Pszichoszociális veszélyek: mindenkit érintenek?

Pszichoszociális veszélyek: mindenkit érintenek?

„Nem kell annyit lelkizni, csak meg kell fogni a munka végét! Neki sem depressziója van, csak ideje!” Az elmúlt néhány évben egyre nyíltabban beszélünk a pszichés eredetű megbetegedésekről, de ennek ellenére hajlamosak vagyunk alábecsülni ezeket a veszélyeket. Pedig a stressz és a lelki okokra visszavezethető betegségek már európai szinten is hatalmas anyagi – és természetesen társadalmi – veszteséget okoznak.

60% veszteséget hoz a stressz

Egy európai uniós felmérés szerint az EU-ban „elveszett” munkanapok 60%-áért a munkahelyi stressz volt felelős. Vagyis a munkavállalók az esetek nagy részében nem egy egyszerű megfázás és nem is valamilyen baleset miatt maradtak otthon inaktívan, hanem valamilyen lelki okokra visszavezethető betegség miatt.

A munkahelyi nehézségek okozta depresszió 671 billió Euró veszteséget okoz az EU-ban évente. Eközben azonban a munkaadók 88%-a úgy nyilatkozik: csak azért tesz lépéseket a megelőzés érdekében, mert erre jogszabályok utasítják. Ez főleg azért nagy probléma, mert így az sem mérhető pontosan, hol és mekkora veszélynek vannak kitéve a dolgozók. A jelenlegi felmérések azt mutatják, hogy a stressz és a kiégés a menedzsereket és vezető beosztásúakat érinti a leginkább. Ez az adat azonban félrevezető, hiszen ez az a munkavállalói csoport, ahol az egyik legjobban figyelik a pszichés egészséget, miközben az alacsonyabb beosztásokban szolgálatot teljesítők is megszenvedik a feszültség hatásait.

Miért betegít meg a munka?

A pszichés betegségek összetett tényezők miatt alakulnak ki, ezért nehéz meghatározni, pontosan milyen szerepet tölt be ilyenkor a munkahely. A Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről egy olyan kutatás, amelyik arra próbált választ adni, milyen stressztényezők jelentkezhetnek a munka során. A kérdőív 7 úgynevezett dimenzióban vizsgálja a lelki egészséget. A hét dimenzió a következő:

1. Munkahelyi követelmények

• Ide tartoznak a mennyiségi elvárások, a siettetés érzése, de a munka miatti érzelmi megterhelés is. Ez utóbbi főleg a segítő szakmában jelent komoly kihívást.

2. Szervezet és munkakör

• Ez a dimenzió azt mutatja meg, hol van a helyünk a munkahelyi hierarchiában, mennyire vagyunk kiszolgáltatva, illetve mennyire végzünk értelmes munkát. Ezek a problémák főleg a multinacionális cégek dolgozóit, a szolgáltató központok munkavállalóit érintik.

3. Együttműködés és vezetés

• Ide tartozik a jutalmazás, a munkakör átláthatósága és az együttműködés a főnökséggel. A minőségellenőrök, középvezetők, műszakvezetők küzdenek sokszor ilyen kihívásokkal, ha nem teljesen egyértelmű, meddig terjed a felelősségük.

4. Munka-magánélet egyensúly

• A szabadidő és munkaidő egyensúlya, illetve a munkahelyi jólét tartozik ide. Az egészség szempontjából fontos, hogy az munkavállaló ne merüljön ki annyira a munkahelyén, hogy a családjában már ne tudjon helytállni.

5. Bizalmi légkör

• A vezetés és a kollégák egymás közötti kommunikációja és a munkatársak közötti viszony tartozik ide. Meglepő lehet, de a pletyka is veszélyeztető tényező.

6. Erőszak és zaklatás

• A szexuális zaklatás, a kirekesztés, az erőszakos gyakorlatok tartoznak ide. Az ellenőröket, biztonsági őröket, rendvédelmi dolgozókat is sokszor érheti agresszió és megaláztatás.

7. Egészségi állapot, jóllét

• Számít, hogy a munkavállaló mennyire érzi egészségesnek magát, jól alszik-e, jónak értékeli-e az erőnlétét.

Mit tehet a munkahely a mentális egészségért?

A Munka Törvénykönyve rendelkezik arról, hogy a munkáltatónak a kötelessége gondoskodni a munkatársa pszichés jólétéről. A gyakorlatban ezt viszont már sokkal nehezebb megvalósítani, hiszen rengeteg olyan kockázati tényező van, amelyet nehéz észrevenni.

A megfelelő mentálhigiénés gyakorlat kialakításának érdekében érdemes a munkavédelmi audit során a pszichoszociális tényezőket is megvizsgálni. Jelentős kockázatot például a monoton munkavégzés, a veszélyes munkakör, de akár az is, ha túl gyakran változnak a felszerelések, munkaeszközök vagy feladatok is.

A munkavállalók képzése és folyamatos tájékoztatása szintén sokat tehet a stresszcsökkentésért. Gyakran már a piktogramok, irányítótáblák elhelyezése, vagy a helyenként kifüggesztett szabályzatok és ellenőrző listák is növelik a biztonságérzetet és az átláthatóságot – ez pedig éles helyzetben megnyugtató.

A jól dokumentált folyamatok, a megfelelő, írásban is tisztázott felelősségi körök és a nyílt, könnyen érthető kommunikáció a legösszetettebb munkakörben is hatékonyan csökkentik a feszültséget. A gondos munkavédelmi vizsgálat segít feltárni a hiányosságokat és kiszámíthatóbb helyzetet teremteni szinte minden munkakörnyezetben.