Fokozott expozíció – Mit tehetünk a mérgezések ellen?

2020.a COVID éve volt. Az erre az évre vonatkozó munkavédelmi statisztikából kiderült, hogy a lezárások idején jelentősen csökkent a balesetek száma. A fokozott expozíciós, vagyis mérgezéses esetek száma azonban alig volt alacsonyabb, mint a korábbi években. A mérgezések nagy része, 96% a férfiakat érintette. Mi állhat a számok mögött és lehet-e csökkenteni az ilyen esetek előfordulását? Utánajártunk.

Mit értünk fokozott expozíció alatt?

A fokozott expozíció fokozott kitettséget jelent. Az ilyen balesetekben a munkavállaló hosszú ideig vagy nagy töménységben kerül kapcsolatba valamilyen anyaggal (vagy tényezővel), ez pedig károsít(hat)ja az egészségét. Fokozott expozíció lehet, ha valaki szén-monoxidot lélegzik be, radioaktív sugárzással találkozik, sőt ide sorolható az is, ha egy munkahelyen a megengedettnél hangosabb a zaj.

A fokozott expozíció tömegeket, de akár egyetlen embert is érinthet.

Ha a munkahelyen fokozott expozíciós eset történik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki megsérül vagy megbetegszik, de az ilyen esetek után szükség lehet arra, hogy valaki egy darabig ne dolgozzon az adott közegben, esetleg néhány hétre távol maradjon a munkától. Az ilyen esetek sajátossága, hogy a betegségek, elváltozások sokszor nem azonnal, hanem hosszú idő alatt következnek be foglalkozási betegséget okozva.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

2020-ban a fokozott expozíciós esetek elszenvedői Magyarországon a statisztika szerint 96%-ban férfiak voltak. Az erősen eltolódott arány oka az lehet, hogy ilyen esetek legtöbbször olyan iparágakban, munkakörökben fordulnak elő, ahol egyébként is inkább férfiakat foglalkoztatnak. A vegyipar, a gépipar és az építőipar is veszélyesek a fokozott kitettség szempontjából.

Hogy melyik iparágat és mely munkavállalókat érint a legrosszabbul a fokozott expozíció, azt nehéz megítélni. A fokozottan kockázatos anyagokkal általában egyszerre kis számú munkavállaló dolgozik, védett körülmények között. A kevésbé súlyos tüneteket okozó szerekkel (ilyen lehet például a szén-monoxid) viszont sokan találkozhatnak egyszerre. Az első esetben elképzelhető, hogy pillanatok alatt halálos mérgezés következik be, a második esetben viszont akár több tucatnyian is kórházba kerülhetnek, de később maradandó tünetek nélkül élhetnek tovább.

Mit lehet tenni a munkavállalókért? 

Fokozott expozíció esetében a fentiek miatt inkább az a fontos, hogy a megelőzésre és az elkerülhető okok kiküszöbölésére koncentráljunk. Számos apróság létezik, amelyek gyakran nem is igényelnek különösebb befektetést, hosszú távon mégis megóvhatnak a súlyos balesetektől. Íme 5 dolog, amellyel elejét vehetjük a fokozott expozíciónak.

1. A munkavállalók felvilágosítása

A megfelelő munkavédelmi oktatás önmagában is elég ahhoz, hogy megelőzzünk bizonyos eseteket vagy elkerüljük a súlyosabb következményeket. Fontos, hogy a munkavédelmi oktatásnak mindenkire ki kell terjednie, aki az adott munkahelyen dolgozik. Szükséges tehát az alkalmi és kölcsönzött munkaerő felvilágosítása is.

A munkavédelmi oktatásnak ki kell terjednie a mentési terv ismertetésére, illetve a veszélyhelyzetben elvárt magatartásra is. Érdemes ekkor kijelölni olyan személyeket is, akik többletfelelősséget vállalnak a veszélyhelyzetek esetén (például irányítják a menekítést). Így biztosíthatjuk, hogy valaki beavatkozik, ha baj van.

Gyakori hiba, hogy az oktatásnál csak azt veszik figyelembe, kiknek kell hivatalosan az adott munkaterületen tartózkodni. A felvilágosításból sokszor kimaradnak például a takarítók, akik, bár nem dolgoznak feltétlenül veszélyes anyagokkal, jelezhetik, ha furcsaságot észlelnek. Ritkán kapnak megfelelő tájékoztatást a szállítmányozás területén dolgozók is – pedig ebben a munkakörben is előfordulhat, hogy mérgező anyaggal találkoznak rakodás közben.

2. Megfelelő kommunikáció

A piktogramok, bárcák, jelölések nagyon fontosak a tragédiák megelőzésében – főleg akkor, ha a jelzések jelentésével mindenki tisztában van. A biztonságos munkavégzés érdekében:

• Lássuk el megfelelő feliratozással és jelzéssel az eszközöket és tárolóeszközöket!
• Előzzük meg a hibákat okos tervezéssel! Használjunk színkódokat az edények elkülönítéséhez! Az edényzet legyen egyértelmű – ne tároljunk például hígítót (teljesen szabálytalanul) ásványvizes palackban, amelybe beleihat valaki!
• Ismertessük meg mindenkivel az üzemben használatos jelzéseket, piktogramokat, a jelzőberendezések figyelmeztető hangjait!

A folyamatos tájékoztatás azért is jelent segítséget, mert a munkaterületen nem feltétlenül mindig csak az ott dolgozók fognak tartózkodni. Előfordulhat, hogy látogatók érkeznek az üzembe, de a baleset után érkező mentőcsapatok munkáját is megkönnyíti, ha pontosan jelölik, mit merre keressenek.

3. Biztonságos megoldások

A mérgezéses esetek egy része elkerülhető akár a technika modernizálásával, akár a mérgezést okozó anyagok kiváltásával. Érdemes időről-időre felülvizsgálni, léteznek-e olyan megoldások, amelyek feleslegessé teszik a korábbi, kockázatos eljárásokat. Nem csak ez segíthet azonban a komolyabb bajok kivédésében.

Az egyéni védőeszközök megfelelő használata megelőzheti a tragédiát

Érdemes már az üzem vagy a munkafolyamatok tervezésénél is munkavédelmi szakember segítségét igénybe venni. A gyakorlati tapasztalat felhasználásával könnyebb olyan konstrukciót találni, ami nem csak a hatályos jogszabályoknak felel meg, de valóban biztonságos is.

A tervezés kiterjedhet az épület és a helyiségek elrendezésére, a menekülési útvonalak kijelölésére, de akár a munka szervezésére is. Ha tudjuk például, hogy bizonyos munkafázisokban nagy valószínűséggel szabadulhatnak fel veszélyes gázok, akkor érdemes úgy ütemezni a műveleteket, hogy ilyenkor csak azok tartózkodjanak a helyszínen, akiknek feltétlenül szükséges.

Az egyéni védőeszközök biztosítása és a használatuk ellenőrzése is kiemelten fontos kérdés, ha az egészség megőrzéséről van szó. Ma már sok, fejlett eszköz áll rendelkezésre. Ezek beszerzésében és a használat elsajátításában munkavédelmi cégként mi is évtizedes tapasztalattal tudunk segíteni.

4. Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok, pihenés, megelőzés 

A fokozott expozíció egyik sajátossága, hogy a hatás nem mindig azonnal jelentkezik. A mérgezés sokszor lassan épül fel, az első tünetek megjelenésére pedig éveket is várni kell. A rendszeres foglalkozás egészségügyi vizsgálatok és speciális szűrések segíthetnek abban, hogy korán felismerjük, ha valamilyen tényező gondot okoz az üzemben.

A korán iparosodott területeken élők gyakran az otthonaikban is szennyezésnek vannak kitéve

A mérgezések esetében nehézséget jelent, hogy a határértékek betartása még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dolgozók biztonságban vannak. Előfordulhat, hogy az emberek egyéni érzékenysége miatt egyeseknél komoly tüneteket, irritációt okoz a nagyon alacsony kitettség is. Az is megtörténhet, hogy a dolgozók máshol is kapnak terhelést. Ez főleg olyan helyeken jellemző, ahol az ipar már régóta jelen van. Itt akár az is megtörténhet, hogy a lakóházak olyan területre épültek, amely a régi, korszerűtlen technológia miatt nagyon erősen szennyezett. Az ott élők tehát nem csak a munkahelyükön, de otthon is ki vannak téve bizonyos anyagok hatásának.

Egyes anyagok vagy tényezők káros hatása semlegesíthető vagy csökkenthető azzal, ha engedjük, hogy a dolgozók megfelelően kipihenjék magukat, vagy időről-időre távolabb kerüljenek a veszélyes környezettől. Ez megoldható extra szabadsággal, de akár a munka átszervezésével is. Érdemes lehet például időről időre cserélni azokat, akik a napi feladataik során érintkezhetnek valamilyen mérgező anyaggal.

Nem szabad elfeledkezni a megelőző és egészségmegőrző intézkedésekről sem. Segíthet a dolgozók megfelelő étkezésének támogatása, de a különböző rekreációs programok szervezése is.

5. A figyelmetlenségből eredő hibák kiküszöbölése

 A fokozott expozíciós esetek jelentős része emberi mulasztás vagy figyelmetlenség miatt következik be. Gyakran hallani arról: a baj oka a nem megfelelően, kapkodva elmosott edényzet volt, a mérgező anyag azért szabadult fel, mert valaki összetévesztette a tárolótartályokat, nyitva maradt egy csap vagy a hideg miatt elspórolták a szellőztetést, esetleg a karbantartás és ellenőrzés nem volt elég alapos.

Az ilyen hibák mögött nem csak a felelőtlenség állhat. Gyakran pszichoszociális tényezők okozzák a kapkodást és figyelmetlenséget. Ezeknek az okoknak a megértése és felszámolása sokat segíthet a balesetmegelőzésben. A kapkodás oka lehet, ha túl magas az elvárt teljesítmény vagy rosszul van beállítva a norma. A figyelmetlenség hátterében kiégés és kimerültség is állhat. A hibák néha azért következnek be, mert a dolgozók nem értik pontosan az utasításokat, ugyanakkor nem mernek kérdezni sem.

Nem csak a pénzen múlik 

A munkavállalók biztonsága sokszor nem a pénzen múlik. Gyakran elég a jobb szervezés és a nagyobb odafigyelés ahhoz, hogy a legdrágább következményeket elkerüljük. Ha a megfelelő szakembereket választjuk a veszélyforrások felismeréséhez, gyorsan, hatékonyan és áldozatok nélkül szüntethetjük meg a problémákat.

Elkerülné a baleseteket? Forduljon hozzánk bizalommal!