Veszélyes túlélési tippek – A valóság más

Rengeteg hasznos ismeret létezik, amely életeket menthet vészhelyzet esetén. Ezek egy része viszont az évek alatt elévül vagy eltorzul. A jól hangzó túlélési legendákat nehéz kitörölni a köztudatból, hiszen jó esetben sosem jutunk el odáig, hogy alkalmazni kelljen őket. Néha viszont nem árt egy kicsit rendet rakni az ismeretek között és górcső alá venni néhány hitelesnek tűnő módszert.

Haszontalan tipp 1.: – Víz nélkül 3, étel nélkül 7 napig bírjuk

Sok önjelölt túlélő igyekszik kiszámolni, mennyi ideig bírja élelem vagy friss víz nélkül. A köztudatban változatos számok terjedtek el, a leggyakrabban talán azt halljuk, étel nélkül 7 vagy 21, víz nélkül viszont csak 3 napig bírjuk. Ez azonban ebben a formában nem teljesen igaz.

Az, hogy mennyi ideig bírjuk víz nélkül, a szervezet állapotától is függ

Az, hogy meddig bírjuk élelem és víz nélkül rengeteg környezeti tényezőn és a szervezet állapotán is múlik. Mentéskor, meneküléskor vagy ha eltévedtünk, érdemes azonnal megbízható folyadékforrást keresni. Fontos gondoskodni a megfelelő folyadékellátásról a mezőgazdasági munkák, és erdészeti tevékenység közben, de akkor is, ha extrém meleg vagy hideg környezetben dolgozunk.

Haszontalan tipp 2.: – Allergiás reakcióra kalciumot 

Ha allergia, akkor kalcium! Ez a gyógymód évtizedek óta tartja magát a köztudatban, pedig a kutatások azt bizonyítják, a kalcium nem alkalmas az allergiás tünetek csillapítására.

A szénanáthára vagy csalánkiütésre, tehát az allergia enyhébb formájára a vény nélkül kapható, antihisztamin tartalmú szerek is hatásosak lehetnek. A hányással, nyálkahártya-duzzanattal, fulladással, sokszor eszméletvesztéssel járó, életveszélyes anafilaxiás reakciót azonban igazán hatékonyan csak az adrenalin tudja hatékonyan megelőzni.

Az előkészített adrenalininjekciót, elterjedt nevén az epipent laikusok is könnyen használhatják. Ha valakinél ismert, súlyos allergia áll fenn, vagy munka közben megvan az esélye annak, hogy valamilyen heves reakciót kiváltó hatással találkozunk (ilyen lehet a méh és darázscsípés is), kulcsfontosságú, hogy a beteg gyorsan gyógyszerhez jusson.

Sokan állítják, hogy az elfogyasztott kalciumtól jobban lettek, de ez sokszor nem közvetlenül a kalciumnak köszönhető, hanem például annak, hogy a pezsgőtabletta elfogyasztása megnyugtatta a beteget. Az adrenalin a legtöbb esetben hatásos, így nem érdemes bizonytalan megoldásra fecsérelni az időt.

Haszontalan tipp 3. – Moha a fa északi oldalán

Ha eltévedünk valahol, a megfelelő tájékozódás életet menthet. Van azonban egy tévhit, amely inkább csak jobban összezavar, mint segít. A mondás szerint az erődben érdemes a fák mohos oldalát figyelni, mert a moha mindig a törzs északi felén nő.

Sajnos a helyzet ennyire nem egyszerű: a moha helyzete nagyon erősen függ a különböző környezeti hatásoktól, például az uralkodó széliránytól, vagy attól, mennyire árnyékos a környezet. Moha helyett érdemes az alábbi támpontokra figyelni:

• Az erek, csermelyek, patakok folyásirányának megfelelően haladva előbb-utóbb nagyobb vízhez, folyóhoz, tóhoz érünk. Itt jó eséllyel találunk támpontot vagy lakott települést.
• A villanyvezetékek mentén haladva előbb-utóbb lakott területre jutunk.
• A kutyaugatás szintén lakott területet jelez.

Ha eltévedtünk az erdőben, a legjobb, ha következetesen egy irányba haladunk a lehető legjobban járható úton. Sűrű erdőben, vagy sötétben ez nehézkes lehet, de ilyenkor sem a mohára érdemes hagyatkozni. Sokszor érdemesebb egyhelyben maradni és megvárni, míg megérkezik a segítség (mit tegyünk, ha eltévedtünk az erőben).

Haszontalan tipp 4. – A jód tabletta megvéd a sugárzás káros hatásaitól

Az atomerőművek körüli ellentmondásos helyzetek idején rendszeresen megnő a jódtabletták utáni kereslet. Sokan azt remélik, a jód tabletta megvédi őket a sugárzástól. A kálium-jodidnak valóban fontos szerepe van egy-egy katasztrófa idején. Megelőzésként viszont nem érdemes szedni – több kárt csinál, mint hasznot.

Amikor nukleáris katasztrófa történik, sok radioaktív jód szabadul fel. Ez az anyag beépülhet a pajzsmirigybe, ahol később daganatot okozhat. Ha a megfelelő időben megfelelő adag “tiszta” jódot juttatunk a szervezetbe, akkor a radioaktív jód beépülését meg lehet akadályozni.

A kálium-jodid tablettát általában a hatóságok kezdik osztani, amikor a tudomásukra jut, hogy valamilyen nukleáris esemény történt. A hatás eléréséhez a megfelelő adagot és a megfelelő időben kell (?) szedni.

Az előre, szükségtelenül szedett, vagy túladagolt jód komoly gondokat, szélsőséges esetben pajzsmirigy-gyulladást okozhat. A jódtabletta ráadásul önmagában nem védi meg az egész testet, csak bizonyos károkat mérsékel. Vészhelyzetben mindenképpen kövessük a szakemberek utasításait!

Haszontalan tipp 5. – Ha medvetámadás ér, tettessük magunkat halottnak!

Ha medvével találkozunk a legjobb lassan és óvatosan elhátrálni az állat közeléből, így az nem érzi magát vagy a bocsait fenyegetve. Azok a medvék, amelyek a lakott terület közelébe merészkednek, általában azért érkeznek, mert a kukákat, kiskerteket fosztogatva könnyen táplálékhoz jutnak – ilyen körülmények között nem igazán éri meg nekik emberre vadászni.

A halottnak tettetés legfeljebb annyit segít rajtunk, hogy nem zavarjuk meg az állatot, nem látja bennünk a potenciális ellenséget – viszont a közelében maradunk, továbbra is kiszolgáltatott helyzetben. Ezekről Erdélyben élő barátaink bizonyára többet tudnának mesélni…

Haszontalan tipp 6. – Ha cápa támad ránk, orrba kell vágni

Sok sikert! Egy úszó állat orrát eltalálni nem egyszerű, ráadásul feltételezi, hogy szembe kerültünk vele. Ha cápa támad ránk, jobban járunk, ha a kopoltyúját próbáljuk megragadni, esetleg a szemeit vesszük célba, ha egyáltalán a pánik miatt sikerülne is bármit tennünk…

Haszontalan tipp 7.  – Az ütőeres vérzést el kell szorítani!

A filmeken nagyon látványos, amikor az akcióhősök a nadrágövükkel szorítják el a vérző végtagot. a módszer azonban a valóságban inkább veszélyes. Erőteljes vérzés esetén a beteget le kell fektetni, a végtagot a szív síkja fölé emelni, az artériás nyomópontot elszorítani, a nyomó tehát NEM szorító kötést pedig magára a sebre helyezni.

A szorítókötés egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy elszorítsa az artériát, amiben nagy a nyomás. Ahhoz viszont elég erőteljes, hogy az alacsonyabb nyomású, vénás keringést elzárja, illetve károsítsa a kisebb ereket. Ez rosszabb esetben a végtag üszkösödéséhez is vezethet.

Haszontalan tipp 8. – Egy barlangban, tűz mellett ki lehet bírni az éjszakát!

Ha a szabadban kell éjszakázni egy barlang valóban jó menedék lehet, főleg esőben. A tűzgyújtás azonban nem túl jó ötlet – hiába látjuk néha még az ősembert ábrázoló tankönyvekben is.

A barlang eleve nem minden időben jó menedék. A barlangokban a kőzet hőmérséklete más, mint a felszíni levegő hőmérséklete, ezért a barlangban állandóan huzat van. Ha télen egy barlangban töltjük az éjszakát, előfordulhat, hogy pont egy olyan területet választunk, ahol folyamatosan húz be a hideg levegő. Ugyanez a helyzet azokkal a barlangokkal, amelyeknek zsákszerű bejárata van. Az ilyen “csarnokban” mindig hidegebb lesz, mint a felszínen.

Barlangban tüzet rakni nem jó ötlet

A huzat miatt a barlangban elve nehezen gyullad be a tűz és mivel valószínűleg nem bukkanunk tökéletesen száraz gyújtósra, ezért nagy füstöt is fogunk okozni. Ha a barlangban a levegő befelé áramlik, akkor a füstöt a barlang mélyére szívja. Megemeli a barlang hőmérsékletét, károsíthatja annak élővilágát – például megzavarhatja a denevéreket.

Ha a huzat kifelé húzza a füstöt, a termet valószínűleg akkor is megtöltjük vele. Könnyen fejfájással, enyhe füstmérgezéssel ébredhetünk. Ha nekünk nem is esik bajunk – hiszen a padlón aludtunk, a füst pedig felfelé száll – megint csak megvan az esélye, hogy miattunk jónéhány denevér az életét veszíti.A barlangot használhatjuk a tüzelő szárazon tartásához vagy kialakíthatunk benne egy apró, könnyen belehelhető, száraz, szigetelt menedéket. A tűzrakás és főleg a folyamatos tüzelés viszont nem feltétlenül a legjobb ötlet.

Haszontalan tipp 9. – Az alkohol felmelegít

Sokan még mindig úgy tartják, a pálinka szinte fagyállóvá tesz. Sajnos ez sem igaz. Rövid távon az alkohol valóban meleg érzést adhat. Értágító hatása van, így átmenetileg azt érezhetjük, hogy a végtagjaink felengednek. Ez a hatás azonban csalóka – növeli a fagyási sérülések esélyét.

Mivel a bőr erei kitágulnak, a testhő a létfontosságú szervek felől a felszín felé áramlik, innen pedig könnyen távozni tud. Emiatt nő a hipotermia, vagyis a túlságosan alacsony testhőmérséklet elérésének veszélye. Mivel az alkohol az ítélőképességünkre is hatással van, előfordulhat, hogy nem keresünk időben melegebb menedéket.

Haszontalan tipp 10. – A rovarok jó fehérjeforrást jelentenek

A rovarok, hüllők vagy a nyers hús fogyasztása sok túlélős műsor vagy valóságshow elengedhetetlen kelléke. A természeti népek is gyakran nyúlnak szokatlan táplálékok után, a kígyó vagy krokodil húsa pedig sok helyen csemegének számít. Mindezek fogyasztása mégsem a legjobb túlélési taktika.

A főtt vagy nyers ízeltlábúak fogyasztása több okból nem jó ötlet. A legjobb esetben is kiadós hányást, hasmenést, enyhébb mérgezést kockáztatunk, ez kiszolgáltatott helyzetben rosszabb lehet, mint a fehérjehiány. Mind a rovarok, mind a nyers hús fogyasztása komoly fertőzésekhez vezethet, élősködőket szerezhetünk.

Egyszerűbb, ha néhány energiaszeletet vagy fehérjeport, esetleg sportoláshoz fejlesztett sűrítményt tartunk magunknál, ezek akár a mellényzsebben is elférnek. A növényekhez is viszonylag nagyobb biztonsággal fordulhatunk. Csipkebogyót, galagonyát még a téli erdőben is lehet találni, de egyes rügyek, hajtások, virágok is biztonsággal fogyaszthatóak.

Ne a túlélés legyen a cél… 

Legyen szó egy extrém túráról vagy akár egy komoly vészhelyzetről, jó, ha ne a puszta túlélést jelöljük meg célként. Jobb, ha inkább arra koncentrálunk: minél kevesebb veszteséggel, minél egészségesebben vészeljük át a kívánt, vagy nem annyira kívánt kalandot.

Ennek első lépése a tájékozódás. Számos hamis vagy haszontalan túlélési tipp nem teljesen hibás, egyszerűen csak túl általános, vagy hiányos ismereteken alapul. Az ilyen féligazságok könnyen hamis biztonságérzetet adnak, veszélyhelyzetben pedig éppen a józan döntésekre van a legnagyobb szükségünk. A médiákban sugárzott túlélési műsorokat is fogadjuk inkább kellő óvatossággal.

Biztonságos munkavégzést és szabadidőt kívánunk mindenkinek!