Diszkóbaleset rengette meg a román kormányt – a Colectiv tragédia

Több, mint 60 fiatal veszítette életét 2015. október 30-án egy romániai szórakozóhelyen. A Colectiv nevű bárban további 184-en – zömmel huszonévesek – súlyosan megsérültek. A bukaresti tűzeset annyira megrázta az országot, hogy a miniszterelnök, Victor Ponta háromnapos nemzeti gyászt rendelt el és benyújtotta a lemondását.

Nagyon jól indult

A Bukarest 4. kerületében található Colectiv nevű szórakozóhelyen több, mint 400-an várakoztak. Ez nem volt szokatlan szám a klub életében. A helyet a korábbi Pionieru cipőgyár épületében üzemeltették, így egy hatalmas csarnok állt a szórakozni vágyók rendelkezésére.

Másfajta lángok – Gyertyák a Colectiv előtt (Alin felvétele a WikiPedián)

Este kilenckor egy népszerű metalcore zenekar, a Goodbye to Gravity gitárosa a húrok közé csapott. A kemény zenét játszó banda komolyan készült az estére. A csapat saját pirotechnikai eszközökkel érkezett.

Másfél órával később Andrei Găluț gitáros zavartan megvakarta a fejét a színpadon és egy poroltót kért a biztonsági őrtől. Az egyik pirotechnikai eszköz szikrája lángra lobbantotta a díszlet egyik elemét. Néhány percig úgy tűnt, hogy a tüzet sikerül megfékezni, de néhányan inkább elhagyták az épületet.

Mint kiderült, bölcsen tették, 22:32 perckor ugyanis elszabadult a pokol: a mennyezetre szerelt fenyőgerendák is izzani kezdtek, a forró darabok a közönségre hullottak. Beérkeztek az első hívások a tűzoltósághoz, és bár a rajongók sokáig higgadtan viselkedtek, nemsokára teljesen elszabadult a pánik.

Nem volt menekvés 

A tűz elől menekülő fiatalokban hamarosan tudatosult: a baj sokkal nagyobb, mint hitték. Az épületből kivezető folyosón sűrű füst gomolygott. A rémült tömeg egyetlen, 80 cm-es ajtón próbált az utcára jutni. Már a menekülők első hullámában is voltak olyanok, akik égési sérülést szenvedtek, mások füstmérgezéssel küzdöttek, de többeket hirtelen szívmegállással kellett ellátni – a közeli szülészet dolgozói azonnal az utcára rohantak segíteni.

Nem volt alkalmas menekítésre az épület (Britchi Mirela felvétele a WikiPedián)

A színpad közelében tartózkodóknak szinte esélye sem volt a túlélésre. Az ablaktalan helyiségbe nagy nehézségek árán bejutott tűzoltóknak számos szénné égett holttestet kellett kiemelnie. Az áldozatok között volt a Goodbye to Gravity két gitárosa is.

Hajnali két órakor már 27 halottat és 140 sebesültet számoltak, de a valós áldozatok száma ennél vélhetően jóval nagyobb volt. Többen a baleset hosszú távú következményei miatt haltak meg vagy a kórházban veszítették életüket, mások a kisebb sebesülésekkel nem fordultak orvoshoz az általános túlterheltség miatt.

Teljesen felesleges tragédia

A baleset, különösen a fiatal áldozatok nagy száma megrázta az országot. A Ponta-kormány három napos nemzeti gyászt rendelt el és azonnal megindult a baleset körülményeinek vizsgálata. Ennek során elképesztően súlyos hiányosságokra derült fény.

Az egykori gyártócsarnok vasbetonból épült és egyáltalán nem lett volna alkalmas ennyi ember tartózkodására. A helyiség ablaktalan volt és egyetlen kijárattal rendelkezett. A klub üzemeltetői a falakat poliuretán hangszigetelő habbal látták el, de ennek tűzálló bevonatát nem kérték a kivitelező cégtől: túl drágának találták azt.

A mennyezetet fenyőfából készült rácsokkal díszítették, a falakon plakátok és más gyúlékony dekorációs elemek voltak. Ezek mind kedveztek a tűz terjedésének, de az üzemeltetők ebbe a környezetbe még a zenekar pirotechnikáját is beengedték.

Szinte döbbenetes, de a hely semmilyen beépített tűzoltórendszerrel (pl. ún. sprinklerekkel) nem rendelkezett. A gyúlékony anyagokkal borított óriási helyiségben összesen három, kisméretű poroltó volt, ezek közül csak egyet használtak, akkor, amikor az oszlop kigyulladt.

A bent tartózkodók a körülményekhez képest meglehetősen nyugodtan viselkedtek, sőt, állítólag a zenekar is igyekezett higgadtan kezelni a helyzetet. Egy ilyen szituációban azonban lehetetlen elkerülni a pánikszerű menekülést. Az épületből a szellőzetlen, füstös folyosókon át sötét ruhákba öltözött, nem ritkán jelentősen alkoholos befolyásoltság alatt álló emberek próbáltak menekülni. Nem csak megfelelő kijárat nem volt, de kijelölt menekülési útvonal sem.

A Colectiv Club gyakorlatilag időzített bomba volt. A megengedettnél több ember szórakozott tűzveszélyes, mérgező füsttel égő anyagok között úgy, hogy a biztonságuk érdekében gyakorlatilag semmilyen intézkedés nem történt – sőt, színpadi lángszórókat vittek a teljesen alkalmatlan terembe.

Súlyos és váratlan következmények

A baleset heves reakciót váltott ki Romániában. Mindenki igyekezett segíteni: több ezren adtak vért az áldozatoknak, az egészségügyi személyzet pedig erejét megfeszítve dolgozott, szabadságról, sőt, a gyermekágyról érkeztek orvosok és nővérek, hogy biztosítsák az ellátást.

Megemlékezés a Patriarchátus dombján (Alin felvétele a WikiPedián)

November 2-án előzetes letartóztatásba helyezték a Colectiv két tulajdonosát. A további vizsgálatok után további személyeket vontak felelősségre. Ennek hatására a Bukarest 4. kerületének polgármestere lemondott, hiszen semmilyen magyarázat nem kínálkozott arra, miért kapott engedélyt a rosszul működő hely.

Később lemondott a közszolgálati televízió hírszerkesztőségének elnöke. Ő arra hivatkozott, hogy a televíziónak meg kellett volna szakítania az adását, amikor értesültek a balesetről. Raluca Stroe Brumariu sajnálatát fejezte ki a családoknak. Így tett a román király és az ortodox egyház vezetője is. Az egészségügyi tárca bejelentette, hogy a sérültek egészségügyi ellátását és rehabilitációját halálukig fedezi az állam.

A kormányfő menesztette az Országos Fogyasztóvédelmi Tanács vezetőjét, majd, a kormányt ért súlyos kritikák miatt úgy döntött: benyújtja lemondását és feloszlatja az aktuális kormányt. Ekkorra a román vezetést már külföldi kritikák is érték

Súlyos indulatokat váltott ki, hogy az ortodox egyház papjai és hittantanárai állítólag a balesetben elhunyt fiatalok hitetlen viselkedését kritizálták. A belső indulatokat már nem lehetett orvosolni,

Mik az eset tanulságai?

A Colectivben történtek örökre megváltoztatták Románia politikáját. Az esetben az a szomorú, hogy négy évvel a magyarországi WestBalkán szórakozóhelyen bekövetkezett baleset után történt, Az ottani tragédia nem vert fel elég nagy port ahhoz, hogy nemzetközi szinten jelezze: a fiatalok igénye megváltozott és a nagyobb létszámú bulikat már nem lehet féllegális keretek között megtartani.

A sajnálatos eset megmutatta azt is: a fiatalok szórakozása és biztonsága egyáltalán nem csak mellékes kérdés: komoly politikai hullámot indíthat el. A Colectiv eset után például Moldova ideiglenes miniszterelnöke is bejelentette, hogy lépéseket tesz a diszkók biztonságának felülvizsgálatára.

Munkavédelmi szempontból a Colectiv esete nem szorul különösebb magyarázatra. A tények alapján kijelenthetjük: a tulajdonosok gyakorlatilag semmit sem tettek a hely biztonságáért. Ebben az esetben inkább az erkölcsi kérdések kínzóak: Miért történhet meg, hogy valaki – nyíltan vállalt spórolás miatt – ekkora kockázatnak teszi ki a közönségét? Miért nem figyelmeztette a hangszigetelést készítő cég a tulajdonosokat a veszélyre? Miért nem mérte fel a pirotechnika telepítője a veszélyeket? És miért nem érezte egyetlen hatóság sem szükségesnek az ellenőrzést a tragédia előtt?

Ezekre a kérdésekre nem léteznek megfelelő válaszok, csupán egyet tehetünk: hogy az áldozatok halála ne legyen hiábavaló, az eset tanulságait igyekszünk szomorú példaként használni arra: a biztonság kérdéseken nincsen helye a takarékosságnak és hanyagságnak.

Békét kívánunk az áldozatok családjainak! Őszinte részvétünk!