Munkavégzés melegben: jogunk van a biztonsághoz

Hamarosan beköszöntenek az év legmelegebb napjai. Sokaknak viszont éppen ez az aszályos, forró időszak a legserényebb munka ideje. Az építkezéseken, mezőgazdaságban és a közlekedésben dolgozók komolyan veszélyeztetettek a kánikulában. A melegben történő munka azonban sehol nem könnyű. Lássuk, mit lehet tenni a testi és szellemi biztonság érdekében.

Milyen az a meleg munkahely?

Vannak munkahelyek, ahol a hőség a mindennapok része. A pékségek sütői, a kovácsok tűzhelyei, az öntödék kokillái mind-mind átforrósítják a környezetüket. Máshol csak a nyári meleg okoz gondokat. A városi autóbuszok vezetőfülkéjében például akár ötven fokig is felkúszhat a hőmérő higanyszála. Az autópálya-munkások élete sem könnyű 24 fok felett, de sokszor azoknak is nehéz, akiknek az irodájába tűz be a nap.

A “meleg” természetesen nagyon relatív fogalom. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet ezért azt mondja ki, hogy 24 °C (K) EH felett már zárt és szabad térben is meleg környezetben történő munkavégzésnek minősül minden tevékenység.        A furcsa rövidítés a “korrigált effektív hőmérséklet” értéket jelöli. Ez egy komplex mérőszám. Figyelembe veszi a légsebességet, a hősugárzást és a páratartalmat is. Ez elsőre nagyon jól és korrekten hangzik (a nagy irodaházakban például 24 fokos állandó hőmérsékletet igyekeznek biztosítani a kényelem érdekében), a gyakorlatban viszont ez az összetett mérés nem túl praktikus. Jelenleg inkább a munkaadó belátásra van bízva, hogy melegnek tekinti-e a munkahelyet.

Miért kell figyelni a hőmérsékletre?

 Bár a korrigált effektív hőmérsékletet nehéz megállapítani, munkaadónak és munkavállalónak is közös érdeke odafigyelni a szabályokra. Az általános javaslat az, hogy ha a munkavállalók többsége melegnek érzi a munkahelyet, érdemes alkalmazni legalább a fenti jogszabályban előírt követelményeket és mindent megtenni a komfortérzet javítására.

Miért veszélyes a melegben végzett munka?

• Csökken a koncentrációs képesség, romlik a teljesítmény.
• Melegben az izmok elernyednek, csökkenhet a fogóerő és a teljesítőképesség.
• Nő a kiszáradás veszélye. Felborulhat a szervezet elektrolit egyensúlya, ez pedig akár eszméletvesztéshez, szívdobogáshoz, légzési nehézségekhez is vezethet.
• Napszúrás, napégés következhet be.
• A keringési, szív-és érrendszeri betegségek rosszabbodhatnak.
• A forróságban megnő a tűzveszély.

A nyári munkavégzés azért is különleges, mert sokan dolgoznak szokatlan körülmények között. Sokan végeznek alkalmi munkát, vagy olyan tevékenységet, amely csak az évnek ebben a szakaszában jellemző (csónakkölcsönzés, szüret, fagylaltárusítás, stb). A szabadságolások miatt sokszor megnő az egy munkavállalóra jutó terhelés, ráadásul a gyerekek napközbeni felügyeletét is meg kell oldani.

Kánikulában gyakoriak az alvásproblémák. Sokan a hőség miatt felébrednek éjszaka, nem tudják kipihenni magukat. A statisztikák szerint a legtöbb munkahelyi baleset nyáron és télen, tehát az extrém meleg és nagy hidegben történő munka idején következnek be.

Eleget mond-e a jogszabály?

 A jogszabály szerint a munkáltatónak minimum fél óránként, de lehetőleg igény szerint kötelessége védőitalt biztosítani a munkatársainak. Ezt 14-16 fokos, maximum 4 tömegszázalékos cukortartalmú italt jelent.

Gondoskodni kell arról is, hogy a dolgozók óránként legalább 5, maximum 10 percig pihenhessenek. Szabad térben ehhez legalább 6 négyzetméteres, légkondicionált helyiséget kell biztosítani – de ez lehet akár a munkásokat szállító jármű utastere is.

Azoknak, akik valamilyen okból 3 hétnél hosszabb ideig nem végeztek munkát az adott területen a munkáltatónak kötelessége biztosítani a fokozatos hozzászokás lehetőségét. Ennek értelmében az első héten a dolgozók csak 2 órát tölthetnek a meleg munkaterületen, majd két hét alatt, az órák számát fokozatosan növelve érhetik el a maximális munkaidőt.

Apróságok, amire érdemes figyelni 

A jogszabály szigorú, de sajnos koránt sem ad teljes útmutatást, amellyel megelőzhetőek a meleg miatti balesetek. Érdemes ezért néhány dologra különösen figyelni.

• Klimatizált helyiségből (esetleg a kinti hidegből) a forróságba lépni, vagy fordítva, a forró utcáról a légkondicionált épület belsejébe lépni veszélyes lehet. Érdemes a klímát legfeljebb 5 fokkal a külső hőmérséklet alatt üzemeltetni. Jó ötlet, ha a munkatársaknak lehetőséget adunk a “zsilipelésre”. Már az is sokat segít, ha a klimatizált busz árnyékos helyen teszi le az utasait.
• Ha van rá lehetőség, a meleg helyen érdemes rotációban dolgozni. Ha van rá lehetőség, érdemes óránként, kétóránként cserélni, ki dolgozik a legforróbb területen.
• Ha lehetséges, időzítsük a munkát hajnalra vagy sötétedés utánra, így elkerülhetjük a legnagyobb kánikulát!
• Ügyeljünk a munkaruhára! A forma és egyenruhákból érdemes nyárra lazább változatot is engedélyezni. Ahol ez a biztonságot nem veszélyezteti, a védőöltözetben is tehetünk engedményeket. Léteznek hűtőruházatok és kifejezetten meleg időre készült felszerelések is.

Mit tehet a munkavállaló? 

A kánikulában történő munkavégzés mindig is a legnehezebb munkajogi kérdések közé tartozott. Sok turisztikában, vendéglátásban dolgozónak a nyári szezon adja az éves bevétele nagy részét. A szakácsok, pincérek, úszómesterek gyakran nem tehetik meg, hogy rövidebb munkaidőben dolgozzanak. A nyár az építkezések ideje is. A határidők és a munkafolyamatok pedig ritkán veszik tekintetbe az időjárás viszontagságait.

Jó tudni azonban, hogy a munkavállalónak jogában áll megtagadni a munkát akkor, ha az veszélyezteti a saját vagy mások testi épségét. A Munka Törvénykönyve azt is kimondja, hogy a munkaadó utasításai érvénytelenek, ha ellentétesek a jogszabályokkal. Éppen ezért senkit sem szabad védőital és pihenőidő biztosítása nélkül munkára kérni.

A munkavégzés megtagadása azonban nem egyenlő azzal, hogy be sem megyünk dolgozni, vagy nem térünk vissza ebéd után. Ilyenkor is a munkahelyen kell maradni, csak az adott feladatot mondhatjuk vissza.

A pihenőidő nem munkaközi szünet. Az 5-10 perces leállás beleszámít a munkaidőbe, vagyis az így kieső munkát senkivel nem lehet ledolgoztatni – csak túlórával és annak megfizetésével lehet bepótoltatni.

Miben tud segíteni egy munkavédelmi cég?

A meleg helyen történő munkavégzés mindig kockázatos feladat. A jogszabályi előírások nem adnak kielégítő és megbízható védelmet, hiszen egészen másképp éli meg a meleget a buszsofőr, az építőipari munkás, vagy a kemence mellett álló sütőipari dolgozó. A munkahelyeken sok az alkalmi munkavállaló, vagy az olyan feladat, amely nem mindennapos az ott dolgozók számára sem.

Ebben a helyzetben érdemes egy külső szemlélő segítségét kérni. Munkavédelmi cégként gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezünk. Nem csak az előírásokat, de az emberi igényeket is figyelembe tudjuk venni egy-egy munkaterület kialakítása, ellenőrzése során.

A biztonság nem csak a munkavállalónak, a munkaadónak is elemi érdeke. A feszített nyári időszakban a legkisebb csúszás, baleset, figyelmetlenség is komoly kárt okozhat. Egymás megbecsülésével, megfelelő partnerséggel és együttműködéssel azonban a vészhelyzetek nagy része elkerülhető.

Gondtalan nyarat kívánunk!