(Nem túl) vidámparkok – híres balesetek nyomában 

2023 júniusában 9 ember sérült meg a stockholmi vidámparkban, miután az egyik híres hullámvasút kisiklott. A baleset egyik sérültje később életét is vesztette. Alig egy hónappal később egy német vidámpark 25 méteres ugrótornya omlott össze, ekkor hét ember szenvedett sérüléseket. Ez csak a két legfrissebb baleset. Sajnos nem csak a nagyvilágban, de itthon is számos hasonló katasztrófa történt. Vajon messziről el kell kerülni a vurstlit vagy van remény a megelőzésre?

Dehát senki sem ellenőrzi?

1986. június 14-én a kanadai West Edmond Mall Plaza híres, beltéri hullámvasútjának egyik kocsija kisiklott, ettől az utasok a földre zuhantak. A szerelvényt a kisiklott kocsi lelassította, így az már nem tudott végigsiklani a hurkon, ahol fejjel lefelé haladt volna tovább. Ehelyett a kisiklott elem egy betonoszlopnak ütközött. A törmelék több embert eltalált, őket kórházba kellett vinni. A kocsiban 4 fiatal ült. 3-an közülük a helyszínen életüket vesztették. A tragédia egyetlen túlélője nagyon súlyos sérüléseket szenvedett, de csodával határos módon később szinte teljesen felépült.

Az eset különlegessége, hogy a balesetet okozó Mindbender nevű hullámvasút korábban elnyerte a legbiztonságosabb hullámvasútnak járó címet. A Mindbender a bevásárlóközpont belsejében, fedett részen működött. Nem volt kitéve az időjárás viszontagságainak, a korróziónak és egyéb negatív tényezőknek. Az utólagos vizsgálat azt derítette ki, hogy a kocsi kerekeit rögzítő szerkezet csavarjai engedtek el. Ez részben konstrukciós hiba volt, részben viszont a karbantartás hiányát jelezte.

A Mindbender az Edmonton plázában (jz85 felhasználó felvétele a Wikipedián)

A következő évben a hullámvasutat áttervezték. Az eredetileg négy kocsiból álló szerelvényt megrövidítették és újfajta kerekekkel látták el. A korábbi kettő helyett minden kocsi négy ilyet kapott. A rendszert ellátták egy olyan biztonsági fékkel is, amelyik megakadályozta, hogy a szerelvények hosszabban visszafelé guruljanak. A rendszer végül (kisebb módosításokkal) 2023 januárjáig működött.

Az eset két dologra világít rá: a konstrukciós hibákra sokszor csak az intenzív használat során (a Mindbender fél éve működött, amikor a tragédia történt) derül fény, a karbantartás viszont egyáltalán nem elhanyagolható.

A Mindbenderhez hasonló monstrumok helyzete ebből a szempontból nehéz. Az ilyen nagy játékok többnyire egyedi darabok, gyakran a kocsik és a sínrendszer is teljesen újfajta fejlesztés eredményei. Míg egy egyszerűbb játék (vagy akár egy bányászati csillesor) általában több példányban, minta alapján készül, ezeket a játékokat sokszor szinte lehetetlen megfelelően tesztelni.

Pontosan emiatt lenne fontos a megfelelő karbantartás, illetve a rendszeres vizsgálat. Egy viszonylag egyszerű és régóta alkalmazott radiológiai elemzéssel például fényt lehetne deríteni a hajszálrepedésekre, a csavarok elnyíródása pedig akár szabad szemmel is észrevehető volna.

Vurstlik és mobil játékok

Balesetek nem csak az állandó vidámparkokban történnek. Számos horrorfilmbe illő eset helyszínei a vurstlik, búcsúk, gyermeknapi rendezvények is. Az utazó vidámparkok többnyire olyan játékokat üzemeltetnek, amelyekből a világon több is működik. Ezek a hinták, hullámvasutak, óriáskerekek általában valamilyen típusterv vagy licensz alapján készülnek, vagy az erre szakosodott gyártó termékei.

Ezekkel a hintákkal több probléma is adódhat. Ennek iskolapéldája a várpalotai körhintabaleset. A kalapácshintán többen ültek, amikor a játék egyik hosszú tartókarja eltört. Az erőhatás miatt egy, a hintán ülő fiatalember gyakorlatilag a földnek csapódott. A fiú súlyos koponyasérülést szenvedett, de végül túlélte a zuhanást és csodával határos módon a körülményekhez képest teljes életet élhet.

A hírek szerint a kalapácshinta minden szükséges engedéllyel rendelkezett. A két éve működő szerkezet azonban – ahogyan a korabeli híradások fogalmaztak – “toldozott-foldozott” volt. Az üzemeltető cég egy holland mérnök tervei alapján készíttette el a hintát, de már korábban sem voltak teljesen elégedettek a konstrukcióval, több alkatrészt újrarendeltek vagy újragyártottak.

A magyar szabályok szerint az ennyire veszélyes (például fejjel lefelé forduló) játékokat évente át kell vizsgálni az engedélyeztetéshez. A hintákat ilyenkor akár 4-5 napig is vizsgálják – ennek fényében különösen furcsa volt, hogy az ingatag hinta végül működési engedélyt kapott. A tulajdonos korábban ugyanis maga nyilatkozott arról, hogy a szerkezetet “furcsának”, instabilnak látta ezért több elemét is újragyártatta.

https://www.youtube.com/watch?v=ztXZD7vg2SE

Videó: A várpalotai körhintabaleset

5 évvel a várpalotai eset után, 2022 májusában a dunakeszi gyermeknapon is vitatható baleset történt. Egy gyermek rosszul lett az egyik mini hullámvasúton. A tiltás ellenére felállt az ülésről, amire a játék kezelője a vészmegállító gomb benyomásával reagált. A hirtelen erőhatástól a hinta tartóeleme (mások szerint a kereke) eltört, a kocsi pedig kisiklott. A benne utazó gyerekek könnyebben megsérültek.

Ez a játék nem tartozott a különösen veszélyes kategóriába, utoljára két évvel a baleset előtt ellenőrizték és még három hónapig lett volna használható az újabb vizsgálatig.

A baleset után több érintett úgy nyilatkozott: rengeteg vidámparki játék használtan kerül az üzemeltető céghez. Szerencsésebb esetben ezek a darabok Németországból vagy Hollandiából érkeznek. Ezekben az országokban viszonylag szigorúak az előírások és rövid a kinti játékok szezonja, így az idősebb elemek állapota is viszonylag kielégítő. Sokan viszont olasz vagy török játékokat vásárolnak. Ott lazábbak a követelmények, ráadásul a jó idő miatt a vidámparkok akár egész évben is intenzíven látogatottak lehetnek.

Elképzelhető, hogy a vizsgálatok idején – hosszas javítások után – a játékok állapota még kielégítő, de a szerkezet már csak épphogy jó állapotban van. Az utaztatás, pakolás, felállítás során rengeteg sérülés keletkezhet, sőt, gyakran a körülmények is kétségeket vonnak maguk után. Gyakran építik fel a játékokat poros környezetben vagy éppen egyenetlen talajon.

A vidámparkok üzemeltetéséhez ráadásul nem szükséges végzettség, így a gépeket sokszor olyanok kezelik, akiknek nincsenek különösebb műszaki ismereteik. Ezek hiányában viszont nem mindig könnyű felismerni a veszélyt. Bár az üzemeltetőknek naponta kötelessége megvizsgálni a gépeket, ezeknél a bonyolult szerkezeteknél a “szemre rendben van” jelzés nem mindig elég.

Nem minden az üzembentartó felelőssége 

2011-ben, a New York-i Darien Parkban az egyik veszélyesebb hinta kezelője engedélyezte egy háborús veteránnak, hogy használja a játékot. A férfi korábban mindkét lábát elveszítette. Az üzemeltetők tudták, hogy a látogatóknál lévő nehezebb tárgyak elszabadulva balesetet okozhatnak, ezért arra kérték a mozgássérült férfit, hogy a protézisei nélkül üljön fel. Valószínűleg ez okozta a tragédiát. A műlábak nélkül a biztonsági rendszer nem rögzíthette megfelelően a férfit, aki kizuhant a játékból és életét vesztette.

Egy atlantai témaparkban egy tinédzser azért halt meg, mert a tiltótáblák ellenére bemászott a hullámvasút holtterébe, hogy a kedvenc kalapját mentse. Az arra száguldó kocsi gyakorlatilag lefejezte az áldozatot. Ugyanezen a helyen hat évvel később nagyon hasonló baleset történt. Akkor egy munkás veszítette el a lábait, miután a szerelvény elgázolta.

A hasonló esetek miatti kisebb-nagyobb sérülések viszonylag gyakoriak, bár egy részük szerencsére nem olyan súlyos, hogy a hírekbe is bekerüljön. Sokan sebesülnek meg azért, mert az utazás során elszabadulnak az utazók különböző tárgyai – sokan például elejtik a telefonjukat fényképezés közben vagy észre sem veszik, hogy a napszemüveg lerepül a fejükről.

Az is előfordul, hogy az utasok ruházata miatt következik be a baj: cipősarok szorul a szerkezetbe, hosszú szoknya akad fenn, kioldódott cipőfűzők csusszannak rossz helyre. Az sem ritka, hogy egyesek rosszul lesznek az eszközön: az extrém hullámvasutak és körhinták szokatlan élményt jelentenek, de a vidámparki étkezési lehetőségek sem a kiegyensúlyozottságukról híresek.

Vendégként is körültekintőnek kell lenni

Az ilyen problémáknak csak egy részéért lehet az üzemeltetőket felelőssé tenni – hiszen fontos, hogy észrevegyék, ha például a vendég sálja vagy csomagja veszélyt jelent. Ugyanakkor a látogató felelőssége is, hogy észleljen bizonyos kockázatokat és lemondjon a fényképezésről egy veszélyesebb helyzetben.

Tehát a vidámparkok veszélyesek? 

A vidámparki játékok egy része éppen úgy működik, mint egy vasútvonal, sífelvonó, lift vagy mozgólépcső. Az egyik legfontosabb különbség, hogy a játékokat szórakozásból vesszük igénybe, míg az utóbbi eszközökről nehezen mondunk le a mindennapokban. Ha a felhőtlen pillanatokban következik be baleset, azt sokszor drámaibbnak éljük meg, mintha munka vagy ingázás közben történik tragédia.

Ezzel együtt azonban fontos felmérni a vidámparkok kockázatait és megkövetelni a lehető legtökéletesebb biztonságot. Szerencsére a teszteléshez és a vizsgálathoz egyre modernebb eszközök állnak rendelkezésre, így a nagy költségvetésű, épített játékok esetében már a tervezés fázisában lehet szimulációkat futtatni, pontos számításokat végezni. Emiatt a konstrukciós hibák egy része kiküszöbölhető.

A technológia folyamatosan fejlődik, a körhinták és hullámvasutak tervezői pedig gyakran felhasználják a járműipar, gépgyártás és más területek ismereteit. A megfelelő mérnöki és műszaki háttér tehát rendelkezésre áll. A kérdés csupán az, hogy a fenntartók, üzemeltetők és felhasználók mennyire követelik meg komolyan a játékok karbantartását és felülvizsgálatát.

Bár léteznek klasszikus vidámparki játékok, mint a “láncos” körhinta vagy a dodzsem, a trendek mindig megkövetelik az egyedi újításokat is. A parkok és vándorló vurstlik folyamatosan versenyeznek egymással, így szinte lehetetlen és talán nem is érdemes standardizált játékokra visszaszorítani a kínálatot. Az újítások mindig új izgalmat és kísérletezési lehetőséget rejtenek – viszont egyúttal újabb és újabb szokatlan kihívást is. Nem minden játékot lehet megszokásból üzemeltetni.

Ha játékokat szeretnénk üzemeltetni, fontos, hogy a legmagasabb minőséget követeljük meg.  Ha lehet, válasszunk új, vagy alig használt játékot! Tartsuk be az össze- és szétszerelés szabályait, követeljük meg a biztonságos felállítást és a precíz vizsgálatokat! Gyakran az is felelős döntés, ha nem járatjuk csúcsra az eszközeinket! Hagyjunk időt a visszahűlésre vagy akár a napközbeni, gyors ellenőrzésre, javításra!

Az üzemeltetés esetében a haszon nem minden. A látványos balesetek sokszor az egész szektorba vetett bizalmat képesek lerombolni. A rossz élmények után mindenki gyengébb szezonra számíthat. A kockázatvállalás sem erkölcsi, sem anyagi szempontból nem éri meg.

Rendezvényszervezőként ne bízzunk meg bárkiben! Mindig kérjük el a játékok papírjait és ne féljünk rákérdezni a részletekre, például, hogy milyen végzettséggel, tapasztalattal rendelkeznek a játékok kezelői. Az utazó vidámparkokat sokszor családi vállalkozások kezelik, akik akár évtizedek óta foglalkoznak a játékokkal. Ezen a területen akár a tapasztalat is nagyon értékes lehet. Szerződéskötés előtt egy mélyebb beszélgetéssel is meg tudunk győződni arról, kire bízzuk a jóhírünket és a vendégek biztonságát.

Látogatóként ne féljünk jelezni, ha valami rendelleneset tapasztalunk! Az üzemeltetők nem mindig tudják például alacsony vagy kis súlyú gyermekekkel megfigyelni a játékok működését. Szóljunk például akkor, ha megálláskor a hinta nagyot ránt és a kisebb gyerekek nehezen kapaszkodnak meg! Jelezzük azt is, ha a játék nyikorog vagy billeg! Ez nem rosszindulat, hanem segítség. A vásári forgatagban nem feltétlenül egyszerű észrevenni egy beomlott vakondtúrást vagy egy rossz helyen elhajított sörösdobozt.

Bár felhasználóként az elsődleges “dolgunk” a szórakozás, üzemeltetőként pedig a jó hangulatért felelünk, minden ilyen játék akkor lesz igazán felhőtlen, ha körültekintően használjuk. Ahogy a vendéglátás is akkor maradandó élmény, ha a személyzet és a vendég egymásra tud hangolódni, úgy a vidámpark is akkor vidám, ha csapatmunkaként, közösen szórakozunk.

Vigyázzunk egymásra!