Munkavédelmi kockázatelemzés: miért fontos?
Munkavédelmi kockázatelemzés: miért fontos?
A munkabiztonsági kockázatértékelés elvégzése minden munkaadó törvényben előírt kötelessége. Ezzel a fogalommal ha máskor nem, a legalább 3 évente kötelező felülvizsgálatok alkalmával előbb-utóbb mindenki találkozik. A kockázatbecslés a munkavédelem egyik legfontosabb része. De vajon mi is történik ilyenkor pontosan?
Becslés, elemzés, értékelés – bábeli zűrzavar
A törvények értelmében minden munkahelynek rendelkeznie kell egy kockázatértékelési dokumentummal. Az Európai Uniós előírások szerint ez a dokumentum a kockázatelemzés eredménye. Ennek a folyamatnak a része a kockázatbecslés, amely során felmérik a lehetséges veszélyeket; a kockázatkezelés, amikor kísérletet tesznek a kockázatok lehető legnagyobb mértékű csökkentésére, valamint a kockázat-kommunikáció, vagyis a lehetséges veszélyekről történő tájékoztatás.
A kockázatértékelés szót A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény használja, és a szöveg általában a kockázatelemzés és kockázatkezelés folyamatát érti alatta. Ezt a dokumentumot a munkavégzés megkezdése előtt kell elkészíteni, majd, hacsak az adott ágazatban nincsen erre más előírás, legalább három évente felül kell vizsgálni. Munkahelyi baleset esetén azonnal újra kell elemezni a működést.
Akkor most büntetnek?
Kockázat szinte minden munkahelyen előfordul. A kockázatbecslést végezheti erre megfelelő jogosultsággal rendelkező cég, vagy a munkavállaló ezzel megbízott, és az előírt képesítést birtokló “belsős” munkatársa is. Ha a szakember valamilyen hiányosságot talál, akkor az elsődleges cél annak kijavítása, vagyis a kockázatkezelés.
Ha a tehát a kockázatelemzés eredménye, hogy a forró alkatrész megégetheti a munkavállaló kezét, a kockázatkezelés részeként megfelelő kézvédelmi eszközt, kesztyűt kell adni a dolgozóknak. Attól, hogy szinte minden alkatrész forró a gyártósoron, még nem lesz a cég “veszélyesebb” – a gondot az okozza, hogy ha a sérülések kockázatát nem csökkentik az elfogadható szint alá.
Hogyan zajlik a kockázatelemzés?
A kockázatelemzés során először azonosítani kell a veszélyforrásokat. Ez az egyik legnehezebb feladat, hiszen szinte bármi kockázatot jelenthet. A kockázat lehet például:
- Biológiai eredetű (állati ürülék, ételmaradék, stb.)
- Fizikai eredetű (rezgés, áramütés, forgó alkatrészek, zaj stb.)
- A munkakörnyezetből következő (pl. munkavégzés hidegben, víz alatt, magasban, stb.)
- Pszichoszociális (stressz, érzelmi terhelés, stb.)
Ezek után mérlegelni kell, hogy mennyire súlyosak az adott kockázatok, vagyis mekkora valószínűséggel következik be valamilyen maradandó, vagy végzetes következménnyel járó esemény. Erre az úgynevezett kockázatértékelési mátrixot lehet alkalmazni. Erre az MMI Kockázatértékelési segédlete kínál példát:
Miért érdemes külsős cégre bízni a kockázatértékelés?
A kockázatértékelés nem csak azért fontos, hogy megfeleljünk a jogszabályi előírásoknak. Mindenkinek elemi érdeke, hogy egy-egy munkahely a lehető legbiztonságosabban üzemeljen. A kockázatelemzésnek tehát nagyon széles körűen ki kell terjednie az adott telephely működésére.
A szakembernek meg kell vizsgálni többek között az adott területre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a berendezések tanúsítványait és gépkönyveit, de még azt is, milyen gyakran tartanak tűzvédelmi- vagy munkavédelmi oktatást a cégnél. A munkabiztonság szempontjából elengedhetetlen a munkavállalók bevonása is. Ehhez legtöbbször kérdőíves felmérést vagy interjú sorozatot készítenek.
A külsős szakemberek alkalmazásának nagy előnye, hogy a folyamatokat egy, már több helyszínen tapasztalatot szerző szakértő vizsgálja át. A külső nézőpont sokat segíthet abban, hogy a megszokásból, rutinból eredő hibák is kiküszöbölhetők legyenek. A kockázatelemzés során a munkavállalók olyan személlyel beszélhetnek, aki nem áll alattuk vagy felettük a munkahelyi ranglétrán, így nagyobb bizalommal nyílhatnak meg a szakembernek. Egy ilyen cég könnyen fel tudja tárni a pszichoszociális veszélyt rejtő konfliktushelyzeteket, vagy éppen a belső oktatás és tájékoztatás hiányosságait is.
A kockázatértékelés a biztonságos munkakörnyezet megteremtésének alapja. A veszélyek felmérése és csökkentése mindenkinek érdeke. Egy megbízható, hozzáértő és alapos partner kulcsfontosságú ebben a feladatban.