan mossunk kezet és fertőtlenítsük a legkisebb sérülést is. Figyeljük a sebeket. Ha fájdalmat, gyulladást, szivárgást tapasztalunk, menjünk orvoshoz!

Gyilkolt a kútvíz 

Egy floridai férfi súlyos idegrendszeri tünetekkel került kórházba, ahol néhány nappal később el is hunyt. Mint kiderült, a halálát az úgynevezett “agyevő amőba” (Naegleria fowleri) okozta. A félelmetes, apró lény a meleg, állott édesvizet kedveli – így például egy napon hagyott locsolócső 26-28 fokos, párás környezete is kedvez a megtapadásának.

Az agyevő amőba Magyarországon a statisztikák szerint még nem szedett áldozatokat, az elmúlt 60 évben amerikában is “csak” kevesebb, mint 160 ilyen esetet regisztráltak. Tudósok azonban úgy látják: a globális felmelegedés kedvez a fehérjebontó egysejtű terjedésének. És nem ez az aprócska lény, amely miatt érdemes tartózkodni attól, hogy slagból, kútból, ellenőrizetlen vízforrásból igyunk.

A slagból csak a növények igyanak!

Egy magyarországi csecsemő édesanyja és nagyanyja néhány évvel ezelőtt felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, miután a kisbaba nitrátmérgezés miatt életét vesztette. A két nő kútvizet adott a gyermeknek.

A locsolócsőben rengeteg baktérium, gomba és más mikroorganizmus telepedhet meg.  A meleg, nedves környezet kedvez ezeknek az élőlényeknek – különösen, ha a víz nem “tiszta forrásból”, hanem például kútból származik. Ez utóbbiak vize önmagában, slag nélkül is sok veszélyt hordoz. Ezek közül az egyik, szinte észrevehetetlen tényező a nitrát, amely például műtrágyázás útján mosódhat a talajvízbe a környező szántóföldekről.

Bár nem minden kút vize tartalmaz kioldott vegyszert és méreganyagokat, a kútvizet sosem szabad ivóvízként kezelni, csak ha a rendszerbe víztisztító berendezést építettek és azt a szakemberek emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítették. Ha nem vagyunk teljesen biztosak a víz minőségében, fogyasztás előtt mindenképpen érdemes felforralni. A legjobb, ha ezt főzés, fürdés, mosás előtt is megtesszük.

Kertészkedés közben fogyasszunk inkább palackozott vizet vagy tiszta kulacsban, edényben tárolt folyadékot! A meleg miatt a vízivásra szolgáló edényekben is könnyen elszaporodhatnak a baktériumok. Ha komolyabb munkára készülünk, érdemes inkább több, kis adag folyadékot (pl. fél literes ásványvizet) magunkkal vinni. A bontatlan gyári csomagolás ugyanis biztonságosabb.

Megvakult a szőlőtől 

A gödöllői egyetem egyik diákja hirtelen elvesztette a látását, miután nagyobb mennyiségű szőlőt fogyasztott. Egy társaság tagjai a cseresznyeszüret után lettek rosszul, egy bicikliző páros pedig az után, hogy a nagy melegben megevett két kilónyi őszibarackot. Az esetekben az volt a közös, hogy mindannyian szokatlanul sokat ettek ugyanabból az gyümölcsből.

A megbetegedések oka permetezőszer-mérgezés veszélyeiről már többször írtunk. Ezek a vegyszerek nem csak lenyelve, hanem szembe és bőrre kerülve vagy belélegezve is mérgezőek – de a szabályok betartása mellett viszonylag könnyű elkerülni a baleseteket. Ezekkel a szerekkel viszont trükkösebb módon is találkozhatunk.

Permetszer nem csak akkor kerülhet például a gyümölcsre, amikor “direktben” kezeljük a fát vagy cserjét. Az anyagot áthozhatja a szél a szomszédból, de származhat például szúnyoggyérítésből is. A helyzet azért különösen alattomos, mert a mosott gyümölcs nem feltétlenül okoz tüneteket – ha azonban elég nagy mennyiséget fogyasztunk belőle, a szer felhalmozódhat annyira, hogy mérgezéshez vezessen.

Hosszabb munkavégzés vagy nagy adag termés elfogyasztása vagy feldolgozása (pl. lekvárfőzés) esetén tulajdonképpen fokozott expozíciónak lehetünk kitéve, emiatt a viszonylag tiszta környezetben is mutathatjuk a mérgezés tüneteit. Ha ilyesmit észlelünk, mindenképpen érdemes közölni az ellátást végző orvossal, milyen tevékenységet végeztünk, mit ettünk az elmúlt órákban. Így könnyebb lehet azonosítani a rosszullét pontos okát.

Csettegők és prüttyögők

Csettegő, güzü, csotrogány, prüttyögők… A házilag barkácsolt traktoroknak ezer féle neve ismert. Ezek a masinák főleg a ‘60-as években kezdtek hódítani. Ebben az időszakban a magánszemélyeket szigorú szabályok kötötték: nagyobb traktor, de még teherautó sem lehetett magántulajdonban, a háztáji gazdaságok viszont virágkorukat élték. A Pannónia vagy Trabant motorból, rotációs kapából vagy Ural és Dnyeper alkatrészekből barkácsolt gépek viszont nagyban megkönnyítették a munkát.

A kistraktort is ugyanúgy kell kezelni, mint a nagyot

A csettegők egy részével szántani, aratni, vontatni, terhet szállítani is lehetett. A házi készítésű járművek egy ideig műszaki vizsgát is tehettek, így nem ritkán rendszámot is kaptak. A mai szigorú szabályok mellett ez már gyakorlatilag lehetetlen.

A prüttyögők sokszor meglepően precízen működnek, hiszen nem ritkán a nagyobb gyárak mesteremberei építették őket. De a házi barkácsnak megvannak a hátrányai. 2021-ben Sajólászlófalván két kisgyerek szenvedett súlyos égési sérülést, amikor egy otthon készített gokartot szerettek volna beindítani. Hasonló baleset azonban nem csak játékszerekkel, hanem a traktorokkal is ugyanígy bekövetkezhet.

A rotációs kapák, benzines fűnyírók, láncfűrészek és csettegők műszaki állapotát éppen úgy ellenőrizni kell, mint az összes többi gépét, függetlenül attól, hogy otthon és nem a munkahelyen használjuk.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ilyen eszközökhöz szinte kénytelenek vagyunk üzemanyagot is tárolni. A Sajólászlófalváihoz hasonló esetek elkerülése érdekében a benzin vagy gázolaj komoly figyelmet igényel. Néhány egyszerű szabályt érdemes betartani:

• Ne dohányozzunk és használjunk nyílt lángot az üzemanyag közelében!
• A kannát ne tegyük ki közvetlen napfénynek és ne tegyük gyúlékony anyagok közelébe!
• Töltéskor ellenőrizzük, hogy beszennyeződött-e a ruházatunk! A kiömlött üzemanyagot zárjuk el a levegőtől, pl. fedjük le homokkal.
• A gépek burkolata felforrósodhat. Töltés előtt várjuk meg, hogy az alkatrészek visszahűljenek. Csak álló gépet töltsünk!

A háztáji kertészkedés sokáig Magyarország élelmiszertermelésének közel 50%-át volt képes biztosítani. A szakemberek szerint a kertek hasznosítása ma is sokat tehet a különböző válságok megelőzésében és a következmények csökkentésében. A helyesen művelt kiskert környezetbarát: a terményeket nem kell szállítani, csomagolni, sokszor a vegyszerfelhasználás is kevesebb lehet, mint az ipari termelés esetén.

A kisebb-nagyobb házikertek motivációt adnak, biztosítják a testmozgást, egészségesebbé tehetik az étkezést. Ahhoz azonban, hogy a saját kis gazdaság minden előnyét élvezzük, érdemes ugyanolyan felelősen gondolkozni a kertben, mint a munkahelyünkön is. A kert komoly haszonnal kecsegtet. Miért ne vehetnénk tehát a kerti munkát komolyan?

Kellemes időtöltést, jó termést kívánunk!