Kötelező etikai forródrót – Mit várhatunk tőle?

Hamarosan minden, Magyarországon működő, legalább 50 főt foglalkoztató cégnek kötelessége lesz etikai forródrótot működtetnie. A forródrót azokat védi majd, akik valamilyen közérdekű bejelentést tesznek, vagyis rávilágítanak a cégen belüli szabálytalanságokra, illetve jelzik a korrupciót. Vajon életszerű egy ilyen rendszer? Hogyan működik és ki nyerhet vele?

Miért kell közérdekű bejelentést tenni?

Hogy miért nehéz közérdekű bejelentést tenni, arra világítson rá a következő, fiktív történet!

Dávid egy összeszerelő üzem gyártósorán dolgozik, ahol konnektorok összeszerelése zajlik. Az üzem megrendelői többnyire állami cégek, nagyobb felújítások lebonyolítói. A gyártósorra sokszor érkeznek már eleve selejtes alkatrészek, oxidált vagy törött darabok, emiatt rendszeresen készülnek selejtes termékek. A dugaljak működését a minőségellenőrök ellenőrzik. A minőségellenőrök nagy tiszteletnek örvendenek az üzem dolgozói között, ha ugyanis valamelyik gyártósorról túl sok selejt kerül ki, a dolgozók nem kapnak jutalmat – holott ez a plusz bevétel sokaknak nagyon fontos.

Egy nap új minőségellenőrök érkeznek, Dávid pedig arra lesz figyelmes, hogy az ezt követő hetekben jelentősen csökken a selejtes termékek száma – holott az alapanyagok minősége nem javul. Az üzemben jó a hangulat, hiszen mindenki biztonságban érzi a hó végi jutalmat.

Kisvártatva a hírekben megjelenik, hogy a közelben felújítás alatt álló kórház átadása több hónapot csúszik, mert a kivitelező számos hibát vétett – többek között az elektromos szereléseknél is. A felvételen egy hőtől megbarnult dugalj is látszik.

Dávid hamar összerakja a képet: a gyárban a minőségellenőrök nem nagyon keresik a selejtes alkatrészeket. Hamarosan bizonyítéka is lesz erre, mert egy szigorúbb ellenőrzés előtt üzenetet kap arról, hogy “kiemelt figyelemmel” dolgozzon. Az üzemi beszélgetésekből Dávid arra is rájön: a gyár régóta selejtes, veszélyes termékeket gyárt, a hibát azonban senkinek nem éri meg keresni. A munkások prémiumot kapnak, a részleg jól teljesít, a gyár olcsón szállít, a megrendelő pedig a legjobb áron jut a termékekhez – a hibákat pedig könnyen a hibás szerelésre vagy a kivitelező cégre lehet fogni.

Kinek szólhat Dávid a problémáról?

Dávid egy idő után érzi, hogy nem tud tovább együtt élni ezzel a titokkal, hiszen a hibás eszközök könnyen balesetet okozhatnak. Ha szeretné, hogy az ügyben lépéseket tegyenek, több forgatókönyv közül választhat:

1. Jelzi a tapasztaltakat a feletteseinek – Nem tudhatja viszont, hogy pontosan ki és mennyire folyt bele a csalásba. Ha nem jó szinten beszél a problémáról, valószínűleg eltávolítják őt az üzemből.
2. Tehet feljelentést a rendőrségen – De nem biztos, hogy elegendő bizonyítékkal bír egy nyomozáshoz. Az sem biztos, hogy a hivatalos szervek megfelelő helyen lépnek akcióba és valóban hatékonyan buktatják le a csalókat.
3. Fordulhat a sajtóhoz – Ha azonban kiderül, ki szivárogtatott, a saját kollégái is Dávid ellen fordulhatnak, hiszen a prémiumuk kerül veszélybe Dávid “túlzott igazságérzete” miatt.

A közérdekű bejelentést tevő emberek, vagyis angol szóval whistleblowerek (sípfújók, partjelzők) nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak. Dávid esete viszonylag egyszerű, azok azonban, akik valamilyen komolyabb visszásságra hívják fel a figyelmet, sokszor nem dicséretet, hanem meghurcoltatást kapnak válaszul.

Antoine Deltour és Raphaël Halet például a luxemburgi kormány korrupt működésére hívta fel a figyelmet. A pénzügyi szakemberek rájöttek, hogy a vezetés tisztességtelen adózási megállapodásokat köt néhány multinacionális céggel. A két szakember nagyon gyorsan perek kereszttüzében találta magát. Az őket foglalkoztató cég úgy gondolta, visszaéltek többek között a munkájuk során rájuk bízott titkokkal.

A partjelzőket sokszor bírósági úton vagy erőszakkal próbálják elhallgattatni. A sípok megfújása sokszor egyet jelent azzal, hogy az egyén karrierje megtörik, az “árulót” senki sem szívesen foglalkoztatja. Holott a korrupció és a tisztességtelen gyakorlat hatalmas károkat okoz.

Mégis, miért éri meg a cégnek? 

A belső visszaélések legtöbbször nem a cégeket, hanem csak azoknak bizonyos dolgozóit hozzák előnyös helyzetbe. A Dávidot foglalkoztató vállalkozás például képes átmenetileg magasabb profitot érhet el a hibás konnektorok árusításával, ha azonban a hibák javítására kötelezik, vagy termékvisszahívást kell eszközölnie, az extra bevétel hamar veszteségbe fordul.

Az kutatások azt mutatják, a cégek éves bevételének körülbelül 5%-a veszik el a belső csalások miatt – ez egy 1 milliárd forintos bevételű cég esetében már évi 50 millió forint. A cég tehát jól teszi, ha maga is próbál tenni valamit a komolyabb visszaélések ellen. Az etikai forródrót pedig erre biztosít lehetőséget.

Hogyan működik az etika forródrót? 

Az etikai forródrót bevezetését az 2019/1937 irányelv az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről európai uniós dokumentum írja elő. Ezt az irányelvet a tagállamoknak 2021-ben kell ratifikálnia. A magyar szabályok értelmében 2021. december 17-éig kell bevezetni azt a névtelen vonalat, ahol a munkavállalók, céges partnerek vagy ügyfelek jelezhetik, ha visszaélést tapasztalnak.

Az etikai forródrót a zaklatások felderítésében is segít

Az, hogy a jog kötelezővé teszi az etikai forródrót bevezetését, csak egy szempont. Más okokból is fontos, hogy ilyen rendszert hozzunk létre. A megfelelően biztosított, anonim vonalon nem csak visszaéléseket lehet jelenteni. A segítségével felderíthetők a dolgozók közötti konfliktusok, de akár felderíthető a zaklatás is.

Milyen a megfelelő etikai forródrót?

• A teljes anonimitás érdekében a legtöbb cég ma valamilyen szoftveres megoldást használ. Olyan rendszert, ahol hang, kézírás, IP cím és más azonosító alapján sem lehet kideríteni, hogy ki tett bejelentést.
• Proaktív. Az anonim bejelentés egyik nehézségét az adja, hogy az, aki a bejelentést fogadja, sokszor nem tud visszakérdezni, nincs lehetősége további információhoz jutni. A jól felépített rendszer kérdőívvel, feleletválasztással, felugró ablakokkal is tudja segíteni a bejelentőt. A rendszer fontos része az is, hogy a munkavállalókat felvilágosítják a vonal használatáról, elmondják, hogy milyen adatokat kell megadni, mire kell figyelni.
• Jelentőségteljes. Vagyis valaki áll a vonal mögött, aki valóban megvizsgálja az eseteket és szükség esetén akcióba lép. Fontos, hogy az üzeneteknek olyan címzettje legyen, akinek nem áll érdekében eltitkolni a visszaélést és aki olyan jogkörrel rendelkezik, hogy valóban tehet is valamit. Sok helyen külső audit céget vonnak be a bejelentések kezelésére, máshol szigorú rendet alakítanak ki, például azzal segítik a bejelentőket, hogy nyilvánosságra hozzák magát a bejelentést.

A jó whistleblower line tehát névtelen, praktikus és megoldott e bejelentések biztonságos utánkövetése. A feladata, hogy teljesen megvédje a bejelentő személyazonosságát, miközben segíti a céget, hogy azelőtt megtehesse az első lépéseket a belső problémák megoldására, hogy azok komoly károkat okoznának.

Pozitív forgatókönyv

Ha Dávid a névtelen vonalon jelezheti, hogy visszaélést tapasztal, a gyár vezetősége valószínűleg ellenőrzést rendel el, hiszen a küszöbön álló botrány miatt megéri megszüntetni a visszaéléseket. A vizsgálatok feltárhatják például azt, hogy a csalás hátterében pszichoszociális feszültségek állnak: a dolgozóknak az alacsony fizetés miatt mindenképpen szüksége van a jutalomra, emiatt viszont akár csalni is hajlandóak – hiszen a rossz minőségű alkatrészek miatt, nehéz elég mennyiségű jó terméket előállítani.

A gyár dönthet úgy, hogy emeli a fizetéseket, jobb alapanyagot keres, illetve csökkenti a dolgozókon a nyomást és nem próbál büntetni a selejtes termékek miatt, ha azok az alapanyag hibája miatt születtek. Elképzelhető, hogy ezáltal a cég nem lesz a legjobb helyen az árversenyben – viszont elkerülheti a csalás miatti felelősségre vonást.

Fontos, hogy az anonim vonal valóban anonim legyen

A névtelen bejelentési vonalak segítségével a cégek elkerülhetik azt, hogy egyes dolgozók vagy azok csoportjai megkárosítsák a vállalatot, például sikkasszanak, a saját érdekeiket és nem a cég szempontjait figyelembe véve kössenek szerződéseket. A biztonságos csatorna segít a feszültség levezetésében is. Az ügyeket könnyebb a vállalat falai között tartani és kezelni, még mielőtt a probléma nyilvánosságra kerül. Ezzel elkerülhető a bírság és a cég jó hírének sérülése is.

Az etikai forródrót működtetése a munkavédelem része is, hiszen csökkenti a feszültséget, garantálja a dolgozók adatainak biztonságát és segít rávilágítani olyan visszaélésekre, amelyek akár fizikailag is veszélyeztethetik a munkahelyen tartózkodókat.

A megfelelő rendszer kialakításába érdemes nem csak audit cégeket és adatvédelmi szakembereket, munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket bevonni. Gyakran a munkavédelemért felelős személy vagy szervezet is hatékonyan tud segíteni a problémák, gyenge pontok azonosításában.

Úgy gondoljuk, a munkavédelemben a legfontosabb az, hogy alaposan megismerjük egy-egy cég működését és megértsük a háttérben álló szakmai és emberi folyamatokat is. Ezért tudunk segíteni az etikai forródrót létrehozásában és egy fizikailag és szellemileg is biztonságos, kényelmes munkakörnyezet kialakításában.

Békés munkaórákat kívánunk!