Derült égből tragédia: veszélyesek-e a légibemutatók? 

Pár hónappal ennek a cikknek a megszületése előtt hagyhatta el a kórházat az a 9 éves kislány, aki a börgöndi repülőnapon szenvedett súlyos égési sérüléseket. A gyermek szülei és testvére is megsebesültek, amikor egy veterán repülőgép a család autója mellett a földbe csapódott. Nem ez volt az első baleset, amely légibemutató közben következett be – ezért újra felmerült a kérdés: mennyire veszélyesek a repülőnapok és vajon érdemes-e részt venni ezeken a programokon.

Kockázatok és bemutatók

2002. július 27-e különösen fekete nap a légibemutatók történetében. Az ukrajnai Lvovi Nemzetközi Repülőtéren az ukrán légierő 14. hadtestének 60. születésnapját ünnepelték, amikor egy SZU-27-es vadászgép elképesztő balesetet okozott.

https://www.youtube.com/watch?v=bibeDOWIbZc&t=5s

A lvovi repülőszerencsétlenség

A pilóták a légibemutató során egy orsót hajtottak végre, de a műrepülő figura nem sikerült. A vadászgép eltalálta a közeli erdő fáinak koronáját, irányíthatatlanná vált, majd nekiütközött két, a földön várakozó másik repülőnek és egy üzemanyaggal teli tartálykocsinak, amely emiatt kigyulladt.

A balesetben 77-en veszítették életüket, köztük 28 kiskorú is. Több, mint 200 résztvevő szenvedett égési sérülést, de vannak olyan források, amelyek szerint 500 fölött van az érintettek száma, közülük azonban nem mindenki szorult kórházi ellátásra.

A vadászgép két pilótája túlélte a balesetet, nekik sikerült időben katapultálniuk. A két ezredes azt állította, a bemutató előtt tudták meg, hogy nem azzal a géppel kell repülniük, amellyel korábban gyakoroltak. Szerintük a figurához hibás térképet kaptak, ráadásul túl is töltötték a gépet, így az nehezebb volt, mint számították.

A vizsgálatok viszont mást mutattak. A földi irányítás állítólag többször figyelmeztette a veszélyre a vezetőket, ők viszont ezt figyelmen kívül hagyták. A két pilótát börtönbüntetésre és kártérítés fizetésére kötelezték, rajtuk kívül pedig több katona is büntetést kapott. Felelősségre vonták a bemutató szervezőit is, hiszen nem lett volna szabad a gépeket ilyen közel engedni a közönséghez.

Komoly szabályok kötik a szervezőket 

Az ukrán balesetet a mai napig a legsúlyosabb, légibemutatón bekövetkezett tragédiának tartják. Az eset komoly belpolitikai vihart okozott, ráadásul nemzetközi szinten is feszültségeket keltett, főleg azért, mert a szervezők nem vették figyelembe a nemzetközi szabályozásokat.

A légibemutatók szervezésére komoly előírások vonatkoznak. Ezeknek a szabályoknak a nagy részét az “élet írta”, vagyis különböző valós tapasztalatok, események miatt alakították ki őket.

Az ukrajnai baleset például kísértetiesen emlékeztetett a Frecce Tricolori repülőcsapat 1988-as tragédiájára. Az olasz légierő híres légibemutatós alakulata az amerikai légierő németországi bázisán, Ramsteinben mutatta be az egyik ikonikus figuráját, az “átlőtt szívet”. Két, egymással szemben repülő vadászgépnek a műfüsttel egy szív alakot kellett volna rajzolnia a közönség felett, melyet egy magányos gép “szúrt” volna keresztül a nézők fölé repülve. Az alakzatba azonban hiba csúszott. A három gép összeütközött, az egyik, sérült repülő pedig eltalált egy közelben álló Black Hawk típusú mentőhelikoptert is.

A három gépből felszabaduló üzemanyag egyfajta tűzgolyót hozott létre, amely a nézők közé csapódott. 70 ember veszítette életét, köztük a 3 pilóta is. További 346 ember sérült meg súlyosan, de ennél is többen voltak, akiket törmelék talált el, vagy csak kisebb, kórházi ellátást nem igénylő sérülést szenvedtek.

Repül a Frecce Tricolori

A tragédia után olyan nemzetközi szabály született, hogy a gépek a bemutatókon nem repülhetnek 300 méternél közelebb a nézőkhöz. Az ukrán szervezők azonban valószínűleg ezt nem vették figyelembe.

Veszélyes lazázás?

“Bejáratós géppel nem szokás műrepülő gyakorlatot végrehajtani” – kommentálta egy szakértő a börgöndi tragédiát. A repülésügyi szakember azonban hozzátette: valószínűleg nem a lezuhant Trojan műszaki állapota vezetett a balesethez.

https://www.youtube.com/watch?v=3BS3L-PGSS0

A börgöndi repülőnapon lezuhant veterán repülőgép

Ahogyan az ukrán katasztrófa, úgy a börgöndi tragédia esetében is megszólaltak olyanok, akik veszélyes lazaságot emlegettek. A magyar baleset után például sokan, köztük pilóták és légiirányítók is hangot adtak a kétségeiknek: talán jobban kellene ellenőrizni a pilóták kiképzését, gyakorlatát, illetve a gépek műszaki állapotát. Sokak szerint a balesetet elszenvedő családnak sem lett volna szabad az adott helyen tartózkodnia, állítólag hirtelen gondolták meg magukat, megálltak az autóval és nem a szokásos helyről követték az eseményeket. Nem álltak a tilosban, de nem is a közönség soraiban tartózkodtak éppen.

Ezek alapján könnyen úgy tűnhet, a repülőnapok szervezői, illetve a pilótákat képző és a gépeket ellenőrző szervezetek is veszélyesen lazán kezelik az előírásokat. Ez azonban sok esetben relatív. Maga a repülés és a légtérbiztonság szigorú szabályoknak alávetett folyamatok. Ezeket a precíz előírásokat viszonylag könnyű megsérteni, még akkor is, ha a résztvevőket a legjobb szándékok vezérlik.

A légiparádék és repülőnapok különösen kiélezett helyzetet jelentenek. A legtöbb repülőteret nem úgy tervezik, hogy nagyszámú néző befogadására legyenek alkalmasak. A közönség elfér, de nem feltétlenül része az eredeti tervnek. Már önmagában az ő elhelyezésük is komoly fejtörést kíván, és szokatlan helyzetet teremt.

A bemutatók helyszíne ráadásul nem is mindig egy repülőtér. Van, hogy a formációkat a város vagy egy folyó felett mutatják be. Nem ritka, hogy a pilóták nem, vagy csak korlátozottan tudnak a helyszínen gyakorolni és adódhat olyan helyzet, amelyre nem tudnak felkészülni.

Az ilyen események során fontos a lehető legnagyobb biztonságra törekedni, de a műfajból is következik, hogy vállalni kell némi kockázatot. A gépekkel bizonyos értelemben “muszáj” például közel repülni a közönséghez, hiszen a nézőknek így van lehetősége megfigyelni a járműveket. A látványos figurák szemet gyönyörködtetőek, a siker, a közönség ünneplése pedig motiválja a pilótákat arra, hogy tökéletesítsék a tudásukat. A különleges gyakorlatok egy része olyan ismereteket kíván, amelyek éles helyzetben is jól jöhetnek a vezetőnek a balesetek megelőzésében.

Hogyan lehetnek biztonságosabbak a légibemutatók? 

Az első, amit el kell fogadni: bár a repülés az egyik legbiztonságosabb (és valószínűleg az egyik legtúlbiztosítottabb) módja, de a légiparádék esetében mindig számolni kell a kockázattal. A nemzetközi előírások és a tapasztalatok feldolgozása rengeteget segítenek a következő rendezvények biztonságosabbá tételében. De mindig lesznek hibák és kockázati tényezők, amelyekre csak egy-egy tragikus esemény, baleset tudja majd felhívni a figyelmet.

Ennek ellenére vannak apróságok, amelyekkel csökkenthetők az ártalmak és kockázatok. Ehhez pedig nem feltétlenül kell repülési szakembernek lenni.

• Tudjuk, hogy hol a közönség! – néhány parádén előfordulhat, hogy a bámészkodók nem csak a kijelölt helyeken vagy tribünökön foglalnak helyet, hanem például a környék dombjait (rosszabb esetben a közeli autópálya leállósávját) is birtokba veszik. Ezeken a területeken tartózkodni nem feltétlenül illegális és nem is biztos, hogy tiltható. Ennek ellenére érdemes felhívni a szervezők, pilóták figyelmét arra, hogy ezeken a területeken többen is tartózkodhatnak. Kezeljük őket is közönségként!
• Legyenek a helyszínen felkészült szakemberek! A ramsteini események szervezőit is sok kritika érte, mert a helyszínen úgy tűnt, kevés és nem elég felkészült mentőcsapat tartózkodik a területen. A repülés körüli sérülések speciálisak, a mentés követelményei pedig nem mindig egyértelműek. Érdemes erre külön gyakorlatot, képzést szervezni.
• Kerüljük a felesleges kockázatot! Ne tároljunk a helyszínen több üzemanyagot a feltétlenül szükségesnél! Oldjuk meg úgy a parkolást (legyen szó repülőgépekről vagy a látogatók járműveiről), hogy az ne jelentsen további veszélyt! Jelöljünk ki menekülési útvonalakat és legyen pontos cselekvési tervünk baj esetére!

A légibemutatók szabadtéri rendezvények. A hőkimerülés, napszúrás a közönséget és a pilótákat is veszélyezteti. Előbbiek nincsenek hozzászokva a szélsőséges körülményekhez, köztük a meleg akár tömeges rosszullétet is eredményezhet. Utóbbiak valószínűleg edzetten és profin kezelik ezeket a kihívásokat, de ha maximális kényelmet biztosítunk a számukra, sokkal jobb eséllyel kerülik el az emberi hibákból adódó vészhelyzeteket.

A légiparádék is olyanok, mint bármilyen nagy rendezvény vagy komplex munkaterület. Itt nem csak a pilótáknak, de hostesseknek, takarítóknak, biztonsági őröknek és jegyszedőknek is éppen úgy csapatban kell dolgozniuk, ahogyan a repterek személyzetének is. Egy-egy ilyen esemény ráadásul sokszor nemzetközi munkakörnyezetet jelent. A legnagyobb biztonságot úgy érhetjük el, ha a csapatépítésre, a felelősségi körökre, bizalomra és kommunikációra is nagy hangsúlyt fektetünk.

Tiszta égboltot kívánunk!