Tüzelőberendezések biztonsága I. – A levegőtisztaság védelme

 Tüzelőberendezést mindenki használ: a munkánk során, az otthonunkban, a közlekedésben előbb-utóbb találkozunk ilyen rendszerrel. A biztonságra ipari szinten és a háztartásokban is különösen figyelni kell. A fűtési szezonban a téma különösen aktuális. A biztonságra azonban nem csak a hidegebb évszakokban kell figyelni.

Mi számít tüzelőberendezésnek?

Tüzelőberendezésnek számít minden olyan eszköz, amely valamilyen anyag elégetésével termel energiát (hőt). Ide tartoznak a különböző fűtőberendezések, kályhák, tűzhelyek is, de akár az olyan ipari eszközök is, mint a krakkolók, szárító- és aszalógépek vagy krematóriumok.

A tüzelőberendezések természetesen sok dologban különböznek egymástól. Az egyik legfontosabb azonban a névleges teljesítmény. Ez alapján elkülöníthetünk 140 kWth meghaladó névleges bemenő hőteljesítményű füstgázt kibocsátó berendezéseket, és ennél kisebb gépket. A 140 kWth-nál nagyobb fütőberendezéseket a területileg illetékes kormányhivatalban be kell jelenteni. illetve KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) és KTJ (Környezetvédelmi Területi Jelet) kell igényelni rájuk a területileg illetékes hatóságnál.

 A környezet védelmében

A füstgázt kibocsátó tüzelőberendezéseket főként környezetvédelmi szempontból ellenőrzik szigorúan. A 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet a levegő védelméről nem csak a fenti bejelentési kötelezettséget írja elő, de arra is lehetőséget ad a helyi hatóságoknak, hogyha a terület légszennyezettsége eléri az egészségügyi határértéket, korlátozzák az adott rendszer működését.

Az ilyen rendszerek létesítésének feltétele, hogy a működés megkezdése előtt az üzemeltető légszennyezettségi alapjelentést, később pedig minden év március 31.-ig éves levegőtisztaság-védelmi jelentést adjon le. Azt is jelezni kell, ha a kibocsátás az üzemeltetés során valamilyen okból átlépte a kijelölt határértéket.

Vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet megoldani, hogy az adott berendezés az általános határértéken belül maradjon. Ilyenkor az adott technológiával elérhető legjobb eredményhez képest kell vizsgálni a kibocsátást. A bejelentésköteles tüzelőberendezések működtetésének előírásait és a rájuk vonatkozó határértéket két jogszabály szabályozza. Az 50 MWth alatti gépekkel a 53/2017. (X. 18.) FM rendelet, az ennél nagyobbakkal pedig a 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet foglalkozik.

A tüzelőberendezések és a biztonság

 Bár teljesítményükben jelentősen eltérnek, a háztartási tüzelőberendezések és az ipari berendezések, sok mindenben hasonlítanak is egymásra. A biztonságos használatra nagyon hasonló szabályok vonatkoznak. A ház körüli fűtőberendezések biztonságával már korábban is foglalkoztunk. A javaslatok és előírások jelentős része pedig az ipari tüzelőberendezésekre is áll.

Az első és legfontosabb, hogy minden készüléket csak az előírásnak megfelelően szabad üzemeltetni. A gépeket a jogszabályok és a gyártó által meghatározott időközönként kötelező tisztítani és átvizsgálni, és csak olyan tüzelőanyaggal lehet őket biztonságosan üzemeltetni, amelyik az adott típusnál engedélyezett.

Előfordulhat, hogy egy gépet olyan anyagok égetésére is használják, amelyek pontos összetételéről a helyszínen nem lehet előzetesen meggyőződni. Ilyenek lehetnek a különböző hulladékok vagy mezőgazdasági melléktermékek is. Ezek esetében fokozottan kell figyelni a berendezés biztonságára, akár próbaégetéssel is.

Ipari gépek esetében nem mindig elérhető a szükséges, kevésbé környezetkárosító tüzelőanyag. Ha az alacsony kéntartalmú fűtőanyag ellátásban zavar keletkezik, a hatóságok engedélyezhetik magasabb kéntartalmú anyagok használatát, de csak az ellátás helyreállításáig, vagy legfeljebb 6 hónapig.

Biztonság a tüzelőberendezés körül

 A munkához szükséges fűtőanyagok és egyéb gyúlékony anyagokat minden esetben a géptől külön helyiségben, biztonságosan kell tárolni. Érdemes külön figyelni arra, hogy a gépek füstelvezető rendszere és burkolata akkor is átforrósodhat, ha a gép csak normál üzemben dolgozik.

Ezért tilos például a háztartási konvektorok, olajradiátorok letakarása, vagy az ipari kazánok matricázása, a tetejükön szerszámok tárolása. Egy felizzó ruhadarab, nejlonzacskó, vagy matrica is komoly füstöt okozhat. A tüzelőberendezés közelében a műanyagok megolvadhatnak, az elektronikus berendezések károsodhatnak.

A tüzelőberendezések közelében a menekülési útvonalakat célszerű világító eszközökkel, füstben is jól látható módon kijelölni, szükség esetén hangjelzéssel segíteni a tájékozódást. A munkaruha és egyéni védőeszközök kiválasztásánál is figyelembe kell venni, hogy lehetőleg az öltözék minden darabja ellenálljon a hőnek.

Láthatatlan veszélyek

 A tüzelőberendezések használata számos láthatatlan veszéllyel is jár. Ezek közül az egyik a berendezés és a csövek átforrósodása. Érdemes erre táblákkal, piktogramokkal figyelmeztetni a területen tartózkodókat.

Fontos, hogy a csöveket megfelelően rögzítsük. Az otthoni tűzhelyek, kályhák csöveinél gyakran fordul elő, hogy azok a használat során szétcsúsznak – ezeket fontos bilincsekkel a falhoz rögzíteni.

Munkavédelmi oktatásaink keretében igyekszünk mindenkinek átadni a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket. A hosszú évek tapasztalatainak hála nem csak elméleti tudással rendelkezünk a tüzelőberendezésekről. Gyakorlati példákon keresztül tudunk segíteni egy megfelelő rendszer kialakításában. Örömünkre szolgál, ha segíthetünk!

Biztonságos munkavégzést kívánunk!