A rabszolga, aki elveszi a munkánkat (?): a mesterséges intelligencia és a munkavédelem összefüggései

“Magyarázd el nekem a maghasadás folyamatát, mint egy ötévesnek!” – a képernyőn némi várakozás után erre a kérdésre már olvasható is a válasz, amelyhez nem tudósra vagy kémiatanárra volt szükség. Mesterséges intelligencia (AI) generálta. Ez a “kiszervezett agy” egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaságban. De vajon egy okos rabszolgáról van-e szó csupán, vagy az AI egyszer elveszi a munkánkat?

A mesterséges intelligencia fogalma 

A mesterséges intelligenciának ma már számos meghatározása létezik. A lényeg: az AI olyan szoftverek, alkalmazások, algoritmusok összessége, amelyek az emberi gondolkodást igyekeznek leképezni. A mesterséges intelligencia programok képesek például tanulni, adatokból következtetéseket levonni, bizonyos fokig elvontan gondolkodni.

 “Rajzold le a mesterséges intelligenciát” –  DALL-E képe saját magáról

Ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát működésre bírjuk, nem kell programot írnunk, elég utasítást adni és a program maga keresi meg a megoldást arra, hogy teljesítse a kérésünket.

Az AI képes tanulni, reagálni a környezet vagy a felhasználó visszajelzéseire. Bizonyos értelemben úgy viselkedik, mint egy élőlény, aki egyszerre nagyon buta és nagyon okos.

Mesterséges intelligencia a munkában

A különböző fejlesztő cégek igyekeznek egyre több AI megoldással előrukkolni. Ezek közül az egyik legnépszerűbb a ChatGPT, amelyet az OpenAI kutató laboratóriuma fejlesztett ki. A szolgáltatások egy része ingyenesen is használható és egyre többen alkalmazzák különböző feladatokra.

Léteznek egyéb rendszerek is. Szintén az OpenAi fejlesztése például a DALL-E, amely illusztrációk, rajzok, grafikonok generálására képes a felhasználó utasításai alapján.

Plágium – A DALL-E szerint más tollával ékeskednek

A különböző mesterséges intelligencián alapuló programokat ma már az élet számos területén igyekeznek használni. Sok programozó kísérletezik azzal, hogy ezek segítségével írassa meg például a kódok egy részét vagy egészét. Az elkészült megoldást végül csak tesztelni, javítani és egyszerűsíteni kell.

Mások szövegeket, esszéket, folyamatleírásokat generálnak. Ezek az írások általában viszonylag pontosak és jó szerkesztettek, de a tényeket, következtetések sokszor ellenőrizni kell.

Hasonló a helyzet az illusztrációkkal is. A This Person Does Not Exist című oldalon például olyan arcképeket lehet legenerálni, amelyek a megszólalásig hasonlítanak egy élő ember portréjához. Csakhogy az alkalmazás ezeket a “fotókat” egy adatbázis képeiből montírozza össze. A képeken szereplő emberek nem léteznek – ezek a portrék nyugodtan felhasználhatók például olyan cikkek, történetek illusztrálásához, amelyekhez nem szívesen használják modellek képeit – hiszen ki pózolna könnyű szívvel sorozatgyilkosként vagy egy potencianövelő-szer reklámarcaként?

Az AI a munkaerőpiacra lép

A különböző AI-kat vagy hasonló, de kevésbé fejlett eszközöket rengeteg cég alkalmazza több-kevesebb sikerrel. Bár az mesterséges intelligencia sok szempontból tökéletes megoldásnak tűnik, a használatának még mindig komoly korlátai vannak.

Egyes tanulni képes algoritmusok már egészen komoly feladatokat képesek ellátni. a segítségükkel lehetséges például egy-egy termelési folyamat optimalizálása. (Pl.: esős időben a rendszer kevesebb vizet adagol a növénynek és tudja a saját mérései alapján tökéletesíteni azok tápanyagellátását.) Más algoritmusok adatok előszűrésére, válogatására, elemzésre alkalmasak. Ezeket használják például árajánlatok generálására, e-mailek szortírozására, esetleg chat-botok (pl. automata ügyfélszolgálat) fejlesztésére.

A legtöbb ilyen rendszernek egyelőre két hátránya van: vagy nagyon sok emberi ellenőrzést igényel (gyakorlatilag “betanítás alatt” van), vagy csak nagyon egyszerű feladatokat tud ellátni, viszonylag zárt rendszerben.

A mesterséges intelligencia egyelőre általában csak a legegyszerűbb, monoton feladatokat képes teljesen önállóan elvégezni, az összetettebb munkákhoz még rengeteg befektetett emberi erőforrás, ellenőrzés, fejlesztés szükséges.

Az AI és a munkavédelem 

Munkabiztonsági és megtérülési szempontból a mesterséges intelligencia alkalmazása azonban már ma is remek ötlet lehet. Az AI például rengeteg monoton, ismétlődő feladatot vehet át a “humán” munkaerőtől. A különböző dokumentumok, jelentések, kimutatások generálása az AI segítségével gyorsabb, pontosabb és olcsóbb is lehet. A monoton, gyakran adminisztratív jellegű feladatok sokszor a kiégés és túlterhelődés elsődleges okai. A mesterséges intelligencia alkalmazása ilyen esetekben tehát teljesen ésszerű és biztonságos megoldás lehet.

Az AI sokszor nem csak a munkavállalók, de maguk a munkavédelmi szakemberek munkáját is megkönnyíti. A mesterséges intelligenciával lehetséges például szimulációk futtatása. Az AI képes meggyorsítani a kockázatelemzést, lehetővé teszi a statisztikai és egyéb adatok gyors vizsgálatát. Ez számos ötletet adhat a munkához, új nézőpontok alkalmazását teszi lehetővé, növeli a szakemberek kapacitását, így (költség)hatékonyabbá válnak a folyamatok.

Az AI és az egyenlő esélyek

A mesterséges intelligencia egyik előnye az is, hogy a kezelőfelület (felhasználói interfész) nagyon leegyszerűsíthető. Egy-egy kérdést élő szóban is feltehetünk. Az utasításokat nem kell valamilyen programozási nyelven megfogalmazni. Ez bizonyos értelemben kiegyenlíti az esélyeket. A mesterséges intelligenciára azok is támaszkodhatnak, akik egyébként csak felhasználói szintű számítógépes tudással rendelkeznek, tanulási nehézségekkel, részképesség-zavarokkal küzdenek.

A mesterséges intelligencia látszólag éppen az egyszerűbb munkaköröket teszi feleslegessé – hiszen nincs például szükség arra, hogy az irodában valaki külön foglalkozzon az árajánlatok vagy beszámolók készítésével. De ugyanezekben a munkakörökben nyit meg új távlatokat is – hiszen képes támogatni az egyszerű munkakörben dolgozó, akár alacsonyabb végzettségű embereket abban, hogy akár az eddiginél magasabb hozzáadott értékű munkát is képesek legyenek elvégezni hosszabb betanítás nélkül.

Az AI-t sokszor alkalmazzák a kiválasztási folyamatokban is. Sokan úgy gondolják, emiatt a jelöltek előszűrése igazságosabb lehet, hiszen senki nem akadhat fent a rostán a HR-es szakemberek előítéletessége miatt. Mások viszont úgy gondolják: az algoritmikus előszűrés éppen a diszkrimináció és a személyes adatokkal való – nevezzük így – visszaélés miatt aggályos.

Utóbbi esetben az AI képes lehet arra, hogy az önéletrajz alapján ne csak a személy szakmai előéletét tudja ellenőrizni. Képes lehet az interneten elérhető adatmorzsákból, a jelölt digitális lábnyomából egyéb érzékeny adatokra is következtetni, például a vallási hovatartozására vagy az egészségügyi állapotára is.

Ilyennek látja a DALL-E az esélyegyenlőséget

Különösen az állásra jelentkezők előszűrésénél probléma, hogy sokan, bár alkalmasak lennének a munkára, azért nem kerülnek be a végül interjúzó jelöltek közé, mert a származásuk, bőrszínük, koruk vagy nemük miatt kevésbé tartják őket megfelelőnek az adott munkakörre. Ma már sok cég felismerte, hogy ez a gyakorlat gyakran több kárt okoz, mint hasznot, ezért igyekeznek igazságosabbá tenni a folyamatot, például kifejezetten fénykép nélküli önéletrajzot kérnek, vagy első körben feladatot adnak és nem kérdeznek rá a jelölt korára vagy előző munkahelyére.

Ezzel a gyakorlattal szembe megy az AI mindenre kiterjedő nyomozása. Az algoritmusok például képesek lehetnek arra, hogy egy adott személyt olyan képeken is azonosítsanak, amelyeket nem lehet erősebb szálakkal a jelölthöz kötni. Kiszúrhatják az arcát például egy tüntetésről készült sajtófotón, egy koncertfelvételen vagy egy közösségi média felületre felkerült felvétel hátterében is.

Élni vagy visszaélni? 

A mesterséges intelligencia használata a fenti példákon kívül is számos etikai kérdést felvet. Ahogyan már említettük, az AI segítségével új arcokat generálhatunk. Ezekről a “fotókról” első látásra nehéz megmondani, hogy nem valós emberek. Néhány ilyen kép felhasználásával számos csalást lehet elkövetni. Az egyik leggyakoribb és szinte kockázatmentes visszaélés például a társkeresős csalás.

Néhány ismerkedős oldal azt a taktikát alkalmazza, hogy prémium díjat szed a látogatóktól, például azért, hogy chatelhessenek a választottjukkal a webes alkalmazáson keresztül. Az izgalmas beszélgetések egy részét az áldozatok néha robotokkal folytatják. Az is előfordul, hogy ezeknek a nem létező személyeknek pénzt érő ajándékokat, köszöntőket, emojikat küldhetnek az oldalon – némi térítés fejében…

A – részben az AI-nak köszönhető – valósághű élmények ennél súlyosabb gondot is okoznak. Az internet sötétebb bugyraiban virágzó ipara van a különböző pikáns felvételeknek, amelyeken például ismert emberek láthatók egymással intim helyzetben. Az úgynevezett deepfake technika ma már alkalmas lehet arra, hogy a valóshoz gyökeresen hasonló felvételeket produkáljon – bárkiről és bármiről. Ahhoz, hogy ma valakiről meztelen fotó kerüljön a netre már nem kell levetkőzni a kamerák előtt. A programok ma már egyre hitelesebben tudják meghamisítani a pőre valóságot.

A fentieknél jóval egyszerűbb problémának érződik, hogy az AI-kat előszeretettel alkalmazzák egyetemisták, középiskolások, sőt újságírók is arra, hogy esszéket, cikkeket és egyéb dolgozatokat generáljanak a segítségével, Az algoritmusok egyre tökéletesebben képesek imitálni az emberi szóhasználatot, így ma már nem minden esetben könnyű bizonyítani a plagizálást – ami valójában nem is plágium – ellenben tévedések, rémhírek, félinformációk terjesztésére is kiválóan alkalmas.

Sok művész arra is panaszkodik: a mesterséges intelligencia valójában lop tőlük. A “művészi” képeket az algoritmus az ő alkotásaik alapján generálja. Tartanak attól, hogy a stílusuk, védjegyeik, az általuk kitalált karakterek végül az AI áldozatává válnak – másolhatók és utánozhatók lesznek. Az AI művészete miatt a munkájuk feleslegessé válik, pedig az algoritmus valójában az ő szellemi terméküket használja fel az új kompozíciók megalkotásához.

Barát vagy ellenség? 

Számos előnyével és hátrányával együtt biztos, hogy a mesterséges intelligencia előbb-utóbb mélyen beépül majd a mindennapokba. A teljes elutasítás vagy a kritika nélküli adoptálás helyett talán akkor járunk a legjobban, ha megbarátkozunk az algoritmusokkal, de nem hunyunk szemet a hibák és hiányosságok felett.

Íme néhány fontos lépés, amellyel biztonságosabbá tehetjük a munkát a mesterséges intelligenciával támogatott világban:

• Ügyeljünk az adatainkra! Ne tároljunk felesleges információkat, védjük a belső rendszereket és figyeljünk arra, hol és mit osztunk meg. A törvények értelmében számos adatot töröltethetünk magunkról a szolgáltatóknál. Ne féljünk élni ezzel a joggal!
• Ne bízzunk 100%-ig az algoritmusokban! Ellenőrizzük az általuk biztosított információt, ha kell, bíráljuk felül a választásukat!
• Ismerkedjünk meg a leggyakoribb csapdákkal és visszaélésekkel és figyeljünk arra, hogy a környezetünket, munkatársainkat is tájékoztassuk arról, hogyan kerülhetik el az egyértelmű veszélyeket!

A mesterséges intelligencia bizonyos értelemben hasonlít egy okos gyermekre. Rajtunk, a környezeten is múlik, hogyan fejlődik és alakul, milyen szerepe lesz a társadalomban a későbbiekben. Neveljük együtt az AI-t, azzal a gondossággal, ahogyan egy következő generációt gondoznánk! Legyünk jó példa egy digitális világban is!

 

Eredményes munkát kívánunk!