Gépbiztonság: a gépek üzembe helyezésének és használatának szabályai

Az elmúlt néhány hónapban több gép és összetett munkaeszköz használatát is bemutattuk. Ezekből az írásokból talán látszik: a gépek üzemeltetése felkészültséget, fegyelmet és speciális ismereteket is igényel – néha viszont a józan ész és némi tapasztalat is elég ahhoz, hogy komoly bajt előzzünk meg. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat, amelyek segíthetnek a biztonságos munkavégzésben, legyen szó kézi fúróról, köszörűről vagy éppen esztergagépről.

Megfelelő-e a gép?

 Hibás vagy nem biztonságos szerszámmal nem lehet biztonságos munkát végezni. A megfelelőség persze relatív: egy jó állapotú fúrógép tökéletesen biztonságos lehet az otthoni barkácsoláshoz, de nem alkalmas arra, hogy egész nap, üzemszerűen dolgozzunk vele. Nehéz lenne néhány tényező alapján eldönteni, egy-egy látszólag hibátlan eszköz alkalmas-e bizonyos feladatok végrehajtására, illetve használható-e ipari környezetben. Ahhoz, hogy ebben a helyzetben ne csak tapasztalatokra lehessen számítani, szabályozásra van szükség.

A gépek különböző gyártóktól és országokból származhatnak, a gyártókat pedig nem kötik teljesen egységes rendelkezések. Az alapján, hogy egy termék megfelel a származási ország előírásának, még nem feltétlenül tudjuk eldönteni, valóban biztonságos-e a használata máshol is, ezért a forgalomba hozatalt is szabályozni kell.

A hazánkra vonatkozó egyik legfontosabb ilyen előírás az Európai Unió Gépirányelve. Az ehhez tartozó harmonizált jogszabály Magyarországon a 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet. Ez a szabályozás tartalmazza részletesen, mely gépek minősülnek megfelelőnek.

Ha egy gyártó vagy forgalmazó gépet szeretne eladni Magyarország (illetve az EU) területén, megfelelőségi nyilatkozattal vagy a CE-jelöléssel kell saját felelősségére kijelentenie, hogy a termékek megfelelnek a szabályozás mellékletében foglalt követelményeknek. Ha egy gép gyártója nem adott ilyen nyilatkozatot (pl. használt, a szabályozás előtt készített eszközről van szó esetleg más piacra készült a termék), a megfelelő testület is nyilatkozhat a megfelelőségről. Gyártáskor a gép típusmintáját is meg kell mutatni. A bejelentett szervezet EK-típusvizsgálat tanúsítványt állít ki arról, hogy az adott típus megfelel-e a minőségi szabályoknak.

Ahhoz, hogy egy gépet üzembe lehessen helyezni szükség van:

• A megfelelőségi tanúsítványra (a gyártó/forgalmazó, azok képviselője vagy független testület mellékeli)
• Magyar nyelvű használati utasításra (a gyártó vagy forgalmazó mellékeli)
• A gyártó kockázatértékelésére (a gyártó vagy független testület mellékeli)

Az üzemeltetés és a környezet

 Nem elég az, ha maga a szerkezet biztonságosan működik. Ahhoz, hogy a munkaeszközt valóban balesetmentesen lehessen használni, figyelembe kell venni egy másik kulcsfontosságú szempontot: az emberi tényezőt.

Nem csak a gép, de a környezet biztonsága is fontos

Ebben a Magyarországon az egyik legnagyobb segítséget az 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet adja. Ez a szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve alapján készült. A dokumentum nagyon komplex és viszonylag részletesen tartalmaz mindent, amit ember és gép viszonyáról tudni érdemes. Ebben benne foglaltatik többek között:

1. A gép elhelyezése és beszerelése

 A gépet úgy kell elhelyezni, hogy biztonságos távolságra legyen minden olyan élő és élettelen dologtól, amelyben kárt tehet. Mindent meg kell tenni, hogy a gép alkatrészei vagy a megmunkált anyag darabjai egy biztonságos területen belül maradjanak, vagyis ne szóródhasson korlátlanul a szikra, vagy ne kelljen attól tartani, hogy az elakadt munkadarab kidobódik a gépből. Ehhez különböző határolókat és védőburkolatokat kell használni.

A rendelet arra is kitér, hogy a gép szerelése, beállítása karbantartása során is ügyelni kell a biztonságra. Lehetővé kell tenni, hogy a gép, egyes alkatrészek szerelése közben jól megközelíthető legyen, de a karbantartást végző személy védelme is megoldott maradjon.

A gép környezetében érdemes automata veszélyjelzőt, figyelmeztető fény és hangjelzést adni. Jól láthatóan jelezni kell a kockázatos terület határát, és külön felhívni a figyelmet a mozgó alkatrészekre és egyéb veszélyekre is.

        2. A gép rendszeres és rendkívüli felülvizsgálata

 A gépet és egyes részeit rendszeresen felül kell vizsgálni. A jogszabály általában éves vagy féléves ellenőrzést ír elő, de előfordulhat, hogy a gyártó ennél is sűrűbb vizsgálatot követel – például a garancia megtartása érdekében. A rendkívüli események (elakadás, javítás, baleset stb.) esetén szintén szükség lehet a plusz felülvizsgálatra.

A rendszeres ellenőrzést nem csak magán a gépen kell elvégezni. Fontos az is, hogy a helyszín, a villamoshálózat a tartószerkezet és más elemek állapotáról is meggyőződjünk. Komoly jelentősége van az alkatrészcserék és módosítások utáni próbáknak is. Erről például a köszörűgép biztonságos használatánál írtunk részletesen.

3. A gép indításának és (vész)leállításának lehetőségei

Fontos, hogy a gépet kizárólag akaratlagosan lehessen elindítani. (Ebben segít, ha a gép nem “egy gombbal”, hanem több kapcsolóval indítható, vagy ha az eszközt a védőburkolat visszahelyezése nélkül nem lehet beindítani. Láncfűrészeknél erre az elvre különösen látványos megoldásokat láthatunk.

A rendelet meglehetősen gyakorlatias és nem hiányozhatnak belőle a speciális helyzetekre, például a magaslati munkavégzésre vagy beszállásos munkavégzésre vonatkozó utasítások sem. A szabály viszont viszonylag keveset beszél magáról a munkavállalóról, a gép kezelőjéről.

A gép és az ember

 Ez valószínűleg azért van így, mert a Munkavédelmi Törvény viszonylag pontosan előírja, kik és milyen körülmények között végezhetnek munkát bizonyos gépek segítségével. A gépkezelők és géppel dolgozók jogosultságaival szemben a legfontosabb szabályok:

• A gépkezelőnek megfelelő egészségi állapotban kell lennie és nem állhat bódító anyagok vagy alkohol befolyása alatt. Egyes gépeket csak nagykorú személy kezelhet. (A 18 éven alul munkavállalásról itt írtunk többet).
• A gépen munkát végző személyeket előzetesen be kell tanítani, tájékoztatni kell a gép működéséről. (Erre fokozottan kell figyelni az alkalmi munkavállalók és a kölcsönzött munkaerő esetében)
• Bizonyos gépeket csak megfelelő jogosítványok, vizsgák birtokában lehet kezelni. Erről többek között a 21/2010 NFGM rendelet valamint a Felnőttképzési törvény ad iránymutatást.

A gépek használatakor különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a munkavédelmi oktatásra. Munkavédelemmel foglalkozó cégként sokszor tapasztaljuk: előfordul, hogy az oktatás kizárólag a gépeket kezelő személyzetre terjed ki, holott ez mindenki számára fontos lenne, aki a munkavégzés helyszínén tartózkodik. Általában azt javasoljuk: az oktatáson vegyen részt a vállalat összes dolgozója: a mérnökök, gazdasági dolgozók, takarítók is. Egy lehetséges üzemi baleset esetén így mindenki gyorsan tud cselekedni. A megfelelő tájékoztatás jelentőségét jól mutatja Vályi Péter tragikus balesete. Még az üzem látogatóit is érdemes felvilágosítani a veszélyekről.

A munkavállalók megfelelő felkészítése kulcsfontosságú a munkavédelemben

A kommunikáció szintén szerves része a biztonságos használatnak. A különböző automata vagy kézzel működtethető fény- és hangjelzések az üzemi területen tartózkodó összes embernek tájékozódási pontot jelentenek. Az egységes jelzésrendszer (karjelzések, fényjelzések, vezényszavak) kialakítása a gép kezelője és kísérője közötti félreértés-mentes információcserét segítik. A különböző piktogramok, folyamatábrák, tájékoztatók vészhelyzetben is emlékeztetnek a legfontosabb teendőkre.

A gépek esetében nem elhanyagolható az egészségkárosodás veszélye sem. A gépekkel végzett munka sokszor monoton, máskor rossz körülmények között, hidegben, füstös környezetben kell dolgozni. A foglalkozási betegségek elkerülése érdekében érdemes megfelelő pihenőidőt biztosítani, megelőző tevékenységeket, illetve rendszeres, plusz orvosi szűrővizsgálatokat szervezni a munkatársaknak.

Létezik általános szabály?

Minden gép más és más, hiszen gépnek számít az akár egy kézzel is működtethető mini sarokcsiszoló, a szobányi méretű CNC-eszterga és a tehermozgatásra való targonca is. Nehéz általános szabályt alkotni a gépek biztonságos használatára, de van néhány elv, amely segít a jó gyakorlat megtalálásában.

1. Győződjünk meg a gép megfelelőségéről! Keressük a gyártó nyilatkozatát és a CE jelölést! Vizsgáljuk meg a gép és környezet épségét, biztonságát! Nézzük meg a felülvizsgálati naplót és végezzünk próbát!
2. Csökkentsük a kockázatot! Végezzünk kockázatbecslést és nézzük meg a gyártó által mellékelt dokumentumokat! Tegyünk meg mindent a kockázat csökkentésére a környezet átalakításával (védőtávolságok, csúszásmentesítés, egyéni védőeszközök, vészjelzés alkalmazásával)
3. Segítsük a kezelőszemélyzetet! Biztosítunk megfelelő oktatást, védőeszközöket, pihenőidőt!
4. A teljes rendszert vizsgáljuk felül rendszeresen! Nem csak a gép és  környezete állapotát, hanem az egész rendszer működését érdemes rendszeresen ellenőrizni. Előfordulhat, hogy az üzemben változik valami, ez pedig befolyásolja a biztonságos használatot is.

Bár a törvények és jogszabályok, illetve a géphez mellékelt dokumentációk rengeteg támpontot adnak a biztonságos működéshez, az előírások betartása még nem feltétlenül garantálja a tökéletes munkát. A gépek körüli munkavédelemben hatalmas szerepe van a tapasztalatnak – ezért vállaljuk szívesen a hasonló feladatokat. Munkavédelmi cégként külső szemlélői vagyunk a folyamatoknak, így olyan részletek sem kerülik el a figyelmünket, amelyek felett a mindennapos munka során könnyű átsiklani. Mivel kollégáink több tucat céggel működnek együtt évtizedek óta, komoly tudást halmoztunk fel – ennek egy részét nem lehet törvényekben, dokumentumokban rögzíteni. A munkavédelmi oktatás vagy konzultáció során azonban át tudjuk adni ezeket az ismereteket. Mindezt pedig örömmel tesszük, hiszen küldetésünknek érezzük egy jobb, egészségesebb, balesetmentesebb munkakörnyezet kialakítását!

Várjuk a kihívásokat!