Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: kétszeresen is megéri

“Majd lesz belőle portás vagy trafikos” – Magyarországon a fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának változó hagyományai vannak. Ma már számos jó gyakorlatot és megoldást láthatunk a közös munkára. Még mindig vannak azonban olyan munkahelyek, ahol legfeljebb papíron valósul meg az integráció. Pedig a megváltozott munkaképességű kollégák felvétele sokkal jobban megéri, mint ahogyan az első pillantásra tűnik.

Ki számít megváltozott munkaképességűnek?

A megváltozott munkaképesség alatt hajlamosak vagyunk valamilyen fogyatékosságot érteni, pedig ez a kategória ennyire nem egyszerű. A mozgássérültséggel vagy tanulási nehézséggel élő emberek mellett megváltozott munkaképességűnek számítanak azok is, akik valamilyen betegség, baleset, állapot miatt (akár csak átmenetileg) nem tudnak az eredeti végzettségüknek, vagy korábbi képességeiknek megfelelő munkát végezni.

Foglalkoztatás szempontjából megváltozott munkaképességűnek számíthat tehát az a munkavállaló, aki születése óta végtaghiánnyal él, vagy az is, aki egy sérülés miatt átmenetileg nem tud a sok állást igénylő, például szakács munkájához visszatérni, de az is, aki valamilyen foglalkozási ártalom, például a vibrációs szindróma miatt már soha nem dolgozhat az eredeti munkakörében.

A megváltozott munkaképesség nem mindig látványos

Azt, hogy járulékfizetés szempontjából kik minősülnek megváltozott munkaképességűnek, a 2018. évi LII. törvény köznapi nevén a Szocho törvény részletezi. Ez alapján azokat a munkavállalókat sorolhatjuk ebbe a kategóriába, akik a szakértői bizottság véleménye alapján legfeljebb 60%-os egészségi állapottal rendelkeznek és/vagy valamilyen, rokkantsággal összefüggő járadékban részesülnek.

Mit mond a törvény?

A kormány az EU-s irányelvekkel összhangban igyekszik támogatni a megváltozott munkaképességűek munkavállalását, ezért a korábbi években bevezették a szociális kártya rendszerét, azokat a cégeket pedig, akik nem foglalkoztattak a törvénynek megfelelő számú megváltozott munkaképességű munkavállalót, plusz szociális hozzájárulás megfizetésére kötelezték.

A jelenleg érvényben lévő Szocho törvény már eltörölte a szociális kártya rendszerét, ehelyett a cégek adókedvezményt vehetnek igénybe a megváltozott munkaképességű munkavállalók után.

Azoknak a cégeknek, akik legalább 25 főt foglalkoztatnak a munka törvénykönyve értelmében legalább 5%-os mértékben megváltozott munkaképességű kollégát kell felvenniük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 20 főre, 1 fő megváltozott munkaképességű embert kell foglalkoztatni. Aki ezt a kötelezettséget elmulasztja, azt hiányzó személyenként körülbelül évi 1,5 milliós rehabilitációs járulék fizetésére kötelezik.

Miért szorgalmazzák a megváltozott munkaképességűek felvételét?

Több oka van annak, hogy a cégeket mindenféle eszközökkel arra biztatják: nyissanak a megváltozott munkaképességű dolgozók felé. Ezek közül az egyik az, hogy a munka segíti a hátrányos helyzetbe került emberek (re)integrációját a társadalomba. Minél jobban képes beilleszkedni valaki a munka világába és a (helyi) közösségbe, annál magasabb szinten lesz képes az önellátásra. A fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű, dolgozó embereknek:

• Kevesebb segítségre van szüksége a mindennapokban, így kevésbé terhelik a társadalombiztosítási és a szociális hálózatot.
• Jobb az egészségügyi és mentális állapota. Akik dolgoznak, a statisztikák szerint kevesebb gyógyszert fogyasztanak, ritkábban szorulnak orvosi ellátásra.
• Sokan az átmeneti állapot után képesek visszatérni a régi munkakörükhöz, szakmájukhoz.

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása tehát több szempontból is megéri. Egyfelől a cég mentesül a rehabilitációs járadék fizetése alól, másrészt pedig segíti valakinek a társadalomba történő be- és visszailleszkedését, csökkenti az ellátás költségeit. Az adókedvezménynek köszönhetően ráadásul szintén jelentős megtakarítást lehet elérni.

Hogyan érdemes belevágni?

Azok a cégek, akik nem foglalkoztatnak az előírt arányban megváltozott munkaképességű munkavállalókat, általában úgy érvelnek, náluk nincsenek olyan munkafolyamatok, amelyeket segítséggel élőként is el lehet végezni, esetleg nem tudnak olyan körülményeket teremteni, amelyek egy egészségügyi kihívásokkal küzdő személy számára is megfelelőek. Szerencsére ezek az akadályok sokszor csak fejben léteznek.

Napjainkban több szakmai szervezet is létezik, akik igyekeznek segíteni a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését. A Salva Vita Alapítvány például már 10 éve adja ki a Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést, hogy támogassa a jó példák elterjedését.

Ahol kérdés, hogyan lehet megváltozott munkaképességű munkavállalót integrálni a meglévő munkahelyre, ott érdemes valamelyik szakmai műhelyhez fordulni, ők rengeteg tanáccsal tudják segíteni a beilleszkedést.

Min kell változtatni?

Ha egy munkahely biztonságosan és jól szervezetten működik, szinte biztosan alkalmas arra, hogy megváltozott munkaképességű embereket is fogadjon. Ilyen esetekben általában csak minimális változtatásokra van szükség. Ilyen lehet a munkarend átszervezése (így lehetőséget adva arra, hogy a megváltozott munkaképességű kollégák eljussanak az orvoshoz, vagy tömbösítve tudják elvégezni a feladataikat), esetleg néhány munkakör minimális átalakítása (például az emeléssel járó munkafázisok kiiktatásával).

Vannak olyan cégek is, akik úgy döntöttek, a korábban kiszervezett feladatokat veszik újra saját irányítás alá. Maguk építették fel például a cég telefonközpontját vagy marketing- és adminisztrációs munkaköröket teremtettek. Máshol mentor-rendszert alakítottak ki, minden megváltozott képességű munkavállaló betanulását egyenként segítik a vállalaton belül.

Nem csak az akadálymentesítés fontos – az is, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is a végzettségüknek, képességeiknek megfelelően dolgozhassanak.

Sajnos még ma is gyakori, hogy a fogyatékossággal vagy egészségügyi kihívásokkal élő emberek csak jóval a végzettségük alatt találnak munkát. Ez nem csak az egyén szempontjából fájdalmas probléma. A cégek sokszor nagyon tapasztalt munkavállalókat veszítenek azzal, hogy nem próbálnak alkalmazkodni a helyzethez, és a sérülés, betegség vagy foglalkozási ártalom miatt korlátozottan munkaképes egykori alkalmazottaikat nem foglalkoztatják tovább.

Munkavédelmi kihívások

Ha egy vállalkozás megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása mellett dönt, könnyen lehet, hogy egy kicsit a munkakörnyezetnek is alkalmazkodnia kell az új helyzethez. Mivel azonban a munkavédelmi irányelvek általában eleve a maximális biztonságot igyekeznek megkövetelni, többnyire nincs szó drasztikus átalakításról.

Sajnos a törvényi előírások, például a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről nem sok támpontot adnak arra nézve, hogyan érdemes megszervezni a munkát, ha például mozgásukban korlátozott, vagy valamelyik érzékszervüket elvesztett kollégák is jelen vannak.

Szerencsére a szakmai szervezetek, illetve gyakorlott munkavédelmi cégként mi is jó néhány olyan szabályt és módszert ismerünk, amellyel biztonságosabbá tehető a munka. Ilyenek például:

• Könnyen érthető kommunikáció. A különböző magyarázó ábrák, színes jelölések, piktogramok nem csak a fogyatékossággal élő munkatársak tájékozódását könnyítik meg, mindenkinek hasznos támpontot adnak, főleg kiélezett helyzetekben, mint például egy üzemzavar.
• Fény és hangjelzések. Ha a tűzriadót vagy más veszélyhelyzetet nem csak hang, de fényjelzés is jelzi, nagyobb az esély rá, hogy a hallássérült munkatársak is könnyebben és gyorsabban reagálnak.
• Munkavédelmi oktatás. Sokszor nem a körülmények, hanem az emberi tényezők számítanak. Egy összeszokott csapat rengeteget tehet azért, hogy mindenkinek a biztonsága garantált legyen.

Munkavédelmi cégként szívesen segítjük a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását tanácsadással, kockázatbecsléssel és szakmai tanácsadással is. Úgy gondoljuk, a megváltozott munkaképességű kollégák felvétele a vállalkozásoknak és a társadalomnak is megéri, nem csupán anyagi, de morális és érzelmi szempontból is.

Mindenkinek jó egészséget kívánunk!