Gallyazás, fűnyírás, parlagfű irtása: kinek a felelőssége?

Ébred a természet! A csiripelő madarakkal és színpompás virágokkal együtt azonban néhány nem kívánt jelenség is érkezik. Veszélyes fák, villanyvezetékre lógó ágak, elszaporodó gyomnövények, burjánzó gaz… Vajon kinek a feladata megküzdeni ezekkel?

Fűnyírás közterületen – kinek a felelőssége?

 Ami télen a hólapátolás, az tavasszal a fűnyírás.  Csúszásmentesítéséről szóló cikkünkben már alaposan körüljártuk, kinek milyen feladatai vannak a kezelésébe tartozó zöldfelületeken és útszakaszokon. Tavasszal ugyanezekre a területekre kell figyelmet fordítani. A helyzet annyival bonyolultabb, hogy a fák, cserjék ápolásakor nem csak balesetmegelőzésről van szó. A zöldterületek gondozásakor természet- és növényvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.

A telephelyünk vagy otthonunk körül található közterületre változatos előírások vonatkozhatnak. Az árkok, ház előtti útszakaszok tisztán tartásáról országos szinten 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet ad iránymutatás. A szabály szerint a telek mellett található járda (ennek hiányában 1 méter széles sáv) és a járda és úttest között húzódó terület karbantartása a lakók és a telket használók feladata. Ebbe beletartozik:

• a hulladék elszállítása,
• a csúszásmentesítés,
• a nyílt árkok karbantartása.

Az önkormányzat azonban helyi rendelettel felülírhatja az országos szabályokat. Ilyen rendelkezés gyakori például a széles főutcával rendelkező falvakban. Az idős lakóknak itt nagy területet kellene rendben tartaniuk a házak előtt. Ilyenkor az önkormányzat gyakran átvállalja a kaszálás és a metszés feladatát a közös részeken. A városszéli ipari parkok, legelők, telepek esetén viszont akár a szokottnál nagyobb terület karbantartását is előírhatja a helyi hatóság a telektulajdonosoknak.

Fakivágás – mik a szabályok?

 A közterületen, de saját tulajdonú ingatlanok előtt álló fák helyzete speciális. Ezek telepítése nem engedélyhez kötött, de a kivágása már igen. A zöldterület karbantartására vonatkozó kötelezettség ezeket a fákat is érinti.

A fák gallyazását, a vezetékre lógó ágak levágását általában az önkormányzat, az út fenntartója, vagy a közműszolgáltató elvégzi a tulajdonos helyett – figyelni kell rá azonban, hogy a zöldhulladék elszállítása ilyenkor nem feltétlenül történik meg.

Ha a közterületen álló fát ki szeretnénk vágatni – például mert árnyékol vagy zavarja a közlekedést – jegyzői engedélyre van szükségünk. Ilyenkor alaposan indokolnunk kell, miért döntöttünk a kivágás mellett. Legtöbbször csak akkor adnak engedélyt a fa eltávolítására, ha az tényleg elöregedett, veszélyes, esetleg károsítja az épületet. A közterületről kivágott fát pótolni kell, akár az önkormányzat, akár a közeli telek tulajdonosa döntött az eltávolítás mellett.

A 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről úgy rendelkezik, hogy a telkünkön álló fákkal kapcsolatban különleges jogokat ad az önkormányzatok kezébe, ezek felülírják a tulajdonos jogait. A helyi rendelet jegyző engedélyhez kötheti a fakivágást akkor is, ha az a házunk melletti udvaron áll. A legtöbb rendelet kötelezi a tulajdonost a fa pótlására, ha ez valamiért nem lehetséges, akkor a fa árának pénzbeli megváltására.

A fa miatt okozott esetleges balesetekért a telek tulajdonosa felel. Ha tehát a vihar a szomszéd telekre dönti a fát, kártérítésre vagyunk kötelezhetők.

Mi a helyzet a parlagfűvel?

 A parlagfű az egyik legnagyobb problémát okozó özönfaj Magyarországon. A növény pollenje súlyosan allergén, ezért a virágzás megakadályozása és a szaporodás megállítása úgynevezett közérdekű védekezési feladat. Erről a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezik.

Belterületen az illetékes jegyző, külterületen a megye vagy a fővárosi kormányhivatal feladata a parlagfű mentességének ellenőrzése. A hatóságok általában akkor szemléznek, ha valamilyen távérzékelési eszközzel megállapították, hogy a terület parlagfűvel szennyezett,  vagy valaki bejelentést tett náluk a problémás területről.

Ha a jegyző utasítására nem mentesítjük a területet, az úgynevezett kényszerkaszálás és a hulladékszállítás költségei minket terhelnek, emellett növényvédelmi bírságra is számíthatunk.

Érdemes időben kezdeni a védekezést. Korábban az első kaszálást elég volt június 30-ig elvégezni, most azonban a szabály már csak úgy rendelkezik: a virágbimbó kialakulását kell megakadályozni. Nagy melegben a növény akár már májusban is hajtani tud.

A zöldterületek karbantartása nem csak esztétikai okokból érdekünk. Ha a területünkön álló fák balesetet, vagy kárt okoznak, esetleg a nem megfelelő tisztítás megbetegedést okoz, könnyen felmerülhet a munkáltató felelőssége is. A munkavédelmi ellenőrzések keretében érdemes felmérni a zöldterületeket is, és gondoskodni ezek szakszerű karbantartásától.

Amennyiben segítségre van szüksége, forduljon hozzánk:

https://trinti.hu/kapcsolat/