Természetes vizeink és a biztonság: erre is figyelni kell

A nyarak egyre forróbbak. A strandokon sokszor már hiába keressük az enyhülést. A kánikula sokakat inkább a természetes vizek mellé csalogat. Folyóink, tavaink szerepe egyre inkább felértékelődik. Nem csak a szabadidő eltöltése szempontjából kapnak egyre nagyobb szerepet a vízfelületek. Közlekedési útvonalként és természetes hőszabályzóként is kezdjük újra felfedezni őket – ehhez viszont érdemes ismerni a rájuk vonatkozó biztonsági szabályokat is.

Azért a víz az úr!

A 2017-es adatok szerint Európában összesen 5100-an fulladtak vízbe. Lakosságarányosan a legtöbb baleset Litvániában történt, itt 100 ezer lakosra átlagosan 5.6 ilyen eset jut évente. Az Eurostat adatai szerint 1,63 esettel 100 lakosonként Magyarország a 10. legveszélyesebb ország Európában. A fulladásos balesetekben az esetek döntő többségében férfiak vesztik életüket. Európában közel ötször annyi férfi hal meg ilyen módon, mint nő.

A Balatonnál percek alatt, váratlanul fordulhat meg a széljárás

A nemek közötti különbséget általában az okozza, hogy a férfiak sokkal nagyobb arányban próbálnak ki vizes sportokat, ráadásul sokszor ők azok, akik a bajba jutott társaik segítségére sietnek. A balesetek többsége sajnos még mindig banális okokból történik. Sokan illegális helyen fürdőznek, ismeretlen vízbe ugranak fejest, ittas állapotban szállnak vízre. A járművel közlekedők sokszor felkészületlenek és nem viselnek védőeszközöket, például mentőmellényt sem.

Miért ne fürödjünk a kijelölt helyen kívül?

A természetes vizű strandokra vonatkozó szabályozásról korábban már írtunk. Az előírások közül a legfontosabb, hogy a természetes víznek is meg kell felelnie az egészségügyi határértékeknek, ha pedig 1000 főnél nagyobb látogatószám várható, képzett vízimentőt is alkalmazni kell. Strandot bármilyen, arra alkalmas helyen ki lehet jelölni, az önkormányzatok pedig rendeletben szabályozhatják, pontosan hogyan lehet használni az adott területet.

Az arra nem kijelölt helyeken fürdeni több okból is veszélyes:

• Biológiai veszélyek: az illegális fürdőhelyeken nem ellenőrzik a vízminőséget. A tisztának tűnő vizek is rejthetnek komoly szennyezőanyagokat. A látszólag ártalmatlannak tűnő tavak sokszor gyárak, üzemek egykori hűtőtavai, az iszapban pedig vegyi anyagok, nehézfémek rakódhatnak le. Ha a mederben található szennyező anyagok nem is okoznak közvetlen irritációt, ezek felkavarása komoly hatással lehet a tó élővilágára.
• Kiszámíthatatlan sodrás: A nagy folyóink mentén sok helyen különböző műtárgyak, például ivóvízkutak találhatók. Ezeket sok helyen viszonylag könnyű megközelíteni, mert gyakran csak a legkritikusabb részeket védik kerítéssel. A kutak, kavicsfogadók, hullámtörők mentén az áramlás kiszámíthatatlan lehet. Az örvények csapdába ejthetik, kifáraszthatják még a gyakorlottabb úszókat is.
• Kiszámíthatatlan mélység: A mesterséges tavak, bányatavak, de akár a folyómedrek is mélyülhetnek hirtelen. A strandokon a mély vizet általában táblával és bójával jelzik. Az illegális fürdőhelyeken nincs figyelmeztetés. A hirtelen mélyülés nem csak azért veszélyes, mert az ember megijed, ha váratlanul elveszíti a talajt a lába alól. A víz mélyebb rétegei váratlanul hidegek lehetnek. Ez növeli a görcsök, szívpanaszok kialakulásának veszélyét.
• Magány: a távoli tavak, partszakaszok esetében sokszor messze van a segítség. Még egy zsúfolt vízparton mindig akad valaki, aki észreveszi, hogy baj van, az illegális fürdőhelyeken nem mindig érkezik időben a segítség.

Nem minden víz sípálya! 

A természetes vizeket nem csak fürdőzésre lehet használni. Magyarországon is egyre népszerűbbek a különböző vízi közlekedési eszközök. A motoroshajók mellett egyre többször találkozhatunk motorcsónakokkal, kéttörzsű, motoros úszó szigetetekkel, partihajókkal. Egyre többen próbálják ki a jetski-t, a vízisít vagy a vízi “snowboardot, vagyis wakeboardot, vagy a leginkább szörfdeszkára emlékeztető SUP-ot, amelyen a sportoló állva evezhet.

Ma már nagyon sok az olyan eszköz is, amelyet – elvileg – különösebb gyakorlat nélkül is használhat bárki. A kéttörzsű, kis teljesítményű csónakmotorral közlekedő “bulihajókra” nem kell vezetői engedély. A sárkányhajók azért népszerűek, mert szinte bárki néhány perc alatt megtanulja az evezés technikáját. A SUP vagy a motorcsónakkal vonatott „fánk” vagy „banán” egyszerű játékoknak tűnnek. Ezeket az eszközöket szép számmal használják olyanok is, akiknek nincs gyakorlatuk, esetleg a víz viselkedését sem ismerik.

Magyarországon a vízi közlekedést a  2000. évi XLII. törvény szabályozza. A törvény mondja ki azt is, mely hajókra, vízijárművekre kötelező ”hajós jogosítványt”, vízijártassági engedélyt szerezni. A hajósok képzését az 5/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet részletezi. Magyarországon a csónakot kivéve, minden vízi közlekedési eszközre kötelező valamilyen jogosítvánnyal rendelkezni.

A csónak fogalma a törvényben elég tág. A 7 méteres hossz és 7,5 Watt motorteljesítmény alatt még a motoros csónakok is vezethetők képesítés nélkül. Ennek a szabadságnak azonban megvannak a veszélyei. Bármilyen vízi járművel közlekedjünk is, érdemes megismerni a vízi KRESZ-t, a legfontosabb hajózási szabályokat.

A vízi járművel érdemes elkerülni a nagyobb hajók, kompok útvonalát. A hidak vagy a nagyobb parkoló hajók körül is keletkezhetnek olyan áramlatok, amelyek behúzhatják, falnak préselhetik a kisebb hajókat. Fontos, hogy mentőmellényt viseljünk, és legyen nálunk segítségkérésre alkalmas eszköz, például vízhatlan tokba zárt mobiltelefon.

Biztonság a vízen

A vízfelület visszatükrözi a napsugarakat, így a derűs nyári napokon sokkal könnyebb leégni. A csónakok felülete akár a vízen közlekedve is felforrósodhat annyira, hogy sérülést okozzon. Mivel a nyílt vízen nincs árnyék, a hajóban tartózkodókat is veszélyezteti a napszúrás és a hőkimerülés. Érdemes ezért kellő mennyiségű, biztonságosan iható folyadékkal felszerelkezni, kalapot, sportolásra alkalmas ruházatot viselni.

Kenuzáskor, csónakázáskor, vízibiciklizéskor gyakran következik be végzetes baleset azért, mert a járműről valaki felhevült testtel a vízbe ugrik vagy esik. Az eszméletvesztés, izomgörcs, szívproblémák elkerülése érdekében érdemes időről időre megnedvesíteni, hideg vízzel hűteni magunkat.

Nyitott szemmel magunk körül is!

 A víz közelében a legfontosabb szabály, hogy nem csak saját magunkra, hanem mások testi épségére is fontos figyelni. A nyílt vízen ugyanis több, nem túl feltűnő baleset is történhet:

• A nagyobb, erősebb járművek könnyen felboríthatják a kisebbeket, elüthetik az úszókat. Legutóbb a Mosoni-Dunán történt hasonló.
• Bárki azonnal veszélyben lehet, ez pedig nem is feltétlenül látványos. A közelmúltban egy családapa tűnt el a Velencei-tóban.
• Az egyszerű helyzetek is jelenthetnek bajt. Bár látszólag nem nehéz például egy felborult kajakkal partra úszni, egy mostanában zajlott balatoni eset is azt mutatja, sokszor nem annyira könnyű megmenekülni, mint első látásra tűnik.
• Ha a vízparton, főleg folyóparton magányos, zavartan viselkedő vagy más okból feltűnően furcsa személyt látunk érdemes megszólítani, meggyőződni arról, jól van-e. Az úszás okozta kimerültség vagy sokk miatt azok, akiket elragad a folyó sokszor nem tudnak segítséget kérni.

A folyó nem mindig a munkánk része, de az életünké biztosan

Ha rendellenes dolgot észlelünk, fontos inkább beavatkozni vagy segítséget kérni, mint azt remélni “csak rémeket látunk”. Azt is érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a megfelelő beavatkozás sokszor szakember, vagy nálunk gyakorlottabb személy feladata.

Íme néhány helyzet, amelynél mérlegelni kell, mit tegyünk:

• Ha fuldokoló embert látunk, először igyekezzünk mentőövet, kötelet, ágat dobni annak, aki éppen elmerülne. Ezzel időt nyerünk és csillapítani tudjuk a pánikot.
• A fuldokoló személynek lehetőleg mindig többen próbáljunk segíteni. A pánikba esett úszó könnyen a víz alá nyomhatja a segítőjét.
• Ha kenuból, kajakból szeretnénk segíteni valakinek, borulásveszélynek tesszük ki a hajót. Átmenetileg megoldást jelenthet, ha mentőmellényt, lebegő hordót dobunk a vízbe, Ha az ijedt személy a hajóba kapaszkodik, könnyen minket is magával ránthat.
• Motorcsónakból is fokozott óvatossággal kell menteni. A motoros hajóval könnyen elüthetjük azt, akinek segítségre van szüksége.

A nyílt víz és a munkavédelem

Bár a munkavállalók közül relatíve kevesen vannak, akiket a munkájuk a nyílt vízhez köt, a folyópartok, tópartok viselkedési szabályainak megismerése több szempontból hasznos lehet – pont azért, mert a víz sokak számára ismeretlen közeg. Történhet baleset az átkelő hajóra várakozva, de sokszor hajón tartózkodva is segítségre lehet szükség. Megtörténhet, hogy a közeli hídnál merül fel probléma.

A vizes élmények is akkor lesznek igazán felhőtlenek, ha mindannyian figyelünk egymásra. Ebben pedig hatalmas segítség, ha számíthatunk a másikra.

Békés vízparti nyarat kívánunk!