Dunaföldvári gázömlés: az összehangolt munka megelőzi a bajt

Klórgáz kerül a levegőbe Dunaföldváron, 28 embert kezelnek kórházban. – A mondat vérfagyasztóan hangzik, a háttérben pedig a 21. század egyik legsúlyosabb magyar ipari balesete áll. A Pannonia Bio Zrt. területén történt katasztrófa mégsem írta be magát fekete betűkkel a történelembe. Ebben pedig a gyors döntéshozásnak, illetve a felelős, összehangolt működésnek is komoly szerepe van.

Klórgáz került a levegőbe

2020. október 9-én a délelőtti órákban egy különös tájékoztatás jelent meg a dunaföldvári önkormányzat Facebook-oldalán:

“Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a ma reggeli órákban a Pannonia Bio Zrt. területén ipari baleset történt.

A Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság munkatársai a helyszínen vannak, biztosítják a megfelelő ellátást.

Amint részletesebb információkkal rendelkezünk, tájékoztatni fogjuk a Lakosságot!

Dunaföldvár Város Önkormányzata”

A település határában álló bioetanol üzem felett ekkor már mentőhelikopter körözött, mentőautók szirénája szólt és megérkeztek a Katasztrófavédelem járművei is. A lakosság azonban még csak találgatta, mi is történhetett pontosan. Hamarosan azonban megérkeztek a hírek: a Pannon Bio Zrt. gyárában nagy mennyiségű klórgáz került a levegőbe.

A balesetet 7 óra 45 perckor következett be. Az egyik szabadtéren álló hipó tároló tartályba az újratöltés után véletlenül salétromsavat töltöttek vissza. A két anyag reakcióba lépett egymással, így került a gáz a levegőbe.

47 embert érintett közvetlenül a szivárgás

A tároló környékén 47 ember tartózkodott, közülük 28 embert kellett kórházba vinni, de csak 3 munkatársnak kellett megfigyelésre az intézményben maradnia, 13 súlyos, 15-en könnyebb mérgezést szenvedtek, maradandó sérülés azonban nem keletkezett. A klórgáz maró hatású, belélegezve sérüléseket okoz a légutakban. A mérgezés tünete a könnyezés, torokkaparás, nehézlégzés.

A baleset bekövetkezése után az üzemben azonnal riasztották a megfelelő szerveket. A Mentőszolgálat több mentőautóval és 4 mentőhelikopterrel, vagyis tömeges beavatkozási egységgel érkezett a helyszínre, de az üzem buszát is igénybe vették a könnyebb sérültek, illetve azok szállítására, akik nem mutattak tüneteket, de valószínű volt, hogy érintkeztek az anyaggal.

Egy szabadtéri tárolótartályban történt a reakció. (A kép illusztráció) 

A tűzoltóság vízsugarat vont a helyszín köré, ezzel akadályozták a gáz terjedését. A katasztrófavédelem mobillabort telepített a helyszínen. Ellenőrizte a gáz koncentrációját és úgy láttak, hogy az üzem körüli védőzónán kívül nem haladta meg a szennyezés a határértéket.

Fontos a tájékoztatás

A baleset után hamar egyértelművé vált, hogy a környéken található üzemeket, illetve a lakott területet nem érintette az esemény. A helyszínre viszont a tűzoltóság, a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat is több egységgel vonult ki, ez pedig nem maradhatott észrevétlen a lakosság számára.

A település polgármestere igyekezett szinte azonnal tájékoztatni a lakosságot. Alig egy órával a baleset után már megjelent az első közlemény a település oldalán – ebben azonban még nem lehetett részleteket olvasni arról, került-e veszélyes anyag a levegőbe. A poszt alatt hamar megindultak a találgatások, vajon mi történhetett és veszélyben van-e a lakosság.

Röviddel ezután a polgármester azonban már videóban tájékoztatott mindenkit a kialakult helyzetről. 10 órára a katasztrófavédelem is kiadta a megfelelő közleményeket, így a településen nem uralkodott el a pánik – a legfontosabb óvintézkedés mindössze az volt, hogy a polgármester kérte: az oktatási intézmények lehetőleg ne szellőztessenek a délelőtti órákban.

Mit tanít az eset?

Arról, pontosan hogyan fordulhatott elő, hogy a hipó tároló tartályba végül salétromsav került a gyár nem adott ki közleményt – valószínűleg emberi mulasztás okozta a problémát. Az ilyen balesetek egy részét néhány kisebb tervezési módosítással meg lehet előzni, de teljesen sosem lehet kizárni, hogy megtörténik a baj. Ahhoz, hogy ne történhessen hasonló mulasztás, fontos:

• ügyelni a dolgozók mentális állapotára. A pihenés, a nyugodt, koncentrációt lehetővé tevő, kiegyensúlyozott környezet segít, hogy a munkatársak kisebb eséllyel hibázzanak. A pszichoszociális feszültségek kiiktatatása (például a munkaidő megfelelő ütemezésével vagy teljesítményalapú bérezéssel) szintén segít, hogy ne nyomás alatt, kapkodva kelljen döntést hozni. Biztonságos környezetben a dolgozók könnyebben figyelmeztetik is egymást, ha valaki hibát követne el.
• gondosan megtervezni a folyamatokat és eszközöket. Például úgy ütemezni a munkálatokat, hogy a hipós és salétromsavas tartályok ne kerülhessenek közel egymáshoz, vagy bizonyos időpontban ne legyen nyitva olyan raktár, ahonnan salétromsav kerülhet elő. Segíthet, ha bizonyos hibákat fizikailag akadályozunk meg – például olyan beömlőnyílást készítünk, amelybe csak bizonyos formájú edényből lehet anyagot tölteni.
• a megfelelő kommunikáció. A pontos, átlátható, könnyen értelmezhető jelzések magabiztosabb, pontosabb munkát tesznek lehetővé. Érdemes jól láthatóan, például színes címkékkel, kódokkal jelölni, melyik anyag melyik edénybe való.

Megfelelő védőzóna volt a gyár körül (A kép illusztráció)

Azt, hogy a rendszerbe hiba csúszik, sosem lehet százszázalékos biztonsággal kizárni. A dunaföldvári eset azonban jól mutatja: ha előzetesen helyesen mérik fel a veszélyek nagyságát, még egy nagyobb balesetnek sem kell tragédiába torkollnia. Az üzem körül volt megfelelő védelmi terület. A hatóságokat időben értesítették, a mentőszolgálat és a katasztrófavédelem pedig gyorsan és a megfelelő eszközökkel vonult a helyszínre. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy:

• szakszerű és pontos bejelentés érkezett a szervekhez, vagyis a dolgozók hamar felmérték, mi történhetett, kinek és milyen segítségre van szüksége.
• a mentést végző szervek ismerték a helyszínt, vagyis a gyár együttműködött a hatóságokkal, esetleg be is vonta őket egy esetleges mentési terv elkészítésébe.

A történet fontos eleme a lakosság pontos, gyors tájékoztatása is. Azzal, hogy a polgármester, a gyár és a mentést végző szakemberek is gyorsan, átláthatóan és pontosan tájékoztattak a balesetről, megelőzték a pánik kialakulását, de azt is sikerült elkerülni, hogy valaki kíváncsiságból a helyszínre induljon.

Balesetek esetében a tájékoztatás kulcsfontosságú. A nagylengyeli gázkitörés idején például sokan azért nem akarták elhagyni az otthonukat, mert úgy gondolták, csupán gyakorlatról van szó. A mentést végzők ezért a helyi polgármestereket is bevonták a menekítésbe – ők ugyanis nagyobb meggyőző erővel bírtak, mint a hatóságok emberei.

A balesetben a hírek szerint senki nem szenvedett maradandó következményekkel járó sérülést. A baleset utóéletéről és a vizsgálatok eredményéről a gyár nem közölt részleteket, így nem tudhatjuk, pontosan mi okozta a balesetet – erre azonban valószínűleg azért nem volt szükség, mert a gyár dolgozói és a környéken élők is biztonságban érezték magukat a történtek ellenére. A komolyabb magyarázat nem feltétlenül öregbítette volna az üzem hírnevét vagy növelte volna a technológia iránti bizalmat – ez pedig komoly gazdasági következményekkel járhat.

Fontos tanulság: beszéljünk róla!

A dunaföldvári eset egyik legfontosabb tanulsága, hogy a megfelelő, nyílt kommunikáció életet menthet – például segíthet abban, hogy a hatóságok gyorsabban, hatékonyabban avatkozzanak be. A pontos és gyors tájékoztatást csökkenti a pánikot, ezzel pedig megakadályozza nem csak a további balesetek bekövetkeztét, hanem azt is, hogy a cég hírneve visszafordíthatatlan károkat szenvedjen.

A tájékoztatás nem csupán kommunikációs és PR feladat. Elidegeníthetetlenül része a munkavédelemnek is. Ha a munkavégzés biztonságos és az üzem vezetése és dolgozói is mindent megtesznek azért, hogy jó körülmények között, egymást nem veszélyeztetve, precízen dolgozzanak a legtöbb üzemnek nincs takargatnivalója. Egy-egy veszélyhelyzet gyors és hatékony kezelése hosszú távon akár javíthatja is a cég megítélését.

Biztonságos munkavégzést kívánunk!