Otthon is biztonságban: munkavédelem home office-ban

Otthon is biztonságban: munkavédelem home office-ban

A koronavírus járvány elleni védekezés egyik első lépése az volt, hogy a nagyobb cégek – még a vonatkozó rendelet életbe lépése előtt – otthoni munkavégzést rendeltek el azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkakörében ez lehetséges volt. Egyre több vállalat jelzi: már nem is szeretnének visszatérni az irodába. A home office munkavégzésnek sok előnye van. Legalább ennyi kérdést is felvet viszont ez az új helyzet. Lássuk!

Kinek éri meg az otthoni munka?

Az otthoni munkavégzéssel látszólag és ideális esetben mindenki jól jár: a munkavállalóknak nem kell ingázniuk, a cégnek pedig nem kell drága irodát fenntartania. Tárgyalás előtt be lehet dobni egy mosást, a vállalat pedig megszabadul például a napi takarítás költségeitől. Aki már próbálta, az viszont tudja: a helyzet nem olyan idilli, mint amilyennek első pillanatban tűnik.

Az otthoni munkavégzés problémái nem egyidősek a COVID-19 járvánnyal. Az otthoni – főként adminisztratív, szellemi jellegű – munkavállalás korábban főleg tőlünk nyugatabbra volt igazán elterjedt. Különböző nemzetközi szervezetek már évek óta foglalkoznak a távmunka problémájával – de számos kérdésre még a járványhelyzet beállta előtt sem sikerült választ találni.

Az egyik legnagyobb gondra végül mégis a járvány világított rá: a távmunka nagyon drága lehet, nem csak a vállalkozás, de a munkavállaló számára is. A biztonságos távmunka lehetőségéhez:

• megfelelő, nyugodt lakhatási körülményekre és
• stabil internet kapcsolatra, valamint áramellátásra

van szükség minimum. Ezek a feltételek azonban nem mindenki számára adottak. A fiatal munkavállalók például sokszor apró lakásokba, társas albérletekbe kényszerülnek. A családosoknak, kisgyerekeseknek gondot jelenthet nyugodt helyet találni a munkavégzéshez. Vidéken a minőségi internetkapcsolat jelenthet problémát. A home office miatt megnövekednek a rezsiköltségek, sok cég pedig a plusz felszerelés beszerzését, vagy a saját eszközök használatát is elvárja a munkavállalóitól.

A vészhelyzet idején kiadott magyarországi kormányrendelet szerint a munkáltatónak kötelessége téríteni az otthoni munkavégzés miatt keletkezett többletköltséget.

Bár sok költséget meg lehet takarítani az otthoni munkával, a cégekre is többlet terhek járulhatnak ezáltal. Az egyik legnagyobb erőforrást az informatikai rendszer megfelelő kialakítása jelenti. Ide tartozik az adatok védelme, a különböző, munkához szükséges szoftverek beszerzése vagy a számítógépek, laptopok, egyéb eszközök biztosítása is.

Az otthoni munka is veszélyes?

Munkahelyi balesetek ritkán történnek otthon – vonhatnánk vállat legyintve, csakhogy ez nem teljesen igaz. Az otthonról végezhető munkák többnyire vagy viszonylag egyszerű feladatok (például összeszerelés, szortírozás) vagy adminisztratív, szellemi jellegű munkák. Ezeken a területeken sokkal kisebb az esélye a súlyos balesetek bekövetkezésének, mint egy bonyolult üzemben, vagy a kiszámíthatatlanabb terepi munkáknál. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az otthoni munka veszélytelen.

Az irodai munkavégzésnek is megvannak a maga kockázatai, ezek pedig nem maradnak a munkahelyen, hanem hazakísérik a munkavállalót. Csakhogy, míg az irodákat általában az adott célnak megfelelően tervezik, az otthonokra ez már nem igaz. Míg a legtöbb irodában kötelező bizonyos, viszonylag szigorú tűzvédelmi előírások betartása, a csúszásmentesítés vagy az érintésvédelmileg megfelelő berendezések használata, az otthonokban ennél jóval lazábbak a szabályok.

Az otthoni munkavégzés nem feltétlenül zajlik jó körülmények között

Azok, akik otthon végeznek munkát gyakran kénytelenek a háztartási teendők és a céges feladataik között váltogatni a figyelmüket. Ez nem feltétlenül jelenti, hogy valaki hatfogásos ebédet készít az értekezlet alatt – de megfőzhet egy kávét, vagy feltehet egy zacskó tésztát a tűzre. A figyelmet megosztani viszont nem egyszerű. Míg az irodában ritka, hogy senki se észlelje a gázon felejtett üres teáskannát vagy egy bekapcsolva felejtett főzőlapot, az otthoni “multitasking” esetén más lehet a helyzet.

Napjainkban gyakori gond, hogy a lakások villamos hálózata nem bírja az újkori terhelést. A régebbi lakások hálózatát néhány kisebb berendezés működésére méretezték. Mára azonban hűtő, szárítógép, mosógép, kávéfőző, mikrosütő, különböző töltők és szórakoztató elektronika is csatlakozik a konnektorokba. Ha a család az egész napot otthon tölti és a tanuláshoz, munkához számítógépet használnak a megugró terhelés hosszú távon tűzveszélyt jelenthet.

Az irodákban általában található megfelelő tűzoltó készülék, van mentési terv és odafigyelnek a menekülési útvonalak biztosítására is. Az otthoni munkavégzés esetén általában egyik sem adott – a dolgozó személy sokszor egyedül van, így baj esetén is nehezebben kér segítséget.

Távmunka vagy otthoni munkavégzés?

A távmunka és az otthoni munkavégzés kéz a kézben járnak, de korántsem azonosak. Napjainkban egyre többen dolgoznak például valamilyen multinacionális cégnek az otthonukból vagy közösségi irodából. Sokan, bár magyar munkahelyre járnak, az idejük nagy részében gyakorlatilag távmunkát végeznek: a főnökük, megrendelőjük egy másik országban van, ők pedig valamilyen elektronikus eszközzel tartják a kapcsolatot.

A távmunka nem feltétlenül jelent otthoni munkavégzést, hiszen sokan közösségi irodát bérelnek, esetleg változatos helyekről, “digitális nomádként” dolgoznak. A távmunkások helyzete tehát nem csak azért nehézkes, mert nem mindig adottak az ideális fizikai körülmények. Sokan közülük mentális problémákkal is küzdenek.

A kiégés a digitális nomádokat is veszélyezteti

A távmunkában dolgozók általában kevesebb kapcsolatot ápolnak a kollégáikkal. A rugalmas munkaidő sokszor azt jelenti: hosszúra nyúlnak a munkanapok, emiatt fokozatosan elszigetelődnek az átlagos ritmusban élő munkavállalóktól. Ez erősíti a pszichoszociális veszélyekből eredő kockázatokat is. Ez stresszhez, magánéleti problémákhoz vezethet.

A hosszú távú hatások

 Az otthoni vagy távoli munkavégzés nem csak rövid távon jár kockázatokkal. A speciális körülmények hosszú távon speciális problémákhoz vezethetnek. Íme néhány apróság, amelyek az idő múlásával komolyan befolyásolhatják a munkavállaló egészségét:

• Sokan a kanapéról dolgoznak. A munkavállalók egy része nem fordít figyelmet arra, hogy megfelelő székben, egyenes háttal, vagy kellő magasságú asztalon dolgozzon. A rossz üléspozíció miatt hátfájás és ízületi problémák is kialakulhatnak.
• Hiányzik a megfelelő világítás. A sötét, lefüggönyözött szobában, ablaktalan helyiségben végzett munka gyakran érezteti a hatását. A szem hamarabb fárad, nagyobb az esélye a látásromlásnak is.
• Mozgásszegény életmód. Az ingázás megterhelő, ha viszont a lakást sem kell elhagyni, sokan a minimális mozgásról is megfeledkeznek. Ez növeli a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a túlsúly kialakulásának kockázatát.

Legyen a home office mindenkinek előnyös!

Megfelelő ütemezés és előkészületek mellett az otthoni munkavégzéssel a munkavállalók és munkaadók is jól járthatnak. Érdemes azonban figyelembe venni: a jó teljesítményhez egyáltalán nem csak egy út vezet. Sokan társadalmi vagy egészségügyi okokból nem tudják vállalni az otthoni munkavégzést, például mert nem adottak a megfelelő lakáskörülményeik. Mások számára a bejárás nehézkes hasonló indokból: ők például távol élnek a munkalehetőségektől, esetleg valamilyen betegség korlátozza a szabad mozgásukat.

A nemzetközi ajánlások többsége és a hazai jogalkotók is amellett teszik le a voksukat: a távmunkának első sorban lehetőségnek és nem kényszernek kell lennie – legalább is akkor, ha ezt a veszélyhelyzet nem indokolja. Ennek értelmében:

• Az otthoni munkavégzés kereteiről előzetesen, írásban meg kell állapodni.
• A home office okozta többletköltségeket a munkáltatónak kell viselnie
• A munkáltatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelő keretek között ellenőrizze a munkavállaló munkakörülményeit.

Természetesen a kérdés nem ennyire egyszerű. A legtöbb vita abból adódik: mennyi joga van a munkáltatónak belépni a munkavállaló lakásába – még akkor is, ha saját érdekében próbálja felmérni a körülményeket. Kérdés az is: vajon jogos-e, ha valaki azért kerül hátrányba egy állás megpályázásakor, mert valamilyen okból nem szeretné vállalni az otthoni munkát, esetleg elutasítja a munkáltató ellenőrzését.

A home office nem csak a céget és az alkalmazottakat állítja próbatételek elé, de a hatóságok dolgát is megnehezíti. Nem könnyű ellenőrizni például, hogy egy-egy cég betartja-e a munkaidő korlátozására vonatkozó előírásokat – nem dolgoztatja-e jóval hosszabb ideig a részmunkaidőbe bejelentett munkavállalókat, mint ahogyan arra jogosult lenne. Nehezebb annak vizsgálata is: nem kényszeríti-e a szürkezónába, vagy vállalkozásba a cég a korábbi alkalmazottait.

Az otthoni munkavégzés körül tehát továbbra is sok a tisztázatlan kérdés. A pontos keretek pedig valószínűleg csak a jövőben, a globális veszélyhelyzet elmúlásakor alakulnak majd ki. Munkavédelemmel foglalkozó vállalkozásként azonban fontosnak tartjuk hangsúlyozni: a munkáltatónak az otthon dolgozó munkavállalókra is gondos figyelmet kell fordítania. Ugyanez igaz a másik oldalra is: az otthoni munkakörülményeket és a kereteket a munkavállalónak is fontos úgy kialakítani, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyen. A home office munkavégzés lehetőség és felelősség is egyben. Éljünk vele bölcsen!