Jelentés a Nemzetgazdaság 2020. évi munkavédelmi helyzetéről – A COVID-év tanulságai

A 2020-as év munkavédelmi statisztikájának tulajdonképpen egy nagyon fontos tanulsága van: nem történik baleset, ha nem csinálunk semmit. A munkahelyi balesetek száma évről évre növekszik, 2020-ban azonban jelentősen csökkent ezek száma. Nem nagy meglepetés, hiszen a koronavírus-járvány miatt számos vállalkozás állt le hosszabb-rövidebb időre. A statisztikát mégis érdemes átböngészni – a számok ugyanis sokat segítenek abban, hogy megállítsuk a balesetek számának növekedését.

Mégsem javul a munkavédelem helyzete?

Többször írtunk arról: ha az elmúlt 20-30 év számait nézzük, a munkahelyi balesetek és megbetegedések száma jelentősen csökkent napjainkra. 2016. óta mégis romlanak a számok. Elhamarkodott volt az optimizmus? Nem egészen.

A nehézipar háttérbe szorulásával csökkent a súlyos, sok embert érintő katasztrófák veszélye

1990-től napjainkig a statisztika azért javulhatott jelentősen, mert az ország gazdasága átalakult. Az elavult üzemek, bányák jelentős részét bezárták. Egyre több kisvállalkozás engedhette meg magának a modernizációt és jelentősen szigorodtak az előírások is. Ma a 30 évvel ezelőttihez képest jóval korszerűbb eszközökkel, szigorúbb szabályok között zajlik (a gyakran egyébként is kevésbé kockázatos) munka.

2016-ban a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések jelentési kötelezettsége is megváltozott. A szigorítás miatt jóval több esetről szereznek tudomást a hatóságok, a növekedés ennek az eredménye is. Nem lehet azonban elmenni amellett: bár a technika folyton változik, a számok nem javulnak – ehhez egy COVID-évre és a leállásokra volt szükség.

Csak az nem sérül meg, aki nem dolgozik? 

A jelentés kitér arra, milyen a súlyos és halálos kimenetelű munkahelyi balesetek ágazati és területi megoszlása. A lista nem okoz túl sok meglepetést: a legtöbb súlyos és halálos baleset a fővárosban történt, ezt az erősen iparosodott és nagy lakosságszámú megyék követik.

Ha azonban a baleseti rátákat, vagyis azt az arányt nézzük, hány munkabaleset jut 1000 főre, illetve hány halállal végződő incidens 10.000 főre, a kis lakosságszámú Komárom-Esztergom megye rögtön a sor elejére ugrik, jelentősen hátrébb csúszik viszont a főváros – itt sokan dolgoznak, a nagy számok törvénye alapján tehát a balesetek is nagyobb valószínűséggel következnek be.

2020-ban leggyakrabban az építőiparban történt súlyos baleset (63 bejelentett incidensből 27 volt halálos). Ezt követi a feldolgozóipar, a szállítás és raktározás, a mezőgazdaság, az adminisztráció és szolgáltatás-támogatás, illetve a kereskedelem és gépjárműjavítás. Ha megnézzük, a legrosszabb baleseti rátával rendelkező megyékben milyen munkalehetőségek vannak többségben, érthető, miért kerülhettek ebbe a koránt sem dicsőséges pozícióba.

Problémások lehetnek a statisztikák

A dokumentum kiemeli, hogy a statisztikák nem tökéletesek. Még mindig sok olyan munkáltató van, aki nem jelenti megfelelően, ha munkahelyi baleset történik. A jelentést összeállító szakértők szerint még mindig az a tendencia, hogy a balesetek bekövetkezését igyekeznek úgy beállítani, mintha az egyedül a sérült felelőssége lenne. Sokszor nem hallgatják meg a baleset tanúit vagy hiányosan rögzítik a jegyzőkönyvet,

A dokumentum kitér arra is: a jegyzőkönyvek általában a sérült figyelmetlenségének vagy felkészületlenségének tulajdonítják, ha történik valami. Ezzel szemben a balesetek utáni vizsgálat sokszor arra az eredményre jut, hogy a munkáltató is hibázott. A balesetek leggyakoribb oka, hogy hiányoznak a munkavédelem műszaki feltételei, esetleg nincsenek megfelelő felszerelések sem.

Foglalkozási betegségek: óriás a nemek közötti különbség

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek (egyszerűsítve: mérgezések) statisztikája érdekes tendenciát mutat. A foglalkozási betegséggel regisztrált munkavállalóknak alig több, mint az egynegyede férfi. A fokozott expozíciós esetek azonban 96%-ban a férfiakat érintik.

2020-ban az egészségügyi dolgozók voltak a legveszélyeztetettebbek

A jelentés megjegyzi: 2020-ban közel tízszer annyi foglalkozási betegséggel kapcsolatos esetet regisztráltak, mint 2019-ben. A 2019-es jelentésben a nemek aránya a foglalkozási megbetegedések esetében jóval kiegyenlítettebb, sőt, a férfiak 54%-ban, a nők viszont csak 46%-ban érintettek a megbetegedésekben.

Az eltolódott arányokért nagy valószínűséggel a Sars-Cov-2, vagyis az új típusú koronavírus-járvány felelős. A statisztika szerint a vírus volt az összes 2020-ban regisztrált foglalkozási megbetegedés hátterében. Az esetek jelentős hányada az egészségügyben következett be (93%), a második helyen 4.7%-kal az oktatás állt. Ezeken a területeken a legkitettebb pozíciókban általában nők teljesítenek szolgálatot.

A zaj is lehet veszélyforrás 

A fokozott expozíciós eseteket az előző pontban leegyszerűsítve mérgezéseknek neveztük, de ez a megfogalmazás nem teljesen fedi a valóságot. Az esetek több, mint 93%-át valamilyen kémiai anyag, 6,55%-át viszont a zaj okozta.  A kémiai eredetű esetek jelentős részét fémek vagy szerves oldószerek okozták, csupán 1%-ot “egyéb anyagok”. Ez jelen esetben egyetlen megbetegedést jelentett – egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei férfi arzénmérgezését.

Mennyire felelősek a munkahelyek és a dolgozók? 

Ha valaki a munkahelyén valamilyen rendellenességet tapasztal, közérdekű bejelentést vagy panaszt tehet. A közérdekű bejelentések általában az általános higiénés állapotokra, a munkakörülményekre és a munkaszervezésre vonatkoztak, panasszal pedig a munkahelyi balesetben megsérült vagy foglalkozási betegségben szenvedő munkavállalók éltek. A hatóságok a panaszok és bejelentések ellenőrzése során gyakran olyan rendellenességeket is találtak, amelyek nem szerepeltek az eredeti bejelentésben.

Utóellenőrzésre 570 esetben került sor, ekkor a hatóság azt vizsgálta, hogy a munkavállaló az előző ellenőrzésen feltárt hiányosságokat megszüntette-e. 67 esetben ez a munkáltatónak nem sikerült. a cégek összesen 5 140 000 Ft bírságot fizettek – ez a tavalyi évben előírt összeg négyszerese – holott a bejelentések és panaszok száma összességében csökkent.

A legfontosabb tanulságok

A 2020-as év nem volt egyszerű sem a munkáltatók sem a munkavállalók számára, mint ahogy azoknak sem volt könnyű, akik a munkavédelem területén tevékenykednek. Az egyik legsarkalatosabb kérdés a rendszerben a bizalom volt. A munkavállalóknak meg kellett bízniuk a főnökeikben, akik igyekeztek mindent megtenni a megbetegedések elkerülése érdekében. Eközben azonban a vezetőségnek is bíznia kellett a dolgozókban, a szabályok betartása ugyanis az ő felelősségük is volt.

A rendszerben a munkavédelmi feladatot ellátó személyekre és cégekre is komoly felelősség hárult, hiszen az ő részvételük is elengedhetetlen volt, például a veszélyhelyzeti protokollok összeállítása során. Emellett a hatóság szerepe is jelentős maradt, hiszen folyamatos ellenőrzéssel és tájékoztatással kellett segíteni a hatékonyabb járvány elleni védekezést.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi és Irányítási főosztályának jelentését az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkáltatói és Munkavállaló Oldala is véleményezheti. A Munkavállalói oldal megköszönte az ITM-nek, hogy a cégeket és alkalmazottaikat igyekezett ellátni információval a járvánnyal kapcsolatban, kifejtette azonban, hogy az érdekegyeztetés a pandémia alatt nem ment zökkenőmentesen. A képviselők úgy érezték, sokszor nem jutnak el hozzájuk azok az anyagok, amelyeket a Munka Törvénykönyve szerint véleményezhetnének a jogalkotási folyamat során.

A Munkáltatói Oldal kissé borúlátóbb volt a 2020-as évvel kapcsolatban. A képviselők kiemelték: zavarta őket, hogy a munkavédelmi ellenőrzéseket ellátó szakembereket más típusú ellenőrzésekre kérték fel – vizsgálták például a munkahelyi maszkviselést, de nem ellenőriztek munkaügyi hiányosságokat. Kifogásolták azt is, hogy a tűzvédelmi és munkavédelmi képzéseket a szakképzési törvény alá helyezték. Az erről szóló vita lefoglalta a szakmát, így kevés idő jutott a munkavédelem valódi fejlesztésére.

A munkavédelmi és tűzvédelmi szakemberek felkészültségét a jelentést készítők is kulcsfontosságúnak ítélik mind a fertőzés elleni védekezés, mind az általános munkavédelem szempontjából. A jelentésből kiderült, hogy a külsős munkavédelmi cégek és munkavédelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozók szaktudását és felkészültségét az ellenőrzések során sokszor kétségbe vonták.

Elgondolkodtató a jelentéskészítőnek az a tapasztalata, hogy azok a cégek, akik főállásban foglalkoztattak munkavédelmi szakembert, általában jobban teljesítettek az ellenőrzéseken, a szakember jobban figyelembe tudta venni az adott üzem sajátosságait.

Mi a mindennapok során ezt másképp tapasztaljuk. Igaz, hogy a külsős munkavédelmi cégek szolgáltatásainak színvonala nagyon változó. Ha azonban sikerül felkészült és felelős munkavédelmi partnert találni, azzal a vállalkozás nem csak jelentős összeget takarít meg. Sokszor egy új látásmódot és ezzel sokkal nagyobb biztonságot is nyer.

Rendszeresen követjük a munkavédelem híreit és odafigyelünk a legfontosabb eseményekre a munkabiztonság világában, kollégáink pedig folyamatosan képzik magukat. Az évek során számos céggel dolgoztunk együtt, többféle technikával, vezetői stílussal, csapattal és igénnyel találkoztunk. Ez a tapasztalat segít abban, hogy biztonságos, egészséges és kellemes munkakörnyezet kialakítását tegyük lehetővé – bármilyen körülmények között.