7 templom dőlt romba Komáromban – Magyarország eddigi legnagyobb földrengése
7 templom dőlt romba Komáromban – Magyarország eddigi legnagyobb földrengése
Az égen ragyogott a júniusi nap. Komárom városa az aratást ünnepelte. Venczel János jezsuita pap éppen misét mondott a Szent János Plébániatemplomban, amikor mély, ismeretlen morajlás hallatszott. A templom megremegett, a padsorok megmozdultak a döbbent hívek alatt, a falakon repedések kúsztak lefelé. Aztán néhány reccsenés hangzott fel és a közösség szeretett papját elnyelte a por és a törmelékáradat.
Venczel János csodával határos módon túlélte azt, hogy a plébániatemplom tornya összedőlt és átszakította a szentély tetejét, maga alá temetve az ott miséző papot. 63 komáromi azonban nem volt szerencsés. 1763. június 28-án “megnyílt a föld”. Magyarország eddigi legerősebb földrengése a Richter-skála szerinti 6.3-as erősségű volt és több utórengés követte. A katasztrófa Komárom épületeinek több, mint felét romba döntötte, köztük a város hét templomát is.
Isten büntetése a magyarok elfajzásáért?
A földrengés a reggeli órákban, éppen miseidőben történt, a Péter-Pál napi vásár napján, az aratási ünnep előtt. Az egyházi épületekben, kolostorokban, ápolóházakban esett károk mélyen megrázták a lakosságot. A földrengéshez ráadásul rengeteg félelmetes jelenség is társult.
A komáromi épületek több, mint háromnegyede összedőlt vagy megsérült (a kép illusztráció)
Ezek egyike az volt, hogy a kutak vize még 150 kilométerre a várostól is zavarossá vált, egyes helyeken híg iszap bugyogott fel. A földrengés miatti nyomáskülönbség a kútba préselte a földrétegek közötti iszapot, amely egyes beszámolók szerint néhol a kútkáván is átbukott.
A félelmetes jelenségek miatt sokan isten büntetésének tartották akkoriban az eseményeket. A korabeli és kicsit későbbi források úgy magyarázták, a komáromiaknak talán a protestánsokkal szembeni vétségeik miatt kellett megfizetnie – az előző században ugyanis leromboltatták a protestáns templomokat. Mások egyenesen a nemzet bűnei miatti büntetést láttak a földrengésben – a földrengés ugyanis a cigányság körében nem szedett áldozatokat.
Szerencsés volt a szegények építészete
A magyarázat arra, hogy a földrengés 63 halottja és 102 nyilvántartott sebesültje miért a jobb módú rétegekből származott, ennél jelentősen prózaibb. A település és a falvak szélein élő cigányság és a kevésbé tehetős emberek házai zömmel úgynevezett paticsolt fallal épültek. A favesszőkkel erősített vályog falazat csak könnyű tetőt bírt el, ráadásul a szerkezet valamennyire rugalmas is volt. Ha ezek a házak össze is dőltek, sokkal kisebb eséllyel okoztak halálos sérülést a bent tartózkodóknak.
A város épületeinek több, mint fele így is megsérült vagy összedőlt. Több kórház és kolostor is lakhatatlanná vált. A környező falvakban is keletkeztek károk, így a Bakony és a Csallóköz is megszenvedte az adott időszakot.
A modern közigazgatás próbája
Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szerint a földrengés epicentruma valahol a Duna mentén, a mai Szlovákia területén lehetett. Erre a következtetésre egy tudományterületeken átívelő kutatás során jutottak. Összegyűjtötték a károkról szóló beszámolókat és ezeket összevetették a földtan ismert összefüggéseivel – ez alapján lehetett meghatározni a kiindulópontot.
Az eset nagy valószínűséggel Magyarország legnagyobb földrengése volt. Ezt azonban nem lehet teljes biztonsággal megállapítani. A komáromi földrengés egyik különlegessége, hogy a felvilágosodás idején, Mária Terézia uralkodása alatt, vagyis a modern államapparátus megszervezésének idején következett be a katasztrófa.
Ebben a korszakban már léteztek – a korabeli eszközökhöz mérten hiteles – nyilvántartások a települések fontosabb jellemzőiről, az épületekről, gazdaságról, lakosságszámról. A komáromi földrengésről részteles jelentések készültek és később ezek alapján, komplexen indult meg az újjáépítés is.
Csoda és félelem – az utóhatás
A földrengést a következő évtizedekben több utórezgés is követte. 1773. április 22-én újra megmozdult a föld, ezúttal 500 házat összedöntve. Később 1783-ban, 1806-ban és 1851-ben is komoly földmozgásokat regisztráltak.
Európában a földrengés főleg a történelmi városokban okoz nagy károkat
Az első földrengés mélyen érintette nem csak a komáromiakat, de az országot is – hiszen a tragédia elpusztította a város épített örökségének nagy részét. Az újjáépítéshez még távolabbi megyékből is érkezett segítség, a város sorsa valódi közügy lett, így Komárom bizonyos értelemben profitált is a tragédiából.
A földrengés számos irodalmi alkotást, korabeli és későbbi elmélkedést is ihletett – ezek közül a leghíresebb talán Jókai Mór Az elátkozott család című műve.
Megismétlődhet a földmozgás?
Magyarországon szinte évente fordulnak elő kisebb, a Richter-skála szerinti 2.5-ös erősségű vagy ennél is alacsonyabb intenzitású, csak műszerek által érzékelhető rezgések – átlagosan 15-20 évente azonban nagyobb földmozgások is előfordulnak. Ennek ellenére azt mondhatjuk, Magyarország nem számít az erősen veszélyeztetett földrajzi területek közé.
1908-ban és 1911-ben Kecskeméten, 1926-ben Egerben, 1956-ban Dunaharasztin és 1985-ben Berhidán jegyeztek fel nagyobb károkat. A szeizmológiailag legaktívabb terület éppen Komárom, a Bakony és a Vértes környéke. Ezen a területen is gyakran tapasztalhatók kisebb-nagyobb földmozgások.
Teljes biztonsággal azonban nem lehet kijelenteni, hogy Magyarország nem veszélyeztetett a földrengések szempontjából. Ma még nincsenek olyan műszerek, amelyekkel a rengéseket előre lehetne jelezni – így nem kizárt, hogy egy nagyobb rezgés itthon is problémákat okozzon.
Mire számíthatunk?
2020.mdecember 29-én a Richter-skála szerinti 5.4-es rengés rázta meg a horvátországi Petrinyát. A nagy lökéseket több utórezgés is követte. Ebben a katasztrófában 28 ember vesztette életét, köztük egy 12 éves kislány. Többen megsebesültek és legkevesebb kétszázan fedél nélkül maradtak.
A földrengések esetén nem csupán a szeizmikus mozgás erőssége számít, hanem az is, hol és milyen körülmények között következik be a katasztrófa. Ahogyan a komáromi esetnél is láthattuk: a “könnyű szerkezetes”, szegényesebb házak lakói kevesebb kárt szenvedtek, mint a nehéz kőépületekben tartózkodók. Sok múlik tehát azon, az ország melyik részén, mikor és hogyan mozdul meg a föld. Egy zsúfolt nagyvárosban a kisebb földmozgás is okozhat komoly katasztrófát. A magas épületek jobban kitérhetnek, a magasból lezuhanó tárgyak nagyobb eséllyel okozhatnak balesetet.
Mérlegelni kell nem csak a földrengés, hanem a vele járó egyéb jelenségek miatt keletkező veszélyhelyzeteket is. Zsúfolt helyeken akár egy kisebb földmozgás miatt is kitörhet a pánik és végül ez is emberéletekbe kerülhet. Zavar állhat be a közlekedésben, de bajt okozhat az is, ha megfelelő kommunikáció híján rémhírek kezdenek terjedni.
Magyarországon az épületeket az egységes európai irányelv, az Eurocode 8 szerint kell megépíteni, karbantartani és korszerűsíteni. Ez a szabályozás kitér arra, hogy a tervezésnél és a kivitelezésnél figyelembe kell venni a környezet geotechnikai sajátosságait. Kissé pongyolán fogalmazva, a szabályzat előírja, hogy az épület az ésszerű keretek között földrengésbiztos legyen.
Azokon a területeken, ahol gyakoribbak a rengések, például Japánban vagy a Mexikói-öböl környékén már léteznek olyan építészeti megoldások, amelyekkel megelőzhetők a nagyobb katasztrófák vagy csökkenthetők a károk. Ekkora beruházásokra azonban nálunk a legtöbbször nincs szükség. Bár jobb félni, mint megijedni, a feleslegesen drága beruházások ebben az esetben sokszor több kárt jelentenek, mint hasznot.
Mi a teendő földrengés esetén?
Földrengés esetén többféle veszéllyel kell számolni. A személyi sérülések egy része a magasból lezuhanó tárgyak és a törmelék miatt keletkezik. Más balesetek a rengések másodlagos következményei. Megsérülhetnek víz-, gáz-, villamosvezetékek, szivároghat az autók üzemanyaga.
A konyhaasztal is megfelelő búvóhely lehet
Az első lépés, hogy a rengés idején védekezzünk a leomló törmelék ellen. A gyakorlat épületenként eltérő lehet, de a legfontosabb szabály: érdemes az épületen belül, stabil, ablaktalan helyiségben menedéket keresni. Bújjunk egy masszív íróasztal alá, fussunk olyan folyosóra, ahol nincsenek polcok, ablakok. Védjük a fejünket és próbáljunk lassan, nyugodtan lélegezni. Segíthet, ha pólóval, kendővel el tudjuk takarni az arcunkat, így nem lélegezzük be a levegőben keringő port.
Második lépésben érdemes biztosítani a helyszínt és megkezdeni a mentést. Itt érdemes néhány percet szánni a károk felmérésére és a környezet vizsgálatára, így kiderülhet, van-e valamilyen veszélyforrás (pl. instabil tető, szivárgó vezeték) a környéken.
A pontosan vezetett jelenléti ívek, a menekülési terv és a mindenki által ismert vészhelyzeti protokollok ebben a helyzetben is sokat segítenek. Így lehet megállapítani például, hogy hányan tartózkodtak az épületben, kell-e valakit keresni a romok alatt. Következtetni lehet arra is, milyen körülményekre kell számítani a mentés során, hol érdemes először túlélők után kutatni.
A földrengéseket legtöbbször nehéz előre jelezni. A legtöbb, amit tehetünk, ha megismerkedünk az ilyenkor életbe lépő szabályokkal és beszélünk arról, mi a teendő ilyen veszélyhelyzet esetén. Magyarország a földrengések szempontjából nem tartozik a különösen veszélyeztetett kategóriába – de a felkészülés során szerzett tapasztalatok szinte bármilyen nagyobb esemény esetén jól hasznosíthatók.
Biztonságos munkavégzést és pihenést kívánunk!
