Vendégmunkások: ne kezeljük rabszolgának őket!
Vendégmunkások: ne kezeljük rabszolgának őket!
Koreaiak, indonézek, ukránok, románok… Magyarországon is egyre több állást töltenek be a vendégmunkások. Vannak, akik a külsejükkel és szokásaikkal jelentősen kirínak a környezetükből, mások mindent megtesznek, hogy asszimilálódjanak. Van, ahol a legfurcsább szerzeteket is örömmel fogadja a lakosság, máskor még a szomszédos országokból érkezőket, határon túli magyarokat is gyanakodva méregetik. Hogyan lehet megfelelő környezetet biztosítani a számukra? Mit tehetünk a vendégmunkások és munkatársaik védelmében?
A vendégmunka pozitívumai
Egy-egy nagyobb üzem átadásakor mindig fontos kérdés, vajon hány új munkahelyet teremtett az adott beruházás. Napjainkban azonban (országtól függetlenül) az is fontos kérdés: kik fogják betölteni az adott állásokat. Egyre több nagyvállalat dönt úgy, hogy vendégmunkásokat alkalmaz, akár hatalmas számban is. Az ok pedig legtöbbször a spórolás.
A vendégmunkások alkalmazása nagy segítség lehet a hiányzó munkaerő pótlására
Egy-egy szerelőcsarnok vagy gyártósor nem ritkán munkavállalók százainak teremt új lehetőségeket. Ilyen mennyiségű új munkatársat azonban nem egyszerű felvenni – főleg nem egyszerre, egy üzem nyitásakor.A legtöbb üzem ilyenkor kényszerpályán mozog. A többség kénytelen a munkaerő-kölcsönző cégek segítségét kérni. Nem ritkán arra is szükség van, hogy a vállalat valamiféle infrastruktúrát, például munkásszállásokat alakítson ki. A megfelelő munkaerő bázis kialakítása sokszor hosszú évek munkája is lehet. Ha egy adott területen például nincs múltja a vegyipari beruházásoknak, szinte lehetetlen olyan munkavállalókat találni, akiknek legalább alapvető ismereteik vannak. Könnyen megtörténhet, hogy még a betanított munkát is nehéz megszervezni, mert az adott tevékenységet a helyiek szinte egyáltalán nem ismerik.
A munkaerő az országon belül nem feltétlenül mobilis. A munkavállalók sokszor akkor is ragaszkodnak a lakóhelyükhöz, ha ott rosszabb a bérszínvonal. A hírhedt, magyarországi fekete vonatok története is bizonyítja: az országon belüli ingázás sem teljesen konfliktusmentes.
Ilyenkor a vendégmunkások alkalmazása költséghatékony és kényelmes megoldás lehet:
- A vendégmunkások sokszor alacsonyabb presztízsű, nehezebb munkákat is vállalnak – olyan pozíciókat, amelyeket a helyiek nem tudnak vagy akarnak betölteni.
- Sokszor alacsonyabb fizetésért is hajlandóak dolgozni, mint az adott ország átlagos bérszínvonala.
- Megbízhatóbb munkaerőt jelenthetnek, lojálisabbak: főleg a távolabbi országból érkezők, ők nehezebben váltanak egy jobb állás reményében.
- Kisebbek az igényeik, mint a hazai munkavállalóknak. Sokan közülük csak néhány hónapra, évre terveznek. Nincs szükségük óvodai hozzájárulásra, a család elhelyezésére, komolyabb szociális juttatásokra.
- Ezzel a módszerrel sokszor magasabban képzett, tapasztaltabb munkaerőt lehet munkába állítani.
Sok vállalat azért dönt a vendégmunkások alkalmazása mellett, mert a cég terjeszkedik, a tapasztalt(abb) munkaerőt pedig egyik országból a másikba költözteti. Máshol azért is választják ezt a megoldást, mert a fogadó ország és a cégtulajdonosok kultúrája, munkamódszerei eltérőek. A vendégmunkásokkal kezdetben könnyebb lefektetni a szabályokat.
A vendégmunkások nem csak “alulképzett emberek” lehetnek. Sokszor képzettebbek és tapasztaltabbak a helyi munkaerőnél, a feladatuk pedig részben az ő betanításuk is.
A vendégmunkások foglalkoztatásának árnyoldalai
A vendégmunkások foglalkoztatásának természetesen árnyoldalai is vannak. A vendégmunkásoknak szálláslehetőségre, saját infrastruktúrára van szüksége. Sokszor elengedhetetlen a nyelvi és adminisztratív segítség – a munkavállalók mellett tolmácsokat, adminisztratív segítőket kell foglalkoztatni.
A távolabbi országokból érkező munkavállalók esetén sokszor már a beutaztatás, a munkavállalói engedélyek és az adózás kérdésének rendezése is bonyolult. Sokszor előállhat olyan helyzet is, hogy egyszerre két ország munkabiztonsági és jogi előírásainak is meg kell felelni.
A vendégmunkások fokozottan ki vannak téve a pszichoszociális egészséget veszélyeztető tényezőknek. Sokszor viszonylagos szegénységben, elszigeteltségben élnek. A munkásszállásokon vagy a munkahelyen nézeteltérések alakulhatnak ki.
Azokban az ágazatokban, ahol jellemző a munkaerő-kölcsönzés, a bérmunka és vendégmunka, sokszor túlsúlyban vannak a férfi munkavállalók. A csoportosan mozgó, idegen nyelven beszélő férfiak gyanakvást ébreszthetnek a helyiekben. A munkásszállásokon gyakori lehet az erőszak, az összezártságból eredő frusztráció.
Vannak bizonyos szakmák, ahol inkább a női többség jellemző. Itt gyakran a munkavállalók részéről jelentkezik a helyiekkel szembeni bizalmatlanság és félelem. Könnyen előfordulhat például, hogy a dolgozók nem mernek orvoshoz fordulni a panaszaikkal, nem mernek segítséget kérni problémák esetén.
A vendégmunka sokszor családokat szakít szét, sokan megszenvedik a család hiányát vagy azt, hogy nem feltétlenül tudnak hazalátogatni egy-egy vallási ünnepen.
Sokszor egy-egy ország vagy népcsoport munkakultúrája is eltér a fogadó országban megszokottól. Vannak, akik nem szeretnek viselni bizonyos védőeszközöket, mások nehezen viselik, ha szigorú a munkakezdés vagy éppen a munka befejezés időpontja: ahhoz szoktak, hogy a munka eredményére és ne a munkaidő hosszára összpontosítsanak.
A vendégmunkások foglalkoztatásának munkavédelmi kihívásai
A vendégmunkások általában kölcsönzött munkaerőként vagy ahhoz nagyon hasonló jogállásban kerülnek alkalmazásra. Munkavédelmi szempontból a helyzetük tehát kísértetiesen hasonló – csakhogy a vendégmunkásokra, a már említett okok miatt gyakran sokkal nagyobb nyomás nehezedik, mint a “belföldi” kölcsönzött munkaerőre.
A csapatépítésnek, a nyelvi és kulturális különbségek feloldásának egy többnyelvű, többnemzetiségű közösség esetén jóval komolyabb szerepe van, mint az azonos kulturális közegből származó munkavállalók esetében.
A nyelvi nehézségek és a kommunikációs akadályok különös odafigyelést igényelnek. Hiába kiáltja valaki a munkatársának, hogy “Vigyázz, forró!”, ha az nem beszéli a nyelvet és nem érti a figyelmeztetést. A különböző nyelvű feliratok, piktogramok, jelzések ilyen helyzetben sokkal nagyobb szerepet kapnak.
A munkavédelmi szabályok sokak számára újdonságot jelenthetnek
Szintén kiemelten fontosak az orvosi- és szűrővizsgálatok. A vendégmunkások sokszor rossz körülmények közül érkeznek és már a munkavállalás kezdetén is vannak egészségügyi kihívásaik. A helyzetet nehezíti, hogy viszonylag mostoha körülmények között élnek: idegenekkel kell osztozniuk a szobájukon, nem feltétlenül merik használni a tisztálkodási lehetőségeket, idegen számukra a fogadó ország étkezési kultúrája. A sok stressz és az egyoldalú étkezés könnyen komoly megbetegedésekhez vezethet.
Fontos a munkavédelmi szabályok tisztázása is. Ezek országonként jelentősen eltérhetnek egymástól. Vannak olyan országok, ahol szinte elvárás, hogy a csapatok megjavítsák az általuk használt gépeket, hiszen így biztosítható a folyamatos munka. Máshol az ilyen “barkácsolás” szigorúan tilos és az eszközt a legegyértelműbb, apró hiba esetén is le kell tenni és szakszervizbe (vagy a megfelelő üzemegységhez) továbbítani. Az ilyen és ehhez hasonló különbségeket érdemes előre, megnyugtatóan tisztázni – hiszen könnyen lehet, hogy mindenki jóhiszeműen jár el, csak éppen helytelenül.
Az egyes kultúrák eltéréseit a szabályok megalkotásakor is érdemes figyelembe venni. Vannak vallások, ahol a hívek hosszú böjti időszakokat tartanak, vagy különböző ételeket kizárnak az étkezésükből. Fontos, hogy ilyenkor figyelembe vegyük a fizikai terhelhetőséget, illetve biztosítsuk a megfelelő étkezési lehetőséget. A hasonló helyzetek természetesen konfliktusforrást jelentenek (miért dolgozzon kevesebbet egy böjtölő munkavállaló, ha senki nem kényszeríti a böjtre?), így érdemes ésszerű szabályozással elébe menni a problémáknak.
Hogyan aknázhatók ki a vendégmunka előnyei?
A vendégmunkásokra a feszült gazdasági-politikai helyzetben mindenki hajlamos gyanakvással tekinteni. Sokszor megtörténik az is, hogy a munkahelyen lennének lehetőségek a helyi munkaerő foglalkoztatására, de az “otthoni” munkavállalók nem szívesen mennek azok közé. Ezért lehet fontos, hogy a vendégmunkásokra ne csak arctalan tömegként, hanem értékes munkavállalóként tekintsünk.
A “vendégmunkás” környezet helyett egy kis odafigyeléssel biztonságos, multikulturális munkahelyet teremthetünk, ahol a munkavállalók kölcsönösen tanulhatnak egymástól. Bár a nyelvi és kulturális akadályok legyőzése nem mindig egyszerű, különösen akkor nem, ha a támadásoknak és diszkriminációnak leginkább kitett társadalmi rétegekről van szó, a jó példa és a jó hozzáállás sokak számára még így is példa lehet.
“Vendégmunkás” helyett multikulturális környezet
Ha a csapatépítésre, fejlesztésekre, beilleszkedésre komolyabb figyelmet fordítunk, biztonságosabb, stresszmentesebb környezetet tudunk kialakítani. Ezért pedig nem csak a vállalat dolgozói, hanem az egész tágabban vett környék is hálás lehet. A munkaerőbe fektetni mindig megtérülő befektetés.
Békés közös munkát kívánunk!
