Ők is fontosak – A gyerekek és a munkavédelem
Ők is fontosak – A gyerekek és a munkavédelem
Bár a gyermekmunka tilos, a munkavédelem a legkisebbek érdekeit is figyelembe veszi. A biztonsági szabályok a gyerekek között, a gyerekekért és a gyerekekkel is működnek és érvényesek. A legfiatalabbak különleges figyelmet igényelnek, nem csak akkor, ha esetleg munkát végeznek, hanem akkor is, ha csak közvetetten érintettek valamilyen folyamatban.
Munkavédelem gyerekekkel – a fiatal munkavállalók
A nemzetközi ajánlások, egyezmények és előírások ma már tiltják és elítélik a gyermekmunkát. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) minden 12 év alatti foglalkoztatottat gyermekmunkásnak tekint. A szervezet célja, hogy 14 éves kor alatt a világ egyetlen országában se lehessen gyermekeket dolgoztatni. Az Európai Unió Alapjogainak Chartája pedig kimondja, hogy az uniós államokban a munkavállalás alsó korhatára nem lehet alacsonyabb, mint a tankötelezettség felső korhatára.
A szigorú szabályozásokra azért van szükség, mert a gyermekmunka senkinek sem jó. A túl korán dolgozni kényszerülő gyerekek kimaradnak az oktatásból, s mivel gyakran veszélyes és rossz körülmények között dolgoznak, a testi és lelki fejlődésük is súlyosan sérül. A gyermekmunka arra ösztönözheti a szegényebb családokat, hogy sok gyermeket vállaljanak. Az olcsó és kiszolgáltatott munkaerő pedig óriási hatalmat ad a sokszor korruptan működő munkáltatók kezébe. A gyermekmunka így elmélyíti a szegénységet.
Magyarországon legálisan az vállalhat munkát, aki betöltötte a 15. életévét. A legfiatalabb korosztály azonban csak az iskolai szünetekben foglalkoztatható, 16 éves kortól. A Munka Törvénykönyve 16 éves kortól engedélyezi a teljes munkaidőben történő foglalkoztatást. Ekkor azonban a munkavállaló fiatal munkavállalónak minősül. Ezzel a besorolással maximum 8 órában dolgoztatható, éjszakai műszakot és rendkívüli munkarendet pedig nem szabad elrendelni a számára. A fiatal munkavállalókat öt nap pótszabadság illeti meg, mindenképpen meg kell kapniuk a heti két pihenőnapot, ebből pedig egynek mindenképpen vasárnapra kell esnie.
A Munkavédelmi Törvény alapján a fiatal munkavállalók bizonyos munkaköröket nem, vagy csak orvosi alkalmassági vizsgálat után tölthetnek be. Ilyenek például a fokozott terheléssel járó vagy veszélyes fizikai munkák, az időnyomás alatt végzett, pszichés kockázatot rejtő munkák (szalagmunka), vagy a komoly biológiai veszéllyel járó, a reprodukciót károsító feladatok.
A fiatalok foglalkoztatását minden esetben érdemes gondosan mérlegelni. Bár a jogszabályok szigorúan védik a fiatal munkavállalókat, fontos, hogy a józan ész és a gyakorlat szabályairól se feledkezzünk meg.
- Érdemes ellenőrizni, megfelelőek-e a fiatal által viselt egyéni védőeszközök. Szükséges lehet például extra kis méret beszerzése, vagy az eszközök gyakoribb cseréje, mert a munkavállaló kinövi a számára biztosított felszerelést.
- A hosszú távú egészségkárosodás elkerülése érdekében fontos lehet a szűrővizsgálatok biztosítása, sűrítése, rekreációs programok szervezése, a helyes életvezetés támogatása.
- Fontos lehet rendszeresen segíteni a munkavállalót a beilleszkedésben és a teljesítménye értékelésében. Ezzel csökkenthetők a rá nehezedő pszichoszociális veszélyek.
Az ifjú munkavállalók sokszor nem saját döntésük miatt kezdenek dolgozni. Sokszor tanulási nehézségek vagy a rossz szociális helyzet készteti őket arra, hogy hamar belépjenek a munka világába. Érdemes ezért külön figyelmet fordítani rájuk a munkahelyen. Mentor kijelölésével, fejlődési programokkal, a tanulás támogatásával a teljesítményük és a munkaerőpiaci esélyeik is javíthatók.
Munkavédelem a gyerekért
A munkavédelem nem csak akkor támogatja a gyermekeket, ha azok munkát végeznek. A törvények azt is igyekeznek segíteni, hogy a gyerekek szülei, tanárai, felügyelői is biztonságos körülmények között, a gyermekeik igényeinek is megfelelő módon dolgozhassanak.
Az Egyenlő bánásmódról kívánalmáról szóló törvény ma már tiltja az állapotos vagy kisgyermekes munkavállalók megkülönböztetését. Ez a gyakorlatban többek között azt jelenti:
- Nem lehet kevesebb fizetésért foglalkoztatni a kisgyermekeseket.
- A gyermek betegsége miatt fennálló keresőképtelenséget jogos és igazolt hiányzásnak kell tekinteni.
- Senkit nem lehet hátrányosan megkülönböztetni azért, mert gyermeket nevel vagy gyermeket vár.
A kisgyerekesekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés nem csak a nőket érinti
Ha a munkavállaló jelzi a terhesség tényét, a Munka Törvénykönyve értelmében védett munkavállalónak számít, rendes felmondással nem lehet megszüntetni a munkaviszonyát. A szülési szabadság Magyarországon 28 egybefüggő hét, vagy 168 nap. Ez az időszak munkaidőnek tekintendő és megigényelhető rá a CSED, vagyis a Csecsemőgondozási díj – ez a naptári napi fizetés 90%-a.
Az állapotos vagy szoptató nők nem dolgozhatnak bizonyos munkakörökben. Számukra ilyenkor a munkáltató köteles más munkahelyet biztosítani.
A gyerek után mindkét szülőnek pótszabadság jár, az apákat pedig 5 nap szabadság a gyermek születését követően is megillet.
Napjainkban egyre komolyabb törekvés a gyermekek érdekeit is figyelembe vevő munkakörülmények kialakítása. Az EMMI évről-évre támogatja a vállalkozásokat abban, hogy Családbarát Munkahelyeket alakítsanak ki. A “családbarát” címet azok a munkahelyek kapják meg, akik tesznek azért, hogy a náluk dolgozók beosztása, munkaideje, terhelése alkalmazkodjon a családos életmód kívánalmaihoz, esetleg más módon is segítik a gyermeket nevelőket vagy időseket gondozókat. Ilyen intézkedések lehetnek például:
- Munkaidőkedvezmény vagy rugalmas foglalkoztatás biztosítása a családos dolgozóknak.
- Napközbeni gyerekfelügyelet megszervezése, nyári táborok szervezése, programok biztosítása.
- Távmunka lehetőség biztosítása stb.
A családbarát működés előnye, hogy a munkavállalókra kisebb nyomás hárul, gyakran jobban is teljesítenek, hiszen könnyebb fenntartani az egyensúlyt a munka és magánélet között.
Munkavédelem gyermekek között
A gyerekek akkor is jelen lehetnek a munkahelyen, ha nem végeznek munkát. Az iskolákban, óvodákban, gyermekotthonokban és minden olyan helyen, ahol a kicsik érkezésére számítani lehet, fontos betartani a rájuk vonatkozó speciális szabályokat.
A gyermekek között végzett munka is megterhelő lehet
Az egyik legfontosabb szabály, hogy menekülési és mentési terv készítésekor a gyerekeket önálló mozgásra képtelen vagy korlátozottan képes személynek kell tekinteni, vagyis a menekülési útvonalakat és módokat eszerint kell meghatározni. Ez – ahogyan a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv is kiemeli – akár azt is jelentheti, hogy módosítani kell a védekezési módokat. Elképzelhető például, hogy a szabad térre menekülés helyett az épületben védett teret is létre kell hozni, vagy úgy módosítani az ajtók és határolók záródását, hogy az a kicsik képességeinek is megfeleljen.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a gyerekek fokozott figyelmet igényelnek – a velük való törődés könnyen pszichés stresszt, feszültséget okozhat a munkavállalóban. Rendszeres szupervízió és megfelelő lelki segítség biztosításával, illetve felkészítéssel ez nagyban csökkenthető.
A gyermekek között dolgozók fokozottabban ki vannak téve egyes biológiai veszélyeknek és fertőzéseknek is. Az esetükben fontos a megfelelő pihenő- és gyógyulási idő biztosítása, illetve szükség esetén – például várandósság idején a munkakörváltás lehetősége is.
Munkavédelmi cégként mi magunk is családbarát működésre törekszünk, így örömmel veszünk részt minden hasonló környezet kialakításában. Szívesen vállaljuk olyan munkahelyek tűz- és munkavédelmi feladatait, ahol gyerekek, fiatal munkavállalók is megfordulnak. Örülünk, ha segíthetünk egy gyermekek igényeinek is megfelelő, kiegyensúlyozottabb munkaerőpiac megteremtésében.
Tegyünk együtt egy szebb gyermekkorért!