Parancsnok vagy vezető? – Menedzserek szerepe a munkavédelemben
Parancsnok vagy vezető? – Menedzserek szerepe a munkavédelemben
Menedzserbetegség – mondjuk sokszor azokra az egészségkárosodásokra, amelyek a sok stresszel, feszített életmóddal összefüggésben jelentkeznek. A ”széken ülő” menedzserek munkavédelme mindig is egy mostoha terület volt. Pedig ők nem csak a munkahely fontos részei: a munkavédelemben is kulcsszereplők. Lássuk, miért!
A menedzser a nép szolgája?
Menedzser alatt ma a legtöbbször olyan középvezetőt értünk, aki egy-egy rendszer, alosztály, feladat működtetéséért felel. Általában nem közvetlenül ő végzi a munkát, hanem irányítja, koordinálja az ehhez szükséges csapatot. Elképzelhető, hogy közöttük nem főnök-beosztott viszony van, de a menedzser az, aki átlátja a folyamatokat és például elosztja a munkamennyiséget a többi csapat vagy szakember között.
A menedzser nem csak öltönyös férfi lehet
A menedzser helytállásán nagyon sok múlik, ha munkavédelemről van szó. Sok munkahelyen ők azok a munkavállalók, akik ismerik a gyártás, a közvetlen, látványos munka pontos mibenlétét, de átlátják az ezzel kapcsolatos eljárásokat is. Ők azok, akik tisztában vannak például azzal, milyen nehézségek jelentkezhetnek a gyártósori munkás életében, ugyanakkor tudják azt is, miért nem tud a felsőbb vezetés azonnal lépni, hogy megszüntesse ezeket a hibákat.
Ezek a munkavállalók általában nagyon nyomás alatt dolgoznak, ezért fokozottan ki vannak téve a pszichoszociális egészséget veszélyeztető tényezőknek. De nem ez az egyetlen dolog, ami miatt fokozott figyelmet igényelnek a munkavédelem területén.
Gyakran a menedzserek az egyetlenek, akik átlátják, pontosan mi történik az adott részterületen. Sokszor ők azok a vezetők, akik tudják, hogyan néz ki az adott munkafolyamat a valóságban. A munkavédelmi feladatok megszervezésekor, éppen ezért kulcsfontosságú kikérni a véleményüket.
A mai vállalati világban divatos azon élcelődni, hogy hirtelen mindenki menedzserré vált, ahogy azon is, hogy ez a pozíció valójában semmit sem ér – de ez nem jelenti azt, hogy ezt a réteget bármilyen módon ki lehetne hagyni a tervezésből. Sőt, az, hogy ezek a munkavállalók pontosan milyen szerepet játszanak a cég napi működésében, az nagyon sokat elárul arról, hogy milyen kihívásokkal nézhetünk szembe a folyamat során.
Mire következtethetünk a menedzserek cégen belüli helyzetéből?A biztonságos munkakörülmények megteremtése komoly szervezést igényel. Gyakran már a kockázatbecslés és az előzetes felmérés során kiderül, ha valami nem stimmel a cégen belüli hierarchiában. Ilyenkor tapasztalhatjuk például azt, hogy a munkaerő legalacsonyabb, végrehajtó szintje egészen mást mond arról, hogy mi a pontos feladata, mint a közvetlen vezetőik.
Ahány feladat, annyi féle vezető
Az ilyen helyzetből arra lehet következtetni, hogy a két szint között nincs megfelelő kommunikáció. Ez nem csak emberi konfliktusok forrása lehet, de azt is jelentheti, hogy nincs, aki átlátná, milyen kihívásokkal néznek szembe a munkavállalók és milyen veszélyek fenyegetik őket.
Máskor azt lehet tapasztalni, hogy a menedzserek és beosztottak között feszült a viszony. Ilyenkor megtörténhet, hogy:
- stresszes munkakörnyezet alakul ki, nő a fluktuáció, megugrik a stressz okozta betegségek (pl. magasvérnyomás-betegség, pszichoszomatikus tünetek száma),
- a munkavállalók titkolóznak vagy nem merik bevallani a problémákat,
- baj esetén senki sem mer cselekedni, mert tartanak a felelősségre vonástól,
- a beosztottak nem hallgatnak a felettesre, nincs bizalom, nem teljesítik annak kéréseit.
Az ilyen viszony esetén fordulhat elő például, hogy a munkavállalók nem viselik a kiosztott személyi védőeszközöket, mert nem bíznak abban, hogy kesztyűben biztonságosabb dolgozni.
Sokszor tapasztalni azt is: a menedzserek a rájuk nehezedő nyomást a munkavállalókra hárítják. Ez szintén feszültséget eredményez, a dolgozók gyakran kapkodni kezdenek vagy túlvállalják magukat. Ezen esetek a munkahelyi balesetek melegágyai lehetnek.
Előfordulhat, hogy a menedzserek, például a műszakvezetők munkahelyi zaklatásnak vannak kitéve. Ezekkel a panaszokkal sokszor nem tudnak a saját felettesükhöz fordulni, mert ő azzal hárítja el a felelősséget, hogy az adott vezető felelőssége “kordában tartani” a saját beosztottjait. Ilyenkor a menedzser mentális egészsége veszélybe kerülhet, de akár az is előfordulhat, hogy valamilyen rossz stratégiát választ, például büntetni kezdi a beosztottjait.
Bizonyos feladatok függetlenek a hierarchiától
Egyes esetekben a munkavállalók hajlamosak megkerülni a közvetlen főnökeiket. Ez végül ahhoz vezet, hogy az információáramlás útjai összekuszálódnak. Egy-egy hibára nehezen derül fény, esetleg nincs is, aki megfelelően ismerne minden feladatot. Ez akkor jelenthet hatalmas gondot, ha a munkaterületen dolgozókat menekíteni kell. Előfordulhat, hogy valaki azért marad egy veszélyes területen, mert senki nem tud róla, hogy ott tartózkodik. A pontos szabályok hiányoznak.
Megoldható a probléma?
Ha a beosztottak és vezetők viszonya nem ideális, akkor arra szervezetfejlesztési eszközökkel (is) kell reagálni. A kollektíván belüli feszültségek felszámolása nemcsak pénzügyi, hatékonysági kérdés. Nem ritkán a munkavállalók fizikai biztonsága is az együttműködésen és bizalmon múlik. A rend helyreállítása vagy kialakítása azonban hosszas folyamat lehet. Eközben a munka, termelés nem állhat le. Szerencsére a munkavédelem oldaláról is van lehetőség arra, hogy a vezetők és beosztottak közötti nézeteltérések ne vezessenek nagyobb bajhoz.
Íme néhány apróság, ami segíthet:
- Tisztázzuk a legfontosabb kockázatokat és vegyük át a cselekvési terveket! Legyen mindenki számára világos, hogy a mentés és a helyes viselkedés nem járhat retorziókkal, független a cégen belüli hierarchiától!
- Jelöljük ki a felelősségi köröket! Legyenek munkahelyi elsősegélynyújtók vagy tűzvédelmi felelősök – akkor is, ha ezt az egyéb előírások nem indokolják. Így nagyobb az esélye, hogy a bajban valaki cselekszik, a többiek pedig bíznak benne! Nem baj, ha ezekre a helyzetekre új hierarchiát alakítunk ki.
- Rögzítsük a legfontosabb szabályokat! Ha kell, alkalmazzunk táblákat, posztereket, amelyek biztos pontot jelentenek a kommunikációban! Ilyen módon jelezhetjük, hogy bizonyos előírások és szabályok nem a menedzsment saját “rögeszméi”, felette állnak a személyes konfliktusoknak.
- A munkavédelmi oktatások során alakítsunk ki bizalmi légkört! Jelezzük a felsőbb vezetésnek, ha a beosztottak és menedzserek viszonya nem tökéletes és kockázatot rejthet magában!
Ma már számos módszer és szemlélet létezik, amelyik megakadályozza, hogy a helyzet eszkalálódjon. Az etikai forródrót segíthet kezelni a korrupció vagy zaklatás miatti feszültségeket. A rendszeres mentális szűrés és a különböző, akár önkéntes alkalmassági vizsgálatok pedig alkalmasak arra, hogy megmutassák a gondokat.
Vegyük komolyan a jeleket! Legyen szó akár egy hirtelen bekövetkező haváriáról akár a hosszas stressz miatti egészségromlásról, a menedzsment és beosztottjaik viszonya rányomja a bélyegét a dolgozók egészségére és biztonságára.
Tartsunk össze – a hierarchiától függetlenül!