A hőkimerülés, hőguta, napszúrás – minden évben szed áldozatokat

2013-ban egy munkavállaló a fóliasátorban dolgozott. Odakint extrém meleg volt, másodfokú hőségriasztás volt érvényben – a munkáltató ezért megfelelő hőmérsékletű védőitalt és némi extra szünetet is biztosított a munkaterületen. A munkavállaló azonban egyszer csak félbeszakította a paprikák kapálását. Kiment a sátoron kívülre és az ott álló lakókocsi árnyékában megpihent. A mellé lépő társának jelezte, hogy hányingere van. Röviddel ezután összeesett. A mentők kórházba szállították, de röviddel az eset után meghalt. A boncolási jegyzőkönyv szerint a hőguta miatt vesztette életét.

A mezőgazdasági dolgozók különösen nagy veszélyben vannak

Bár a melegben történő munkavégzés szabályait mára szinte mindenki ismeri és a legtöbb cég igyekszik is azokat betartani, a hőkimerülés, a hőguta és a napszúrás rendszeresen szedik áldozataikat a munkavállalók között. Annak, hogy a meleg ellen ennyire nehéz védekezni, több oka is van. Ezek közül csak az egyik az, hogy mindenkinek más az egyéni tűrőképessége.

A nagy meleg miatt bekövetkező balesetek, megbetegedések általában a következők miatt következnek be:

• A munkáltató nem győződik meg kellő alapossággal arról, hogy a munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotban van. A nyári alkalmi munka sokaknak az egyetlen bevételi forrása. Gyakran előfordul, hogy a munkások titkolják a betegségüket, nem merik vállalni az állapotukat, mert szükségük van az extra jövedelemre.
• A munkavállalók sem ismerik a saját határaikat. Nem veszik észre magukon időben a jeleket, nem mernek, nem tudnak jelentkezni, amikor a tüneteik súlyosbodnak.
• A “meleg helyzet” gyakran a munkáltatót és a munkavállalót is váratlanul éri. Van, hogy csak az első kánikulák idején derül ki, mennyire forrósodik át a terem, a sátor, a munkaterület.

Alkalmi munkavállalók veszélyben

A hőkimerülés, hőguta, napszúrás sokszor az alkalmi munkavállalókat, illetve a segédmunkát végzőket veszélyezteti leginkább. A legkritikusabb terület a mezőgazdaság, de a szállítmányozás területén, a vendéglátásban és az építkezéseken dolgozók között is szedi áldozatait a meleg.

Az alkalmi munkavállalóknak sokszor nincsen tapasztalata az adott területen. A munkavédelmi oktatásuk hiányos, sokan nem tudják, hogyan segíthetnek magukon a melegben. Főleg a diákmunkások körében gyakori “baleset”, hogy a nagy melegben félmeztelenre vetkőznek – a leégés miatt pedig később nem tudják folytatni a munkát.

A nyári, szabadtéri munkák sokszor csak időszakos tevékenységek, nincsenek kialakult módszerek a munkavégzésre. Sokan csak akkor szembesülnek a meleg következményeivel, amikor már késő.

A közelmúltban Magyarországon egy olyan mezőgazdasági segédmunkás is életét vesztette, aki egy traktort kísért és hagymászsákokat pakolt. Bár a zsákok emelésénél egyszer már rosszul érezte magát, mégis folytatta a munkát, mindössze munkakört váltott, a kocsira feladogatás helyett leadogatni kezdte a terményt. Hamarosan még rosszabbul érezte magát, kiállt a munkából, s bár kollégái igyekeztek segíteni rajta, mindössze 35 évesen elhunyt.  Az esetről készült jegyzőkönyv megállapította: nem csak extrém meleg volt a körzetben, de ráadásul a traktor fém eszközei is ontották a hőt.

Ahhoz, hogy az ehhez hasonló tényezőkkel is számolni lehessen, tapaszalt munkavédelmi szakemberre van szükség. Ezekben a helyzetekben kulcsfontosságú, hogy valaki a gyakorlatban is ismerje a lehetséges terheléseket, hiszen a veszély olyan helyen is jelentkezik, ahol nem is számítunk rá.

Napszúrás, napégés, hőguta – ismerjük fel a tüneteket!

A komolyabb baj bekövetkezését sokszor az is megakadályozhatja, ha valaki a munkaterületen észleli a veszélyt. A hőguta, hőkimerülés azonnal kezelhető, ha valaki tisztában van a tünetekkel és az ilyenkor alkalmazandó elsősegély szabályokkal.

A köznyelvben a meleg okozta rosszullétet hőgutának szoktuk nevezni. A hőguta azonban csak az egyike azoknak az állapotoknak, amelyek a nagy hőterhelés következtében alakulhatnak ki. Lássuk a leggyakoribb megbetegedéseket:

Napégés: A napégés tünete a vörös, hólyagos vagy csalánkiütésszerű elváltozásokat mutató bőr. A nap sugarai gyulladást, allergiás reakciót váltanak ki, ez fájdalommal, duzzanattal jár. Az égő, viszkető bőrfelület hűtésével, gyulladáscsökkentő krémek alkalmazásával enyhíteni lehet a kínokat.

Napszúrás: Ártatlannak tűnő, de valójában nagyon is súlyos állapot, a tünete fejfájás, szédülés és hányinger. A melegre a test hőleadással reagál, ha azonban a környezet is meleg, a szervezetben pozitív hőmérleg alakul ki, megnő a testhőmérséklet. Mivel a meleg ráadásul legtöbbször a fejet éri a legerősebben, ezért pont az idegrendszer központja szenvedi a legnagyobb károkat.

A napszúrás a hőguta előszobája, de szerencsére legtöbbször pihenéssel, és a testhőmérséklet csökkentésével kezelhető. Fontos tudni, hogy a napszúrásnak vannak bizonyos hajlamosító tényezői. Egyes gyógyszerek vagy bizonyos pszichiátriai vagy idegrendszeri megbetegedések növelhetik a napszúrás esélyét.

Hőguta: A hőguta a napszúrásnál is súlyosabb tünetekkel jár. A testhőmérséklet ebben az esetben akár a 41 fokot is elérheti, a betegnél bódultság, izomgörcsök, fejfájás, hányinger, majd súlyosabb esetben akár eszméletvesztés alakulhat ki. Hőguta esetén kiemelten fontos a beteg testének hűtése, a megfelelő folyadékbevitel és az azonnali orvosi segítség. Ennek hiányában a beteg életét is veszítheti, vagy komoly idegrendszeri károsodást szenvedhet.

Hőkimerülés: A hőkimerülés szintén a hőgutát megelőző állapot. Ha állásból a beteg hirtelen feláll, általában megszédül az ortosztatikus vérnyomásesés miatt. Az izzadás fokozott, a pulzus felgyorsul, de könnyen elnyomható. A beteg általában jobban lesz, ha azonnal hűvös helyre visszük, de ha az állapota nem javul, fontos orvosi segítséget kérni.

Hogyan előzhetjük meg a bajt?

A melegben történő munkavégzés szabályainak betartása, illetve a munkát végzők egészségének folyamatos monitorozása sokat segíthet a legsúlyosabb esetek megelőzésében. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az egyén felelősségét sem. Fontos, hogy senki ne dolgozzon fedetlen fejjel, felsőtesttel, vagy ne bontsa meg a védőruházatát a meleg miatt.

Sokszor a munka átütemezésével is megelőzhető a baj

Megfelelő munkaszervezéssel a dolgozók hosszútávú egészségromlását is megelőzhetjük. A kánikulai időszakban jó megoldás lehet a műszakok rövidítése, a munkaidő előre hozása vagy eltolása az esti órákra. Ha megoldható, a halasztható feladatokat érdemes lehet a kánikulai időszak után végezni.

A hőguta és a súlyos megbetegedések megelőzésében kulcsfontosságú a tájékoztatás – hiszen sokan nem is gondolják, hogy a meleg problémát okozhat. A hőguta és hőkimerülés áldozatai többnyire fiatal, aktív, egészségesnek látszó emberek – ők nincsenek feltétlenül hozzászokva ahhoz, hogy ügyeljenek a testi tüneteikre. Munkavédelmi cégként úgy látjuk a munkavállalók képzésének nem csak a szakmai ismeretekre kellene kiterjednie. Fontos lenne felhívni a figyelmüket arra is, hogy mit tehetnek a saját biztonságuk, jóllétük védelme érdekében.

Mindenkinek egészséges nyarat kívánunk!