Ha a színpadon fegyver van, az előbb-utóbb el fog sülni – a lőfegyvertartás Magyarországon

Gere Ákos 2009-ben sportlövő fegyverével oltotta ki egy diáktársa életét a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. T. Roland egykori rendőr pedig nyugtató hatása alatt Csepelen több lövést is leadott és megfenyegette a lakótársait 2016-ban. Többek között ez bizonyítja: nem kell háború vagy maffialeszámolás ahhoz, hogy valaki a fegyver csöve elé kerüljön. De vajon mit tehetünk annak érdekében, hogy ez kevesebbszer és nehezebben történjen meg?

Ki juthat lőfegyverhez Magyarországon?

Míg például az USA-ban szinte gyermekjáték lőfegyvereket vásárolni, Magyarországon jóval nehezebb fegyverhez jutni. Hazánkban a 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről és a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről szabályozzák  a kérdést.

Ezek értelmében kissé pongyolán kétféle típusba sorolhatjuk a lőfegyvereket:

• engedély nélkül tartható lőfegyverekre
• és engedéllyel tartható lőfegyverekre.

Engedély nélkül tartható lőfegyvert szinte bárki vásárolhat, aki elmúlt 18. éves. Engedéllyel tartható fegyvert viszont csak az, aki – érthető módon – erre engedélyt szerzett.

Az engedély nélkül tartható lőfegyverek csoportjába tartoznak például a kisebb kaliberű légfegyverek (legfeljebb 7.5 J torkolati energiájú légpuskák és légpisztolyok), az airsoft fegyverek (gázos, patronos, rugós, elektromos vagy dual power működtetésű fegyverek) és a gáz riasztófegyverek (ezek nem lövedéket, hanem valamilyen irritáló hatású gázt engednek a támadóra)

Bárki lőfegyverhez juthat – csak nem mindegy, milyenhez

Engedélyköteles lőfegyvert csak az vásárolhat, aki fegyvertartási engedéllyel rendelkezik. Ennek Magyarországon több feltétele is van. Általánosságban azok juthatnak fegyverhez, akik

• Aktív fegyveres testület tagjai (pl. rendőrök, katonák)
• Munkakörükből kifolyólag fegyvert kell, hogy viseljenek (pl. testőrök, pénzszállítók, biztonsági őrök, stb.)
• Valamilyen kiemelten kockázatos tevékenységet végeznek (például bírók, ügyészek)
• Vadásztársaság tagja
• Sportlövészek.

Akik munkakörük miatt viselnek fegyvert, azok az adott pozíció betöltéséhez szükséges vizsgákat szerzik meg, ennek megfelelően lehetnek jogosultak a fegyvervásárlásra, fegyvertartásra és fegyverviselésre, Akik más célból szerezték meg az engedélyeket, azok addig tarthatják otthonukban, maguknál és használhatják a fegyverüket, amíg aktívan végzik az adott tevékenységet, tehát például amíg vadász vagy lövészegyesület tagjai.

„Aki belép a földemre, azt lelövöm!” 

2004-ben egy idős, budapesti házaspár arra ébredt, hogy a házukban egy idegen férfi tartózkodik. A betörő pénzt és ékszereket vett magához majd fegyvert fogott az idős emberekre és a saját pincéjükbe zárta őket

Az idős férfi nem esett különösebben pánikba. A pincéből volt kiút. Amíg a felesége az utcára ment segítséget kérni, ő magához vette az engedéllyel tartott vadászpuskáját és rálőtt a rablóra, aki cipőjét, némi vérnyomot és az ellopott értékeket hátrahagyva elmenekült.

Az idős vadászt nem állították elő. Mivel a betörő fegyverrel fenyegette őket, a tette arányos és jogos védekezésnek minősült. Erre az engedéllyel tartott fegyverek tulajdonosainak Magyarországon is lehetősége van. A vadász meglőheti azt, aki őt fegyverrel fenyegeti (vagy másképpen támadja meg), de nem lőhet rá például a telkére tévedő kirándulókra vagy a diákcsínyből cseresznyét lopó gyerekekre.

Akinek erre engedélye van (például kockázatos munkakörben dolgozik), az önvédelmi célból magánál is tarthatja a fegyverét. Viselnie azonban ekkor sem feltétlenül szabad. Mások által látható helyre, például az övére csak abban a helyzetben helyezheti a fegyverét, akinek erre külön engedélye van.

Testvérét lőtte le a kisfiú 

Szinte naponta olvasni olyan híreket, amelyben gyerek lő gyerekre – véletlenül. Ezek a hírek többnyire Észak-Amerikából érkeznek. Az Egyesült Államok legtöbb tagállamában ugyanis a fegyvertartási törvények sokkal kevésbé szigorúak, mint Magyarországon,

Hazánkban, éppen az ilyen balesetek elkerülése érdekében, a fegyvereket zárt fegyverszekrényben, töltetleni (és/vagy szétszedett) állapotban kell tárolni. A töltényeket / lőszert és magát a fegyvert külön kell elhelyezni. A legtöbb esetben pedig magát a fegyverszekrényt a rendőrségnek vagy más felettes szervnek is át kell vennie.

Balesetek a szürke zónában

A magyar előírások viszonylag szigorúak, így nagyrészt pszichológiai és technikai értelemben is felkészült emberek juthatnak csak éles, engedélyköteles lőfegyverhez. Természetesen mindig akad olyan személy, aki átcsúszik a szigorú rostán – a magyarországi iskolai lövöldözők közül többen is legálisan jutottak például pisztolyaikhoz.

Fegyver és szórakozás? – Ez is veszélyes lehet 

Az is megtörténik, hogy valakinek van engedélye a fegyverhasználatra, de olyan lőfegyverhez jut, amelyet nem ismer megfelelően. “Lelőtte társát a vadász”, “tisztítás közben sült el a fegyver” – szólnak a hírek ilyenkor. Megfelelő tapasztalat nélkül sok fegyverből nehéz biztonságosan célzott lövést leadni. Ilyenkor megtörténhet, hogy egy rossz lövés kilométerekkel arrébb sebesít meg valakit.

Természetesen az alkohol és drogfogyasztás, a vagánykodás, a fegyver, a környezet és a saját készségeink rossz felmérése is könnyen bajhoz vezet, de a szigorú szabályozások miatt szerencsére az ilyen balesetek száma még mindig viszonylag alacsonynak mondható – nem gyakran fordul elő például, hogy valakit egy lőtérről vagy valamilyen más, biztonságosan kialakított helyszínről kell kórházba szállítani.

Sok, komoly baleset történik azonban a “szürke zónában”. Léteznek olyan fegyverek, például apró, műanyag golyókat lövő, kis teljesítményű airsoft jellegű pisztolyok, amelyek vásárlásához semmilyen engedély nem szükséges. Ilyen eszközt kis túlzással akár a játékboltokban is vásárolni lehet. Bár önmagukban nem alkalmasak egy élet kioltására, mégis komoly gondokat, sérüléseket okozhatnak.

Ha valaki egy ilyen fegyverrel közvetlen közelről ad le lövést, az vezethet fájdalmas (szerencsétlen esetben akár halálos) sérüléshez. Mivel ezek a fegyverek legtöbbször nem teljesen tökéletes mérnöki munkák, a csőben könnyen lövedék ragadhat. Ha valaki a töltött fegyverbe néz és az elsül, akár a szeme világát is elveszítheti.

Az íjak és számszeríjak birtoklásához sem kell sok szabálynak megfelelni. Ezeket az eszközöket szinte bárki birtokolhatja, sőt, olyan kiegészítőket is vásárolhat vagy készíthet, amelyekkel könnyen ki lehet oltani az állatok vagy emberek életét.

Magyarországon hivatalosan tilos mérgezett tölténnyel (nyílvesszővel), számszeríjjal, illetve bizonyos fonterő alatti íjjal vadászni, ettől még sokan használják ezeket a fegyvereket orvvadászatra, kalandozásaik során. A lövések hangtalanok, a lebukás esélye pedig tanú hiányában minimális. Emiatt viszont mindig fel kell készülni az ilyen eszközök használatából származó balesetekre.

Szürke zónát jelentenek a különböző antik fegyverek is. Az elöltöltős fegyverekre megszerezhető vizsga viszonylag rövid és könnyű, de ezekkel a fegyverekkel is lehet sérülést okozni. A hatástalanított antik fegyvereknek komoly piaca van. Ezeket a puskákat, pisztolyokat elvileg nem lehet éles fegyverré visszaalakítani, ennek ellenére fenyegetőek lehetnek. Néhányat az ilyen fegyverek közül airsoft fegyverré vagy más riasztóeszközzé alakítanak, így nem lehetünk benne biztosak, hogy azok valóban csak egy lövés leadására képes, relatíve kiszámítható eszközök.

A fegyver, mint kockázat

Bár fegyverhez jutni relatíve nehéz, sajnos ugyanilyen nehéz megfelelő, legalább alapvető fegyverismeretre szert tenni. Pedig teljesen ártatlanul (sőt, bűncselekményektől függetlenül) is könnyen lehet fegyver közelébe, annak rossz oldalára kerülni. Van néhány alapvető szabály, amellyel mindenkinek tisztában kellene lennie:

• Minden fegyvert töltöttként kell kezelni. Sose fordítsuk a fegyvert magunk vagy mások felé, akkor sem, ha “csak” egy engedély nélkül tartható “játékszerről” van szó. Ha nem ismerjük a fegyvert, akkor sem lehetünk biztosak az állapotában, ha látszólag nincs töltve, esetleg a tárat sem látjuk.
• A legtöbb fegyver használatához gyakorlat szükséges. Ismeretlen fegyvert ne süssünk el csak azért, hogy kiürítsük a tárat vagy élvezzük a lövés izgalmát. Az ismeretlen fegyver átalakított, műszaki hibás, sérült is lehet – de sokszor elég, ha csak erősen visszarúg.
• A lövésnek legtöbbször hangja van. Lövészetkor (még akkor is, ha mi csak nézők vagyunk) érdemes védeni a fülünket. Ha erre nincs lehetőség, fontos, kalkulálni azzal, hogy a lövés zaja legalább átmeneti hallásvesztést okozhat.
• Ne lőjünk függőlegesen felfelé! Sem íjjal, sem más fegyverrel nem szabad ilyen lövést leadni, ebben az esetben a lövedék útja kiszámíthatatlan. Bármilyen egyszerű fegyverről van szó, mindig célzott lövést adjunk le! Ha valaki valamiért nem így tesz, az egyértelmű veszélyhelyzetet jelent.
• Sose tartózkodjunk a fegyver lővonalában! (Kivéve természetesen az airsoft, paintball és más, erre a célra fejlesztett megoldásokat). Fegyverbemutatókon a lővonalat le kell zárni. Mindenhol fontos meggyőződni arról, hogy a célok mögött található olyan felület, amely megállítja a lövést vagy van akkora védőtávolság, amelyet a lövés nagy valószínűséggel nem jár be.
• A lepattanó lövedék is veszélyes. Zárt térben, betonozott alapon a lövés könnyebben kap gellert.

Miért munkavédelmi kérdés a fegyverhasználat, fegyverismeret?

Akármennyire szigorúak is a szabályok, a különböző fegyverek körülöttünk vannak. Pisztollyal felszerelt őrök szállítják a pénzt a boltok, bankfiókok között, vadászok autói járják az utakat, műgyűjtők látogatják a fegyverbörzéket és valószínűleg bőven vannak olyanok is, akik valamilyen illegális vagy félig legális úton megszerzett fegyvert rejtegetnek. Létezik feketepiac és az engedély nélkül beszerezhető fegyverek is egyre furfangosabbak és veszélyesebbek. Olyan országban élünk, ahol még mindig fordulnak ki a földből világháborús gránátok és bombák is, szinte nem volt olyan időszak hazánkban, amikor valamelyik szomszédos országban nem volt aktív fegyveres konfliktus.

Még a gyerekjáték is okozhat komoly bajt

Ezek miatt nagyon fontos felkészülni a fegyverekkel való “találkozásra”. Lőfegyver vagy lőszer kerülhet elő földmunkák során, takarítás közben, de akár egy eldugott, erdős területen is. Találkozhatunk fegyverrel, ha az ügyfelek otthonába vagy különleges telephelyre látogatunk. Elhagyott fegyver lehet egy baleset helyszínén vagy egy bűncselekmény színterén is.

Gyakran halljuk a kifejezést: “Fegyvernek látszó tárggyal rabolta ki…” A betörők, rablók gyakran teljesen nevetséges eszközökkel, például kályhaezüsttel lefújt vízipisztollyal támadnak, de egy ilyen félelmetes helyzetben nem lehet megmondani, vajon valódi vagy csupán utánzat a cső, amivel szembenézünk.

Ilyen körülmények között nem mindegy, hogy bekapcsolnak-e a munkatársaink védelmi mechanizmusai és tudják-e a helyén kezelni a helyzetet. A Csepelen lövöldöző szabadnapos rendőr, T. Roland például éles fegyvert fogott két, az általa is lakott társasházban dolgozó emberre, akik először nem is vették komolyan a fenyegetést. Csak a szerencsén múlt, hogy nem bosszantották addig a feltételezhetően nyugtatók hatása alatt álló volt rendőrt, hogy az valóban ellenük fordítsa a (teljesen valódi) pisztolyát.

Rengeteg baleset történik amiatt, hogy a vadászok egymás ismeretlen fegyvereit próbálgatják. Egyre több sportegyesület kínál élménylövészeti lehetőséget, de emberi mulasztás még ezeken a nagyon védett rendezvényeken is előfordulhat,

Nem mindegy, valaki a másikra fogja-e a fegyvert, amit az őr egy pillanatra szem elől tévesztett. Nem mindegy, halántékához szorítja-e valaki a látszólag nem komolyan vehető airsoft fegyvert, amely közvetlen közelről mégiscsak halálos balesetet okozhat. Az alapvető ismeretek életet menthetnek egy iskolai lövöldözés, terrortámadás vagy fegyveres konfliktus esetén is.

Persze tévedés lenne azt gondolni, hogy a fegyverek önmagukban balesetveszélyesek. Sokszor éppen ezek az eszközök előzhetik meg a bajt. A fegyvernek látszó tárgyak előnyeit gyakran nem csak a rablók, de különböző biztonságtechnikai vállalkozások is kihasználják., Kisebb az esélye annak, hogy verekedés, heves vita tör ki ott, ahol fegyveres őrök vigyázzák a rendet – akkor is, ha a fegyverük valójában csak egy riasztópisztoly. Ugyanígy életet menthet egy hangos lövés egy állati támadás esetén. A riasztópisztoly sokszor távoltarthatja a rablót, így az legfeljebb az értékekben, de nem az ember épségében tesz kárt.

Az alapvető fegyveres ismereteknek tehát érdemes helyet kapnia a munkavédelmi oktatásban is. A fegyverek veszélyeiről jobb (és érdekesebb) beszélgetni, mint valóban átélni egy balesetet vagy konfliktust. Ez az érzékeny, de izgalmas téma azonban közvetetten is alkalmas arra, hogy néhány más biztonsági szabályt is megtanítsunk, betartassunk. A fegyverbiztonság számos alapelve átültethető a munkavédelembe és fordítva – hiszen a fegyverek is gépek, amelyekre éppen úgy vonatkoznak a gépbiztonság szabályai is, mint egy “békés” ütvefúróra. Ha a balesetvédelemhez a fegyverbiztonságon keresztül vezet az út, hát beszéljünk róla így!

Békés, konfliktusmentes munkavégzést kívánunk!