Élet és munka a járvány alatt – Egy Eurofound felmérés margójára
Élet és munka a járvány alatt – Egy Eurofound felmérés margójára
Lassan két év telik el a koronavírus-járvány kezdete óta. 2020 tavaszán talán senki sem gondolta, hogy ennyire elhúzódó veszélyhelyzettel kell számolni, 2021-ben viszont már inkább az volt a kérdés: hogyan tudunk hosszú távon is együtt élni a COVID-19 hozta változásokkal. Az Eurofund felmérése arra kereste a választ, hogyan reagált a munkaerőpiac a járványhelyzet különböző fázisaira.
Bizalmi válság van?
Living, working and COVID-19 (Update April 2021): Mental health and trust decline across EU as pandemic enters another year vagyis Élet, munka és COVID-19 (2021. áprilisi frissítés): A mentális egészség és a bizalom hanyatlása az Európai Unióban, amint a járvány újabb évébe lépünk. – Ezzel a kissé költői címmel jelent meg az Eurofound felmérésének összegzése. A dokumentum a járvány kezdetétől 2021 áprilisáig vizsgálja az emberek tapasztalatait a munkával és a magánélettel kapcsolatban.
A felmérés egyik legszomorúbb tanulsága, hogy bár számos téren javult a helyzet a 2020-as, teljes bizonytalanság óta, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos eseményeknek mind az állami rendszerekbe vetett bizalom, mind az emberek mentális egészsége a kárát látta. Az okok azonban országonként, területenként eltérőek. A hasonló tünetek mögött más és más “betegségek” húzódnak meg.
Munkanélküliség: sok cég nem élte túl az elhúzódó válságot.
Sokan veszítették el a munkájukat a COVID miatt. Forrás: Eurofound
A 2020 tavaszán kezdődő lezárások idején számos cég kényszerült bezárni. Ez az időszak főleg a kisvállalkozásokat érintette tragikusan. A kozmetikáknak, virágüzleteknek, butikoknak, kisboltoknak sokszor nem volt annyi tartalékuk, hogy akárcsak egy-két havi bevételkiesést elviseljenek. Rengeteg üzlet küzdött azért, hogy kitermelje a helyiség bérleti díját, máshol azért kellett elküldeni az alkalmazottakat, mert a csökkenő forgalom miatt a vállalkozás már nem termelte ki a béreiket.
A lezárások az ingázó munkavállalókat is érzékenyen érintették. Sok cég elküldte a külföldi munkavállalóit, mások azért voltak kénytelenek feladni az állásukat, mert az utazási korlátozás miatt nem tudtak volna haza vagy munkájukhoz visszatérni. A fenti táblázatban a zöld oszlopok 2020 tavaszát, a kékek 2020 nyarát, a zöldek 2021 tavaszát jelölik. Az oszlopok azt mutatják, mennyien veszítették el a munkahelyüket ezekben az időszakokban. Máltán, ahol sok a külföldi munkavállaló, sokan már az első hullám alatt munkanélkülivé váltak.
2020 nyarára sok nagyobb cég tartaléka is elfogyott. Mivel a külföldi, főleg Kínából érkező nyersanyagok ellátása akadozott, sok gyár már csak csökkentett munkamódban működött. A nagyobb gyárakban, például a németországi autóipari üzemekben szintén visszafogott volt a termelés. Sok üzem úgy próbálta megoldani a biztonságos munkavégzést, hogy a kapacitásainak csak egy részét használta ki – így egyszerre kevesebb embernek kellett a munkaterületen tartózkodnia. Sokan azonban így sem tudták megtartani az összes munkavállalójukat.
Ebben az időszakban a vendéglátóhelyek is a harc feladására kényszerültek, főleg azokban az országokban, ahol a nyári turizmus jelentős gazdasági szerepet játszott. A 2021-es tavaszi időszakban legtöbbször azok a cégek adták fel a küzdelmet, amelyeknek végképp elfogytak a tartalékaik. Ebben már szerepet játszottak az elhúzódó járványhelyzet gazdasági hatásai is, például az emelkedő energiahordozó-árak és a védekezés járulékos költségei is.
Sokan felmondtak az oltatlan munkavállalóknak, mások önként távoztak a munkahelyükről, vagy azért, hogy az oltási kötelezettséget elkerüljék, vagy azért, mert túl kockázatosnak ítélték meg, hogy dolgozzanak. Sokan azért estek ki a munkaerőpiacról, mert hosszú távra betegállományba, karanténba, ápolási szabadságra kényszerültek.
A munkahelyek elvesztésének esélye a fiatal férfiak között volt a legmagasabb, ráadásul 17%-uk jó eséllyel 2021 tavaszán is munkanélküli volt, bár az állását a korábbi időszakban veszítette el. Ebben valószínűleg szerepet játszott az, hogy sokan ingáztak más településre, vagy országokba dolgozni. A válság sokakat visszakényszerített egy olyan lakóhelyre, ahol eleve kevés a munkahely. Közülük sokan – főleg a pénzügyi nehézségek miatt – a mobilitásukat is elveszítették.
Befutó lehet a home office?
2020 tavaszán rengeteg cég állt át a távmunkára. Ekkor a megkérdezett dolgozók 34%-a otthonról végezte a munkáját, 14% pedig vegyesen, otthonról és a munkáltató által meghatározott helyszínről dolgozott. Ez 2021 tavaszára csupán 24% maradt a teljesen otthon végzett munkánál. 18% felváltva dolgozott otthonról és a munkahelyéről.
Az otthoni munkavégzést sem mindenki fogadta örömmel
A home office iránt változatlanul nagy igény lenne a munkavállalók körében. A felmérés szerint a dolgozóknak majdnem a fele szeretne legalább egy héten több alkalommal otthon maradni. 2020-ban és 2021-ben a megkérdezettek körülbelül egynegyede válaszolta azt, hogy be szeretne járni a munkahelyére – köztük viszont nagy számban lehetnek olyanok, akiknek a feladatai nem végezhetők el távmunkában.
A legtöbb országban 2020-hoz képest csökkent azoknak a száma, akik kizárólag otthonról végezték a feladataikat. Több cég visszaállt a személyes munkavégzésre, de sok helyen megmaradtak a hibrid megoldások, megszokottá vált, hogy az emberek legalább havi néhány alkalommal otthonról teljesítenek szolgálatot.
Az szeretne digitális oktatást, akinek nincs dolga vele?
Nem csak a szülők kényszerültek haza. Az iskolák szinte minden országban a digitális oktatás bevezetésével igyekeztek megállítani a járvány terjedését. Kezdetben ezt a lépés nagyon bölcs döntésnek bizonyult. 2020 tavaszán a 12 év feletti gyermeket nevelő vagy gyermektelen, dolgozó, és a szintén ilyen családi állapotú, de dolgozó férfiak 30% szeretett volna további digitális oktatást. Kicsit alacsonyabb volt ez a szám, ha a férfiak 12 éven aluli gyermeket neveltek.
2021 tavaszára ezek a számok jelentősen visszaestek. A nem dolgozó, és kisgyermeket sem nevelő férfiak 15%-a szeretett volna csupán több digitális oktatást. A legnagyobb arányban ekkor a dolgozó, 12 év alatti gyermeket nevelő nők, és a gyermektelen vagy nagyobb gyerekeket nevelő férfiak szerettek volna újabb digitális félévet.
A számokon látszik: A dolgozó szülők között akkor kezdett nőni a távoktatás népszerűsége, amikor a járvány közvetlenebb veszélyt jelentett a gyerekek egészségére. A viszonylag nyugodtabb időszakban kisebb jelentőséget tulajdonítottak ennek mint a terjedés elleni védekezés egyik módszerének.
A járvány vesztesei a kisgyermekes nők?
2021 tavaszán 12 év alatti gyermeket nevelő és a munkahelyükre bejáró nők 44%-a érezte út, hogy kimerült és nehezen boldogul a háztartásbeli munkákkal. 2020 nyarán ez a szám 38% volt. A kisgyermekes, munkahelyükre bejáró férfiaknak viszont csak 20%-a érezte magát kimerültnek 2021 tavaszán – ezzel ez a csoport volt a legkipihentebb réteg a felmérésben.
A nők összességében jóval fáradtabbnak érezték magukat, mint a férfiak. A járvány a nők mentális állapotára is komoly hatással volt. A 18-34 éves korosztály 2021 tavaszán 52%-ban nyilatkozott úgy, hogy feszültséget él meg. A férfiak ugyanebben az életkori tartományban 48%-ban érezték feszültnek magukat.
Akadozott az egészségügyi ellátás
Az egészségügyi ellátás sok helyen akadozott. Érdekesség, hogy rengeteg országban a járvány első hónapjaiban jelezték inkább a megkérdezettek, hogy valamilyen egészségügyi ellátást nem tudtak igénybe venni, máshol azonban 2021 tavaszán érezték erősebbnek a problémát. Hazánk is ez utóbbi kategóriába tartozik.
Sok tervezhető műtét elmaradt
Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a vírus alatt komoly várólisták alakultak ki, miközben az egészségügyi dolgozók egy részének még mindig a vészhelyzet felszámolásán kellett dolgoznia. A rendszert lassítja, hogy a személyzet egy része könnyen megbetegszik vagy karanténba kerül. Nem segít a helyzeten az sem, hogy a betegút állomásainak egy része sok helyen hiányzik, például hosszadalmas igénybe venni a laboratóriumi vizsgálatokat.
Nem bízunk az intézményekben
A járvány alatt az emberek különböző intézményekbe vetett bizalma drámaian megrendült. Egyre kevesebben bíztak az országuk kormányában, az EU-ba vetett bizalom pedig még ennél is meredekebben csökkent. Ez a tendencia nem tett jól az oltásellenes felhangoknak. Az vakcinákkal szemben szkeptikus emberek száma is jelentősen növekedett a legtöbb országban.
Romló mentális állapot
A felmérés adatai közül a mentális egészségre vonatkozó adatok talán a legszembeötlőbbek. A tesztek készítő úgy foglalják össze a tanulságot: minden korosztályi csoportban mélypontra kerültek a pszichológiai jóléttel kapcsolatos mutatók. A legsúlyosabban azonban a fiatal generáció tagjai érintettek, különösen azok, akik a járvány alatt elveszítették a munkájukat.
A járvány és a munkavédelem
A magyar munkavédelemben 2020 nagyon sikeres évnek tűnik, a statisztika azonban csalóka. A munkahelyi balesetek és megbetegedések száma valószínűleg azért volt alacsonyabb, mert jóval kevesebben és kevesebbet dolgoztak a vészhelyzet miatti lezárások idején. Valószínűleg a többi országban is hasonló statisztikákat találunk.
Kiemelendő az is: a válság miatt főleg a fiatal munkavállalók, többségében férfiak veszítették el az állásukat. Közülük sokan átmenetileg vagy hosszabb távon is pályát módosítottak. Többen végeztek segéd- illetve fizikai munkát úgy, hogy az adott területen nem rendelkeztek gyakorlattal. Ezek a helyzetek mindig veszélyesek: a kölcsönzött vagy átmenetileg alkalmazott munkavállalók sokszor nem tudnak megfelelően gondoskodni a saját egészségükről és biztonságukról. A vállalkozás többi dolgozója gyakran magától értetődőnek tekint bizonyos szabályokat – a később érkezettek azonban ezekkel nem mindig vannak tisztában. A munkaadó feladata és érdeke, hogy mindenki megfelelő felvilágosítás mellett végezze a munkáját.
A mentális egészség kérdése sem elhanyagolható. A munkáltatónak akkor is törődnie kell az alkalmazottai pszichés jólétével, ha nem neki felróható okból kerülnek nehéz helyzetbe a dolgozói. A felmérés szerint sokan a munkájuk elvesztése, illetve az anyagi nehézségek miatt aggódtak. Ezekre a helyzetekre megoldást jelenthet, ha a vezetőség átláthatóan kommunikálja, mire számíthatnak az emberek a következő hónapokban. A tájékoztatás azonban nem csak emiatt fontos.
Sokat segíthet, ha a dolgozók tisztában vannak azzal, hogyan óvja az egészségüket a cég és milyen lépéseket tesz a járvány megfékezésére. Jó, ha a cég világos álláspontot képvisel – ezzel szintén csökkentheti a dolgozók kétségeit.
A járványhelyzet és az azt követő intézkedések mindenkit kihívások elé állítottak, a hatások pedig valószínűleg még hosszú távon is érezhetőek lesznek. Ebben az időszakban a munkahelyek rengeteget tehetnek azért, hogy mérsékeljék a negatív következményeket és segítsenek közösen túljutni a még sosem tapasztalt nehézségeken.
Mindenkinek jó egészséget kívánunk.