Méhcsípés, kígyómarás: fel kell készülni a veszélyre

Néhány évvel ezelőtt a Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztálya figyelmeztetést adott ki a munkahelyi méh- és darázscsípések elkerülésére. 2018-ban 54 rovarcsípéses eset történt, ebből 5 követelt halálos áldozatot. A rovarok támadása, a kígyómarás vagy pókcsípés néha a legváratlanabb helyzetben éri a munkavállalókat, ma pedig még nagyon kevesen készültek fel megfelelően ezeknek a veszélyeknek az elhárítására.

Miért veszélyes a rovarcsípés?

A rovarcsípések hazánkban legtöbbször a mezőgazdaságban és az erdészetekben dolgozókat érintik. Ugyanezeken a területeken gyakoriak más, hasonló esetek is: a viperamarás, piócacsípés, a kaukázusi medvetalp vagy az egyszerű csalán által kiváltott tünetek. Ezeken a területeken a csípés különösen kockázatos:

• Sok az alkalmi munkavállaló. Ezeknek az embereknek sokszor nincs tapasztalata az adott munkakörben, eleve nehezen ismerik fel a veszélyeket. A fakitermelésben, bozótírtásban részt vevő munkások sokszor nem tudják, hogyan ismerjék fel, ha egy fában darázsfészek van, vagy hogyan meneküljenek a méhraj elől.
• Messze van a segítség, és sokszor az utak is csak nehezen járhatók. Ha valakit a csípés okozta anafilaxiás reakció miatt ellátásban kell részesíteni, minden perc számít.
• Az esetek gyakran elszigeteltek. A dolgozók nem mindig figyelnek arra, hogy láthatók maradjanak a többiek számára, sokan leszakadnak a csapattól, így gyakran nem is lehet észrevenni, ha baj van.
• A használt eszközök, például a motoros fűrészek önmagukban is veszélyesek. A működő eszközt nem lehet eldobni, a létráról nem célszerű leugrani, még méhtámadás esetén sem.

A rovarcsípéses balesetek nem csak adott iparágakban fordulnak elő. Sokszor az okozza a bajt, hogy a környezet sincsen felkészülve ezekre a balesetekre. Van, akit az irodába repülő rémült méh szúr meg, más vezetés közben kap szúrást.

Mit tehetünk?

Ahhoz, hogy a rovarcsípés, kígyómarás és egyéb hasonló balesetek ne járjanak végzetes következménnyel, elengedhetetlen a helyes elsősegély módszerek alkalmazása. A csípéseket nem könnyű elkerülni, de a következmények gyors kezelése életet menthet. A munkavédelmi oktatás részeként tehát fontos a rovarcsípések és a területen található más, hasonló veszélyforrások következményét és az ilyenkor alkalmazható eljárásokat is részletezni.

Az alkalmilag összeverbuvált csapatok esetében sokszor elfelejtenek elsősegélynyújtót kijelölni. Baj esetén azonban már az is sokat jelenthet, ha van egy személy, aki irányítani tudja a segítségnyújtást. Éppen ezért minden helyzetben érdemes erre egy felelőst kijelölni és (legalább) őt speciálisan kiképezni a feladatra.

Ma már rengeteg olyan eszköz (Epipen, kullancskiszedő kanál, szteroid gyógyszer) is elérhető, amelyekkel a laikusok is gyorsan beavatkozhatnak. Ezek nem kötelező elemei az elsősegély felszerelésnek, ha azonban a kockázat indokolja, ezeket is hasznos lehet beszerezni. ez főleg azokon a munkahelyeken lehet létfontosságú, amelyek távol vannak a legközelebbi lakott területtől. Itt fontos lehet komolyabb elsősegély-állomás kialakítása is.

Természetesen a csípések elleni védekezésben komoly szerepe van a megelőzésnek is. Kockázatos területre érdemes csak megfelelő, zárt ruházatban és zárt cipőben lépni. A cipő stabil felső része akár a vipera támadásával szemben is képes megvédeni minket. Nem lebecsülendő a különböző riasztó szerek, spray-k, krémek szerepe sem. Ezek főleg a kullancsok támadásának megakadályozására lehetnek alkalmasak.

Mielőtt munkát végeznénk egy adott területen, hasznos lehet a környék gondos átvizsgálása is. Érdemes megnézni, nincs-e a közelben darázsfészek vagy méhraj. Ezeket munkakezdés előtt célszerű szakemberrel eltávolíttatni. Még akkor is, ha a munka nem érinti a kritikus területet, fontos meggyőződni arról, hogy mindenki biztonságban van. A füst, a por, a rezgések is könnyen zavarhatják a rovarokat. Erre különösen a darazsak reagálhatnak agresszívabban.

Tanulságos történetek a munka világából

A különböző csípések nem csak a heves, légutakat elzáró allergiás reakció miatt veszélyesek. Sokszor a fájdalom miatti reakció okoz végzetes bajt. Néhány éve Gyékényesnél egy autó vezetője félrerántotta a kormányt egy csípés miatt, az autó pedig teljesen összetört. Az ehhez hasonló baleseteknek főleg a szállítmányozásban dolgozók, illetve a gépek kezelői vannak kitéve. Itt egyetlen mozdulat is végzetes lehet.

A csípések nem csak azért járhatnak súlyos következményekkel, mert gégeödémát, így fulladást okozhatnak. A csípés környékén duzzanat vagy nyiroködéma alakulhat ki. Ennek sokan nem tulajdonítanak jelentőséget, pedig a duzzanat ronthatja a végtag vérellátását is. Gyakori gond, hogy ilyenkor a gyűrű, karkötő rászorul az érintett végtagra. A vérkeringés leállása ilyenkor azt jelentheti, amputálni kell a végtagot.

Az ismétlődő terhelés egyre komolyabb tüneteket okozhat

Egy brit férfi lábát 2018-ban hamis fekete özvegy csípése miatt kellett levágni. Egy évvel korábban egy kölni takarítónő azért vesztette el a karját, mert a szúnyogcsípése elfertőződött. A felismerés és kezelés tehát még a legegyszerűbbnek tűnő esetekben is nagyon fontos.

Gyakori probléma az is, hogy a dolgozók nincsenek pontosan tisztában az adott környezet veszélyeivel, nem tudják, mire figyeljenek – esetleg nem is tudják felmérni, mennyire kockázatos az adott terület. Egyik kollégánkat Algériában érte fekete mamba marás. Szerencséjére a mellette álló kolléga azonnal adrenalininjekcióval kezelte, a kórházban pedig sikerült megmenti az életét. A hasonló balesetek gyakran történnek meg mérnökökkel, tudósokkal, ellenőrökkel, akik sokszor mozognak idegen terepen, vagy mennek szokatlan közegbe.

Komoly veszélyt jelenthetnek a különböző növények is. Sokaknál már a csalán is erőteljes reakciót okoz, Magyarország erdős-bokros vidékein azonban a kaukázusi medvetalp nevű özönnövény is szedi áldozatait. A lágyszárú növény levelének érintése égési sebhez hasonló tüneteket okoz. Szömörcefélékkel viszonylag ritkábban lehet találkozni, de ezek a növények is pírt, viszketést, hólyagosodást okozhatnak.

A növények csípése főleg akkor járhat súlyos következményekkel, ha valaki nem veszi komolyan a sérülést. A sebek a meleg időben könnyen felülfertőződhetnek. Súlyos esetben ez akár a végtag, ujjak elvesztéséhez is vezethet. A rendszeres irritáció sokaknál állandó gyulladást, ekcémás tüneteket okozhat. Rosszabb esetben a bőr gyulladása az ízületekre is átterjed, ez pedig akár maradandó károsodást is okozhat – különösen, ha a kéz az érintett.

A veszély a vízben is fenyeget: Magyarországon főleg a pióca csípése jelent kockázatot, de sok helyen a medúzák támadása, vagy a különböző tengeri sünök szúrása is gyakran juttatja kórházba az embereket. Legutóbb egy ausztrál fiatal esete járta be a világhálót. Őt hazájában támadták meg mérgező medúzák.

 Mit tehet a munkavédelmi szakember?

 A csípések egy része azért jár súlyos következménnyel, mert sokan megfeledkeznek arról, hogy ez a fajta kockázat is létezik. A munkavédelmi szakembereknek fontos felelőssége van abban, hogy tisztázzák ezt a fajta veszélyt is. A rovarok vagy növények csípésével, az allergiás reakciók következményével minden környezetben érdemes számolni. Egyes területeken viszont, például a mezőgazdaságban kifejezetten érdemes készülni a baj megelőzésére és elhárítására.

A darázsfészket a munka megkezdése előtt érdemes szakszerűen eltávolítani a közelből

Jelentős szerepe van a témában a munkavédelmi oktatásnak és az elsősegélynyújtók képzésének is. Kiemelten fontos tisztázni, hogy milyen mértékű a veszély, ezután pedig érdemes gondosan ellenőrizni, hogy a munkavállalók valóban felkészültek-e a probléma megoldására. Egy-egy ilyen baleset bekövetkeztekor sokan próbálhatnak segíteni, de a “népi gyógyászat” megoldásai, például a seb kiszívása ronthat a helyzeten.

“Ha békét akarsz, készülj háborúra.” – tartja a mondás. Ez pedig a csípések elleni védekezésre is áll. Felkészültséggel és figyelemmel sok baleset megelőzhető. Ehhez azonban szükség van arra, hogy mindenki tudatában legyen a kockázatokkal.

Csípésmentes nyarat kívánunk!