A köszörűgép biztonságos használata

A köszörűgépek különböző változatai szinte minden műhelyben megtalálhatók. A száraz vagy éppen vizes köszörűket akár néhány tízezer forintért is be lehet szerezni, nagyobb üzemekben viszont nem ritkán milliós kiadás is lehet egy köszörű beszerzése. A köszörülés az egyik legnehezebben elsajátítható tudomány – nem véletlen, hogy a biztonságra itt kiemelten ügyelni kell.

Ki dolgozhat köszörűvel?

 A köszörű a forgácsoló gépek közé tartozik. Az asztali vagy állványos köszörűk elsősorban a befejező munkafázisok elvégzésére, fényezésre, a felület simítására esetleg érdesítésére használhatók. Finom koronggal akár tükörsima felületet is létrehozhatunk. A nagyobb szerszámgépek akár nagyolásra is alkalmasak.

A köszörüléshez általánosságban nincs szükség sem engedélyre, sem végzettségre. Ezt a tevékenységet vállalkozóként is bejelentés nélkül lehet űzni. A legtöbb üzemben nem általános köszörűs végzettséget várnak el. Sok helyen betanított munkaerőre bízzák a feladatot, vagy valamilyen alapvető fémipari képesítést kérnek a jelentkezőktől.

Csúcs nélküli köszörűgép – Carlos Viera @ Wikipedia

Ha ipari körülmények között történik munkavégzés, a szakmai oktatásnak, betanításnak, illetve a munkavédelmi oktatásnak kiemelten fontos szerepe van. Érdemes hangsúlyt fektetni arra, hogy mindenki felismerje a veszélyeket (pl. ingadozó áramellátás, sérült korong, sérült burkolat), szükség esetén pedig be tudjon avatkozni, leállítsa a gépet, vagy akár elsősegélyt tudjon adni.

Mik a köszörülés legnagyobb veszélyei?

 A köszörűvel végzett munka egyik legnagyobb veszélye a korongrobbanás. A korongok nagy sebességgel forognak, amikor a munkadarab hozzájuk ér. Gyakran egy hajszálrepedés is elég ahhoz, hogy a robbanás bekövetkezzen, a védekezés pedig, a fizikai tényezőkből adódóan sohasem lehet tökéletes.

A balesetmegelőzés már a korongok szállításánál és tárolásánál megkezdődik. A korongokat óvatosan kell mozgatni és biztonságos helyzetben tárolni. Mivel nem minden korong alkalmas arra, hogy bármilyen magas fordulatszámon dolgozzanak vele, mindig ellenőrizni kell, hogy biztosan a megfelelő darabot és a helyes beállításokat alkalmazzuk.

Asztali köszörű – Martink @ Wikipedia

Munkavégzés előtt meg kell győződni arról is, hogy a korong sértetlen. Ezt szemrevételezéssel és úgynevezett hangpróbával (a korong kalapáccsal való megütögetése – szakembernek, például a műszakvezetőnek kell végeznie) lehet megtenni.

A robbanás hatását a gép burkolata is képes mérsékelni. Csak olyan gépi köszörűvel dolgozzunk, ahol a burkolat megvan és az állapota is megfelelő. A gép és a munkatér biztonságát tovább lehet fokozni különböző átlátszó védőernyők használatával.

Nem mindegy, hogy állítjuk össze

 A gépet és a korongokat minden indítás előtt gondosan ellenőrizni kell. Dolgozni csak kifogástalan állapotú köszörűvel szabad. A korongot a tengelyre acél szorítóperemmel kell felfogatni. A perem és a kő közé kéregpapírt kell helyezni, ami 3-5 mm-el nagyobb a szorítóperemnél. A kéregpapírt csak egyszer szabad használni, kőcserekor újat kell alkalmazni.

Ha a korong furata kisebb, mint a tengely átmérője, tilos utána fúrni. Ha viszont az átmérő nagyobb, szűkítőpersellyel alkalmassá lehet tenni a munkára. A gép beindításakor jó, ha nem állunk szembe a készülékkel. Lépjünk kicsit oldalra, így, ha a kő ledobódik vagy felrobban, csökkentjük a sérülés veszélyét.

Ha a kő már egyenetlen, a kő felszabályzásával még használhatóvá lehet tenni. A felszabályzás során a kő újra sík felületű lesz. A műveletet általában fém rúdba fogatott mesterséges gyémánttal, “répával” végzik. Ez a fogás azonban nagy szakértelmet és gyakorlatot igényel.

Kidobódás és szorulás

 A köszörülés nem csak a kő, de a munkadarab szempontjából is kényes művelet. A finom rázkódás vagy a hőhatás miatt a darab megrepedhet, a törött vég pedig kidobódhat vagy beszorulhat a szerszám és a burkolat vagy a szerszám és a segédállvány közé. Ilyenkor azonnal hátra kell lépni és áramtalanítani kell a gépet.

Még az otthoni műhely esetében is praktikus, ha a gép áramellátása több helyen és gyorsan megszakítható. Segítséget jelenthet egy kapcsolótábla, ahol akár a teljes műhely áramellátást is egy mozdulattal meg lehet szüntetni.

Láthatatlan ellenség: a hő

 Köszörülés közben erőteljes súrlódás lép fel, emiatt a kő és a munkadarab is felmelegedhet. Az üzemekben általában a gép mellett vizes tartály található, ahol megoldható a munkadarab hűtése. Előfordul az is, hogy a darabot „weldonba” fogják (Weldon-rögzítés) – erre azonban ritkán kerül sor, hiszen a köszörülés ritkán tart hosszú ideig.

A megmunkáláskor felszabaduló szikrákkal már nehezebb a helyzet. A forgács és fémpor akár izzásig is forrósodhat, Tilos levegőpisztollyal fújni, vagy a gép közelébe vegyszert, éghető, robbanásveszélyes anyagot helyezni.

Mivel lehet védekezni?

A köszörülés során kötelező védőszemüveget viselni. A köszörűszemüveg alulról is zárt, hiszen sokszor innen pattan fel a szikra vagy a forgács. Bár a szerszám használatánál nem megengedett a kesztyű használata, a korongok szállításakor jól jöhet a strukturált felületű védőkesztyű.

Bár nem tartozik a kötelező elemek közé, az egészség védelméért sokat tehet a megfelelő maszk használata. Ez nem engedi a tüdőbe jutni a fémgőzt illetve a korongból és a munkadarabból felszabaduló apró szemcséket sem.

Palástköszörű

Köszörülés közben a bőrt is komoly terhelés éri. A munkavédelmi sisak, sapka, kendő viselésével csökkenthető a mikrorészecskék okozta úgynevezett oxidatív stressz. Jó szolgálatot tehetnek a különböző védőkrémek is, amelyek megakadályozzák, hogy az anyagok közvetlenül a bőrrel érintkezzenek.

Hosszútávú veszélyek

 A köszörülés álló munka. A megfelelő fa vagy gumi borítású padlózat kialakítása nagyon sokat segít abban, hogy a térdre és derékra jutó mechanikai terhelést csökkentsük. A gép keltette vibráció szintén komoly veszély: a hosszútávú terhelés ízületi problémákat, kézremegést, de akár szívritmuszavart is okozhat.

A hosszútávú egészségromlás megelőzésének érdekében fontos a pihenőidőre és a munkaközi szünetre vonatkozó előírások betartása is. Bár a köszörülés általában rövid folyamat, nem javasolt 15 percnél tovább egyhuzamban dolgozni. A legtöbb kisipari vagy háztartási célokra gyártott gép elve körülbelül ennyi ideig üzemeltethető megszakítás nélkül biztonságosan.

Mindennek a kulcsa az odafigyelés

 A köszörülés akkor lesz igazán biztonságos, ha mindenki koncentráltan, nyugodt körülmények között végezheti a munkáját. Ebben nagy szerepe van a csapaton belüli bizalomnak, a fegyelemnek, a stresszmentes környezetnek és a megfelelően elsajátított ismereteknek is.

Munkavédelmi cégként a feladatunk nem csak a fizikai és mechanikai veszélyek megtalálása és elhárítása. Fontosnak tartjuk, hogy tegyünk az emberi tényező miatt bekövetkező hibák ellen is. A munkavédelmi leírások és a munkavédelmi oktatás során is arra törekszünk: nyugodt, kellemes légkört tudjunk biztosítani, ahol a kollégák is kiegyensúlyozottan teljesíthetnek.

Biztonságos munkavégzést kívánunk!