Szó szerint a munka védelme: így előzzük meg az aszálykárokat

Az aszály több, mint vízhiány

Az árvíz és a csapadékos időjárás közvetlen életveszélyt okozhatnak a munkahelyen. Ezek ellenére, az aszályos idő ritkán jár drámai látvánnyal és személyi sérüléssel. Az aszály elleni védekezés mégis a munka védelmét jelenti, csak kicsit más értelemben. Ha a vízhiány ellen harcolunk, a munka eredményét és a munkahelyeket védjük.

Aszály alatt általában huzamosabb ideig fennálló, csapadékmentes időszakot értünk. Ez sokszor hőhullámmal párosul, ezt főleg nyáron szenvedjük meg. Ma már azonban a téli időszakban is előfordulhat szélsőségesen száraz idő. Ez a mezőgazdaságban ugyanúgy komoly kárt okozhat, mint a nyári meleg.

Az aszály nem csak a csapadék hiányát jelenti

Az aszály egyik legsúlyosabb következménye, hogy a szárazság sújtotta területen a mezőgazdasági termelés gyakorlatilag ellehetetlenül. A csapadékmentes időszakban akár a teljes termés megsemmisülhet. Szélsőséges esetben az aszályt élelmiszerhiány követheti. Az aratás elmaradása miatt többen eleshetnek a bevételeiktől. Egyes országokban emiatt humanitárius katasztrófa is előfordulhat.

Az aszály mértékét több tényező is befolyásolhatja. Súlyosabb az aszály, ha a levegő forró. Ilyenkor a növények párologtatni kénytelenek, ez pedig azzal jár, hogy szinte kiszívják a vizet a földből. A kiszáradás miatt károsodik a talaj, a termőréteg pusztul, ez az úgynevezett légköri aszály pedig a következő, esetleg nem is aszályos évek termésére is hatással lehet.

Kinek és miért kell védekeznie az aszály ellen? 

Az aszályos időszak tehát nem egyenlő a forrósággal, amikor szinte mindenki a hőguta vagy hőkimerülés ellen igyekszik védeni a munkatársait. Az aszály egy összetett természeti és gazdasági probléma, amely ellen – működési területtől függetlenül – mindannyiunknak védekeznie érdemes.

A tartós vízhiány miatt át kell alakítani a mezőgazdaságot

A mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó cégek esetében egyértelmű, miért van szükség arra, hogy hosszú távon felkészüljenek a vízhiányos időszakokra, víz- és klímatudatos gazdálkodást folytassanak. Egy-egy szárazabb periódus kárait ugyanis ezek a vállalkozások szó szerint a bőrükön érzik.

Az időjárást előrejelző rendszerek ma már viszonylag fejlettek, így nagy valószínűséggel meg lehet jósolni, mennyire lesz csapadékos egy-egy időszak, mezőgazdasági szezon. Egy-egy aszályos évet felelős gazdálkodással a legtöbb vállalat képes lehet áthidalni, akár különösebb beavatkozás nélkül is – igaz, azon az áron, hogy az adott időszak valószínűleg veszteséges lesz.

A mezőgazdaságban a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a tudományos kutatások szerint valószínűleg hosszú távú éghajlatváltozásra kell felkészülni. Ennek eredménye akár az is lehet, hogy több aszályos év követi egymást. Ahol eddig csak egy-egy száraz szezon pusztított, ott a talajnak, ökoszisztémának és gazdaságnak általában volt lehetősége és ideje helyreállni. Ha viszont az aszályos időszakok nagyobb ütemben követik egymást, ott beavatkozás nélkül a pusztítás végzetes lehet. Ha több egymást követő évben is megsemmisül például a talajtakaró növényzet, ott egy idő után maga a termőerő is károsodik.

A gazdálkodásnak struktúraváltással, technológiai korszerűsítéssel, például az öntözés bevezetésével vagy a termésösszetétel megváltoztatásával kell készülnie az aszályra. Ez szintén a gazdaság minden területére hatással van.

De nem csak ilyen magas szinten fontos kezelni a problémát. Ugyanígy a kiskertekben, háztáji gazdaságokban, udvarokban is fel kell készülni ezekre az időszakokra – különben itt is gondokra számíthatunk. Ha például a kertek növénytakarója megy tönkre, megváltozhat a terület vízelvezető képessége. Egy nagyobb felhőszakadás után villámárvíz alakulhat ki, megnő a levegőben a szálló por mennyisége, a rossz talajon invazív gyomnövények szaporodhatnak el.

Íme néhány apróság, amit mindenki megtehet a mikroklíma javításáért, akár a saját kertjében, akár a cég telephelyén:

• Hagyjuk hosszabbra nőni a füvet! A lenyírt, lekaszált maradványokat sok esetben hagyhatjuk a talajon is. A hosszabb fű jobban takarja a talajt, megtartja a nedvességet és kisebb eséllyel pusztul el a vízhiányos időszakban.
• Gyűjtsük az esővizet. Jól jöhet az öntözéshez.
• Becsüljük meg a pocsolyákat! Próbáljuk ki a következőt: szurkáljuk meg a pocsolya alját, hogy a víz a talajba szivároghasson. A nedves területet ültessük be fűmaggal, fehér, vagy vörös herével. Ezzel a kiégett felületen is kis, zöld szigeteket alkothatunk, segítve a lemosódás megállítását és a regenerálódást.
• Ültessünk fákat! Az árnyék hűsít és segít a párát a föld közelében tartani. Ehhez természetesen érdemes szakember segítségét is kérni.

Az aszály és a munkavédelem 

Az aszály következményei nem csak a gazdálkodókat és telek tulajdonosokat érintik. A szárazság minden vállalkozás életét befolyásolhatja.

Az aszály, főleg, ha a nyári kánikulával kéz a kézben érkezik, megviseli a szervezetet, így sok olyan helyszínen is a melegben történő munkavégzés szabályait kell figyelembe venni, akkor is, ha egyébként a dolgozók nincsenek nagy hőhatásnak kitéve egész évben.

Aszályos időben gyakoribbak lehetnek a tarló- és bozóttüzek. A kiszáradt növényzet vagy a telephelyen tárolt anyagok könnyebben begyulladhatnak, ezért fontos kiemelten figyelni arra, hogy elkerüljük a szikraképződést, spontán gyulladást.

Érdemes ügyelni arra is, hogy a szélsőségesen száraz időben a kutak, tüzivíz medencék, más “ismerős” vízforrások kiszáradhatnak, a vízszint jelentősen csökkenhet. Fontos ellenőrizni a vízvételi helyeket, illetve felkészülni arra, hogy átmenetileg vízhiány fordulhat elő, esetleg fogyasztási korlátozás lép életbe. Érdemes ezekkel tervezni, például olyan munkálatok esetén, ahol a vizet hűtésre használjuk. Elképzelhető, hogy a megszokott mennyiség nem áll majd rendelkezésre.

A kiszáradt növényzet tűzveszélyes

Egyes, többnyire speciális területeken az ivóvízellátás is veszélybe kerülhet. Ingadozhat a nyomás, emiatt gyakoribb lehet a csőtörés, a hálózat szennyeződése, ezért érdemes “alternatív” ivóvízforrással, például palackos vízzel készülni.

Szomorú eset, de megtörténik az is, hogy a vadállatok vagy magukra maradt háziállatok szomjaznak. Emiatt nagyobb az esélye, hogy bajba jutott vagy elhullott állatokkal találkozunk. A kutakat, víztározókat, forrásokat, medencéket érdemes gyakran ellenőrizni. Egyéb vízlelőhelyet nem találva a szomjas állatok könnyen beleeshetnek az ilyen szokatlan “itatókba”.

Az aszály a vizes élőhelyeket is érintheti. A természetes vizek szintje csökkenhet, emiatt akár tömeges halpusztulást is tapasztalhatunk. Az állati tetemek komoly biológiai veszélyt jelentenek.

Aszályos időben a légszennyezettség is nagyobb lehet. A kiszáradt tó- és patakmedrek száraz iszapjából például egészen szokatlan anyagok is a levegőbe kerülhetnek. Sok telephelyen a veszélyes hulladékok egy része nedves környezetben, víz alatt áll (ilyen a helyzet például a hírhedt illatos úti telephelyen is.) Ha a víz elpárolog, szintén veszélyes por szabadulhat fel.

A légúti betegséggel, allergiával küzdő emberek állapota a szennyezés hatására rosszabbodhat, de sokszor olyan területeken is nagyobb a veszélyes anyagoknak való kitettség, ahol a hétköznapokban nem lehet nagyobb terhelést mérni. Ha tehetjük, ebben az időszakban kerüljük a porolással járó tevékenységeket! Csökkentsük például a gépjármű forgalmat, ne söpörjünk, rakodjunk, takarítsunk feleslegesen!

Mit hoz a jövő?

 A klímaváltozás zajlását ma már szinte teljesen egységesen elfogadja a tudomány. A legtöbb szakember csak azon vitatkozik: klímakatasztrófa küszöbén állunk-e vagy a technológia fejlődik és végül nagy kellemetlenségek árán – de sikerül átvészelni a drasztikusabb környezetváltozást is.

A bekövetkező folyamatok egy részét szinte lehetetlen előre megjósolni és modellezni. A jelenlegi helyzetben csak egy biztosat mondhatunk: a “klímatudatos” tervezést a jövőben nem lehet elkerülni. Még akkor is, ha a jelenlegi, aszályokkal és kánikulákkal tűzdelt éveket egyfajta átmeneti, kiszámíthatatlan nehézségnek értékeljük – a jogszabályok meg fogják követelni, hogy proaktívabban álljunk az időjárási folyamatokhoz.

A rendszerbe a munkavédelem is szorosan beletartozik. Az új szabályok és gondolkodásmód ezen a területen is más hozzáállást követel. Ha csak szigorúan az anyagi szempontokat vesszük figyelembe, még akkor is jobban járunk, ha egy lépéssel a törvények és a jog előtt tudunk maradni.

De arról sem szabad megfeledkezni: a munkavédelem feladata nem csak a balesetmegelőzés és az egyének védelme. Hiszünk benne, hogy a közösségért is felelősséggel tartozunk. Ez pedig azt jelenti: a legrosszabbra készülünk, de a lehető legjobb megoldás érdekében.

Kellemes időt kívánunk!